RSS

Jézus Krisztus címkéhez tartozó bejegyzések

Rapcsörre készen

RR - nem Riva Rocci, hanem Rapture Ready

RR – nem Riva Rocci (Scipione), hanem Rapture Ready

Vettünk egy pólót tavaly nyáron, ami a kedvencem lett. Több ok miatt lehet szeretni egy ruhadarabot: kényelmes, puha, szép a színe, jó a minősége. De ok lehet az is, ha valami olyan felirat szerepel rajta, ami kedves az embernek. Gyakran látni harmincas, negyveneseket – de még huszasokat is, akik nosztalgiából felveszik az egyetemi, kollégiumi vagy valamilyen sok évvel korábbi rendezvényen kapott, feliratos pólót. Ez a kötődés.

Bár az egészségügyben az “RR” a vérnyomásra utal (Riva-Rocci módszer), az én RR feliratos pólóm egészen más üzenetet hordoz. Ezért is szeretem. Hát mi ez az üzenet?

Arról mindenki tud, hogy Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtt megszületett Betlehemben. Az is közismert, hogy 33 évesen keresztre feszítették. Ennek az oka pedig az volt, hogy meghaljon a világ bűneiért, méghozzá ártatlanul.

Arról viszont már kevesebben tudnak… sőt, még kevesebben hiszik, hogy feltámadt, ma is él. Sőt, nemsokára visszajön ide a földre (Földre). Felteheti bárki a kérdést, hogy minek? Nem volt elég egyszer eljönni és meghalni? Miért nem mehet minden rendesen tovább, a keresztények meg örüljenek mindennek, legfőképpen karácsonykor meg húsvétkor.

Az ő ismételt eljövetelének nagyon konkrét és komoly céljai vannak. Többek között: ez a világ egy kicsit el van szállva magától, mindenki osztja az észt, kitermeli és sajnos herdálja is az ásványkincseket, nem ártana majd egy jó nagy rendrakás. De mielőtt ez bekövetkezne, előtte – a Biblia szerint – Jézus Krisztus el fog jönni, azért hogy ebből a Világból kiragadva, elvigye magával az övéit, vagyis azokat a hívő embereket, akik Neki adták az életüket.

Ez a kiragadás, elvitel másnéven az elragadtatás. Az angol nyelvben erre van a rapture (ejtsd: rapcsör) kifejezés, amit a bejegyzés címében is emlegettem. Az angolosak kedvéért egy szótár meghatározása (“A szentek elragadtatása”):
(“Rapture of the Saints. A term often applied to the ‘catching up’ in the clouds of the saints, including both those raised from among the dead, and those who will be alive on the earth at that time, to meet the Lord in the air at His coming, according to 1 Th. iv. 16,17. This preliminary detail in the coming of the Lord is of great interest to the church, which is set to wait for Him.”—Concise Bible Dictionary)

Nem máshol, mint a Tesszalonikai első levél 4. fejezetében olvasunk erről az elragadtatásról. Ott azt mondja Pál apostol, hogy az Úr eljövetelekor, mi, akik élünk, elragadtatunk hozzá – Jézus Krisztushoz -, hogy mindenkor (örökké) vele legyünk. Nagy igéret ez és hatalmas reménység.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.(Forrás: http://biblehub.com/interlinear/

 

Mi is a helyzet akkor ezzel a pólóval?

Nos, ez a póló éppen ezt hivatott üzenni és bátorítani a feliraton keresztül. Jézus Krisztus jön, nemsokára. Bekövetkezik az elragadtatás (rapture), de vajon készen állunk-e erre (ready)? Annak aki nem hisz, annak először is a bizalmát őbelé kell vetnie, megbánni bűneit stb. Aki pedig hisz, annak úgy kell élnie az életét, hogy amikor a “Nagyfőnök” megjelenik, visszajön, akkor örömmel forduljon hozzánk és mi is örömmel várjuk őt. Ezt jelenti az Elragadtatásra Készen – Rapture Ready felirat. Ezért örülök én ennek a pólónak. De a fő kérdés, hogy csak a felirat hirdeti a készenlétet, vagy az életünk valóban ezt mutatja-e?

Reklámok
 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/06/01 hüvelyk Biblia, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Egy Heinz ketchup tanulságai

Buffet megveszi a Heinzet – szól az egyik hírportál cikke: “A mai napon a H.J. Heinz bejelentette, hogy elfogadja Warren Buffett vállalatának, a Berkshire Hathawaynek és a 3G-nek a vételi ajánlatát, az üzlet értéke 28 milliárd dollár. Ez minden idők legnagyobb felvásárlása az élelmiszeriparban.” —kit érdekel? Pláne egy orvost…

Mr. Heinz minden családban megfordul egyszer...

Mr. Heinz minden családban megfordul egyszer…

Nem, nem. Ennek a hírnek semmiféle egészséggel kapcsolatos hírértéke számomra nincs. A Heinz termékek – szerény tapasztalatom szerint – jó minőségűek, csak éppen drágábbak, mint az egyéb tucattermékek. Amiért mégis elővettem a kérdést, az az, hogy a cég alapítója (már 144 éve működik a vállalat) és így egyben a neve is minden egyes ketchupon, mustáron stb. hordoz üzenetet, de csak annak a számára, aki ismeri a hátteret.

Az alapító hívő keresztyén ember volt: Heinz was a devout Methodist. At the beginning of his will he wrote: “I desire to set forth, at the very beginning of this Will, as the most important item in it, a confession of my faith in Jesus Christ as my Savior.” When he visited England, his “tourist stops” included the grave of John BunyanIsaac Watts, and John Wesley. He visited a chapel that John Wesley founded, where he later wrote, “I felt I was upon holy ground.”—elkötelezett metodistaként élt. A történetírók megjegyzik, hogy a vállalkozása működtetésében is ezáltal nagyot alkotott. A munkavállalók körülményeit jelentősen javította.

Részlet a Mai Ige c. mindennapi áhítatos füzetből: “Hatéves korában Henry John Heinz elkezdett segíteni édesanyjának a házuk mögötti kert gondozásában. Tizenkét éves korában három és fél holdnyi földet művelt meg, és háromszor egy héten zöldségféléket szállított lovas kocsijával Pittsburg boltjaiba. Nemsokára saját vállalatot alapított “57 áru” néven. 1905-ben megalapította a Henry John Heinz Company-t, amely ma, több mint száz évvel később, több mint ezerháromszáz féle terméket forgalmaz szerte a világon a ketchuptól a bébiételekig. Mást is érdemes azonban tudni róla: Henry John Heinz szerette Jézust, és nagy mértékben támogatta a vasárnapi iskolákat Pittsburgben és szerte a világon. Vállalata úttörő volt a biztonságos és higiénikus tápszerek gyártásában, és messze meghaladta korát az alkalmazottaival való bánásmódban. Ingyenes egészségügyi ellátást biztosított, uszodákat és tornatermeket bocsátott dolgozói rendelkezésére, és nőket is előléptetett felelős pozíciókba. Jó hírnevet szerzett azzal is, hogy javította alkalmazottainak munka- és életkörülményeit. Végrendeletében ezt írta: ‘Kívánom, hogy eme végakarat legelején, mint legfontosabb tétel szerepeljen hitvallásom: hiszek Jézus Krisztusban, mint Megváltómban. Kívánom továbbá, hogy eme végakarat tanúja legyen a ténynek, hogy egész életemben, melyben rendkívüli örömök és rendkívüli fájdalmak is értek, csodálatos módon megtartott Istenbe vetett hitem, Jézus Krisztus által. Ezt a hagyatékot hagyta rám az én szent életű édesanyám, egy erős hitű asszony, és én ennek tulajdonítom minden elért sikeremet.'”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/27 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Bullinger, de melyik

Bullinger Henrik, nem az a bizonyos…

Heinrich Bullinger arcképe mellett egy héten többször is elsuhanok, amikor bibliaórára vagy istentiszteletre megyünk a családommal. Bár az egri Kálvin ház balra induló földszinti folyosóján a félhomályban függ a falon ez a dombormű (lásd jobb oldali kép), mégsem lehet nem észrevenni. Hozzáteszem Méliusz Juhász Péter, John Wycliffe és Károli Gáspár is ott függ (azaz, hogy a domborművük, nem ők személyesen). A reformáció fontos és neves alakjai ők.

Szóval, ahogy rápillantottam a domborműre, többször is elgondolkoztam már, vajon van-e köze ennek a Bullingernek, ahhoz a Bullingerhez, akinek a teljes neve Ethelbert William Bullinger és jó háromszáz évvel később élt, mint Johann Heinrich B.

Annál is inkább felmerül a kérdés, mert Heinrich kálvinista reformátor volt svájcban az 1500-as években, Ethelbert pedig szélsőségesen diszpenzacionalista (a fogalmat később megmagyarázom) teológus Angliában a XIX. század második felében (magyarul a Két természet Isten gyermekében c. könyve jelent meg).

A szótár, ami komoly egyháztörténeti könyv (ezúton köszönöm Vohmann Péternek, akitől évekkel ezelőtt kaptam)

A szótár, ami komoly egyháztörténeti könyv (ezúton köszönöm Vohmann Péternek, akitől évekkel ezelőtt kaptam)

Márpedig van köztük összefüggés: “He was a direct descendent of Johann Heinrich Bullinger, a covenant theologian who succeeded Zwingli in Zurich in December of 1531.” (forrás: Mal Couch ed: Dictionary of Premillennial Theology) —olvasom Edelberthről vagyis Heinrich egyenesági leszármazottja volt. Vér szerint rokonok, minden bizonnyal Krisztus felől is hasonlóképpen gondolkodtak keresztényként, de Isten korszakokon, az emberiség történelmén végigvonuló terve felől egészen másként.

Johann Heinrich szövetségi teológiát vallott (Covenant theology), vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy eszerint gondolkodott. Ethelbert viszont ún. korszakos teológiát. Előbbiben a fő hangsúly az Isten és ember között kötött szövetségeken van, utóbbiban pedig Isten tervét és az emberiséggel való foglalkozását korszakokra (diszpenzációkra) osztják.

Johann Heinrichtől nincsen semmilyen könyvem, műveit nem olvastam… még. Ethelberttől viszont megvan a Companion Bible (.pdf-ként, online használható ide kattintva). A végén a függelék 198 bejegyzést tartalmaz, ami 218 oldal, vagyis önmagában is egy könyv. Az angol nyelvű változat megtalálható és szabadon olvasható a http://www.levendwater.org/companion/index_companion.html címen.

Ezúton köszönöm Jim Drydennek, hogy felhajtotta számomra egy angol használtkönyv-kereskedésben és megküldte. Időnként előveszem, de azt is be kell vallanom, hogy az appendix szélsőségesen korszakos gondolkodásával nem értek egyet.

Mit is jelent ez? Isten az emberekkel az emberiség történelme során (amit a Biblia teljes hosszúságában dokumentál) különböző időszakokban különbözőképpen foglalkozott. Most abban a korban élünk, amikor Isten az újszövetségi gyülekezeteken, egyházakon keresztül van jelen a Földön. Úgy gondolom, hogy ez a szakasz (nevezhetjük korszaknak) akkor kezdődött, amikor az újszövetségi gyülekezet elindult vagyis az első Pünkösdkor Isten Szent Szelleme (Szentlélek) jelenlétével elindította, pecséttel látta el az első, jeruzsálemi gyülekezetet. Ethelbert Bullinger viszont azt mondta, hogy ennek a szakasznak is volt két része. Ezt túlzásnak tartom. Igenis feladatunk mindaz a munka, amit az apostolok Jézus Krisztus Urunk megbízásából végeztek. Mi sem “ússzuk meg”, hogy hasonlóképpen éljük újszövetségi hívő életünket.

Mindezek mellett azt is hiszem, amit a Szentírás mond, hogy Jézus Krisztus új szövetségnek alapítója lett: “Krisztus Új Szövetséget kötött velünk. Azért halt meg, hogy az embereket megszabadítsa a bűnöktől, amelyeket a Régi Szövetség idején követtek el, de azért is, hogy azok, akiket Isten elhívott, megkapják örökkévaló örökségüket, amelyet Isten ígért nekik.” —Zsidókhoz írt levél 9. fejezet 15. vers – Egyszerű fordítás. Miénk a kegyelem, mert Krisztus meghalt. Isten különleges ajándéka ez.

A fenti kérdésekről bővebben L. Nagy Zoltán blogjában, a Credo ut intelligamban és Szabados Ádám Divinity c. blogjában találhatunk olvasnivalót. De ott aztán bőségesen, nem csak ilyen címszavakban, fércmunkaként, mint nálam.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/29 hüvelyk Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Elvis Presley bibliája

bibpres

Elvis bibliája, “kicsit” le van harcolva: sokat forgatta?

Karácsonykor talán többen veszik elő a Szent Írást, mint egyébként. A karácsonyi történet, Jézus Krisztus születése, Isten Fiának a megtestesülése… per vias naturales (PVN – természetes úton), asszonyi méhből előbújva, a szülőcsatornát megjárva megérkezett a Földünkre, szerény körülmények közé. Vegyük elő a Bibliát és olvassuk el a családban Lukács evangéliumának 2. fejezet, első húsz versét. Ez a minimum. Ezt még Elvis Presley is elolvasta, pedig ő nem arról volt híres, hogy Istennek szentelte volna oda az életét. Vagy mégis?

Az ősszel elkelt a híres énekes személyes használatú bibliája. Biztosan valami gyűjtő vette meg. Nagy árat fizetett érte, mert 59 ezer angol fontért szerezte meg, ami kb. 12 millió forint. Hűűűű… ennyi pénzért autót lehetne venni, ráadásul vagy hármat-négyet.

A világsajtót is bejárt fotón látható könyv igen meg van kopva. Látható rajta, hogy olvasták. Azt is el tudom képzelni, hogy maga a tulajdonos:
“Protestáns szülei vasárnaponként gyakran jártak templomba, ahol az ottani gospel kórus nagy hatással volt a fiatal Elvisre. A család nehéz körülmények között élt.”—forrás Wikipedia.

Elvis gospelt énekel...

Elvis gospelt énekel…

Bár ezt a Szentírást 1957-ben kapta, amikor már sikeres ember lett, feltételezem, hogy korábban is megfordult a kezében Isten Igéje. A fent említett “gospel hatás” pedig egyértelműen látható abból, hogy külön albumot készített, amelyen evangéliumi, keresztény énekeket énekelt. A lemez címadó dala pedig az a How great Thou art, amit magyarul (Nagy Istenem…) jól ismerünk.

Számomra a nagy énekes ezirányú nyitottsága nem volt ismeretes. Bízom benne, hogy minden kudarca, élete utolsó éveinek nyomorúsága ellenére a Szentírás szavai eljutottak szívének mélységeibe. Kár, hogy így végződött a “karrierje”. Minden keresztény számára intő példa: az általunk használt biblia ne ebben a formában értékelődjön fel, hanem legyen híres inkább úgy, mint Mr. Gilderson bibliája…

(Elvis bibliájának elárverezéséről a hír megjelent a Christianity Today-ben, majd röviden beszámolt róla a Precious Seed Magazine, melyben a hírrovatot Sandy Jack (Eastbourne, Marine Hall) szerkeszti. Köszönet a hírért Sandynak!)

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2012/12/22 hüvelyk Biblia, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Lecsapott a héja a héjára

Bor, kenyér oly áldott jelkép

Bor, kenyér oly áldott jelkép… Gyakran énekeljük ezt az éneket a vasárnap délelőtti istentiszteleten. Azért, mert minden héten van a közösségünkben úrvacsora.

Az év első istentiszteletén én voltam a felelős a kenyértörését, az úrvacsoráért. Ilyenkor, mielőtt vennénk a kenyérből és innánk a borból, minden alkalommal olvasunk a Bibliából és hozzáfűzünk néhány gondolatot is.

Arról beszéltem, hogy milyen jó dolog, hogy Jézus Krisztus ilyen egyszerű dolgot hagyott ránk: egy kis kenyér és bor elfogyasztásával emlékezzünk meg az ő haláláról.

Ahhoz, hogy részt vegyünk ebben a vacsorában, nem szükséges hetekkel előtte már konditeremben gyúrnunk rá, nem szükséges nagy összegeket fizetni a részvételért, nem szükséges hetekig meditálni és koncentrálni. Egyszerűen csak emlékeznünk kell arra, amit ő tett a Golgota hegyén, a kereszten: meghalt értünk.

Az alkalom áldott, nemes egyszerűségét a legkisebb fiam, Lukács illusztrálta. Két és fél éves, már ott sertepertél a sorok között az istentiszteleten is. Ő nem vehet részt az úrvacsorában. Majd ha felnő és hitre jut. Most viszont, amikor a borból vettünk és a maradék kenyeret az alacsony asztalkára letettük, hirtelen odaszaladt és anélkül, hogy elcsíphettük volna, felkapott egy darabot és a szájába tömve elszaladt. Nem volt mit tenni.

Jól mutatta ez számomra, hogy igen, ilyen egyszerű az úrvacsora. De csak azért, mert Jézus már mindent megtett, elvégzett értünk. Így emlékezhetünk szabadon.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/01/05 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Miatyánk… 121 nyelven

Németh Zsigmond könyve

1998-ban jöttem rá, hogy a Brit szigeteken több nyelvet is használnak. Korábban azt gondoltam ott csak angolul tudnak, vagy annak nyelvjárásait beszélik. 2000-ben találkoztam először olyanokkal, akik beszélték a velszi nyelvet. Roger Brindéknél voltunk vendégségben, a Llandaff North, Dynas Powys, Trimsaran, Caerfilly testvérgyülekezeteket látogattuk meg. Cardiffban láttam elsőször feliratokat velszi nyelven. Furcsán néz ki és furcsán is hangzik.

Nemrégiben kaptam egy ajándékot Dolhai Lajostól, az egri papnövelde (Hittudományi Főiskola) rektorától. A címe: Miatyánk 121 európai nyelven. A szerzője Németh Zsigmond. Szenzációs kiadás, még láttam a vaterán: ide klikk, érdemes beszerezni. Valóban 121 nyelven írja le a Miatyánkot. De nemcsak a rövid bibliai szöveg szerepel a könyben, hanem minden egyes nyelvről közli a fontosabb adatokat is: kik beszélik, honnan ered, hányan beszélik még.

Nos, fentebb emlegettem Waleset és a velszi nyelvet, íme a Miatyánk (Cymraegkamrüi – velszi):

Ein Tad, yr hwn wyt yn y nefoedd,
sancteiddier dy Enw.
Deled dy deyrnas.
Gwneler dy ewyllys,
megis yn y nef, felly ar y ddaear hefyd.

Dyro i ni heddyw ein bara beunyddiol.
A maddeu i ni ein dyledion,
fel y maddeuwn ninnau i’n dyledwyr.
Ac nac arwain ni i brofedigaeth,
eithr gwared ni rhag drwg.

Még annak idején 1998-ban egy hetet tölthettem Faskally Houseban. Ez egy skót, keresztyén üdülőhely, amolyan ifjúsági tábor. Ott tudtam meg, hogy a skótok egy része a gaelic nyelvet beszéli. Íme a Miatyánk gílikül:

Ar n-Athair a ta air nèamh,
Gu naomhaichear d’ainm.
Thigeadh do rìoghachd.
Deanar do thoil air an talamh,
mar a nìthear air nèamh.

Tabhair dhuinn an diugh ar n-aran laitheil.
Agus maith dhuinn ar fiacha,
amhuil mar a mhaitheas sinne d’ar luchd-fiach.
Agus na leig am buaireadh sinn,
ach saor sinn o olc.

Minden évben meglátogat bennünket Mitchell Cargill és a felesége Helen. Most Skócia déli részén laknak, de Helen az Orkney-szigetekről való. A Dolhai Lajostól kapott könyvet lapozgatva tudtam meg, hogy ezeken a szigeteken volt egy ősi nyelv. Ezen a nyelven a következőképpen néz ki a MIatyánk:

Szintén az ezredforduló körül megfordultam Siegenben (Németország), az MSOE (Dél-Kelet Európai Misszió) konferenciáján. Ott számoltak be arról, hogy van egy csöpp ország, föderációban, valahol a volt Szovjetúnió területén. A neve: Kalmükia. Nyelvük az egyetlen, Európában beszélt mongol nyelv. A kalmük nemzetiségűek száma 137 ezer. Egy hölgy állt ki és tett bizonyságot Jézusba vetett hitéről. Ennek ürügyén hadd mutassam meg a kalmük nyelvet:

Minden nap látom az egri Északi Lakótelepen (volt Csebokszári Lakótelep) a Csuvas Étterem maradványait. Az épület most is eladó. Kár, hogy már nem működik. Csúcsos teteje viszont örök mementóként idézi a múltat és idézi fel a régi egriekben a csuvas nevet. Hát lássuk a Miatyánkot csuvas nyelven:

Még egy utolsó, igen édekes nyelvet említek meg. Roma: az egyedüli ind nyelv Európában. A cigány a IX. században kivált az indiai nyelvek közösségéből, és nem vett részt azok újításaiban. Íme a Miatyánk cigányul:

Ámáro dád Dévlá, kon szán ándo cséri,
szunto té ál tyo ánáv,
té ávél tyo lume,
té ál tyo vójá,
szár ándo cséri, káde vi káté pé phuv.

Ámáro szákogyészáno mánro dé ámén ágyesz,
tháj értiszár ámáro bézéchá,
szár vi ámé értiszárász ámáro duzsmánénge,
tháj ná liger ámén ándé nászulimászté,
tháj szlobiszár (ámén) káthár o nászul.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/07/04 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,