RSS

madár címkéhez tartozó bejegyzések

Már 12 éve vannak együtt

Réti sas

Ki ne ismerné a Tüskevár c. filmsorozatot. Gyermekkorunkhoz tartozik, és örömmel konstatálom: most már a gyermekeim gyermekkorához is. Tutajos, Kengyel, Bütyök és a többiek, mind megelevenednek az ő szemük előtt is. Nem izgatja őket, hogy fekete-fehér, nem izgatja őket, hogy nem háromdé vagy éppen nem lőnek benne halomra embert, állatot. Bár a vadászat is része a filmnek. Megindító, amikor Matula bácsi megmutatja tutajosnak a nagy fán élő nagy sast, aki már egyedül van, mert a párját elvesztette. Utal ezzel a sasok hűségére párjukhoz.

Mindez arról jutott eszembe, hogy érdekes élményben volt részünk a napokban. Kölcsön kaptam főnővérünktől Török Zoltán filmjét, a Vad Magyarországot. Ők is néhány hete vásárolták és olyan jónak ítélték, hogy bátran ajánlották. Ezt teszem most én is.

Az egészestés (52 perc) film gyönyörű felvételekkel van feltöltve. Olyan néhány másodperces ritka eseményeket rögzít, amihez bizony napokig kellett gubbasztani a természetben, egy helyben, hogy elcsíphessék és belekerülhessen a jelenet a filmbe. A fények, a tónusok, a zene és Kulka János – mint narrátor – kellemes hangja tökéletes harmóniát nyújt. A gyermekeim – az összes -, még a legkisebb is megigézve bámulták végig. Az ember nem is gondolná, hogy mi zajlik az alföldön, vagy éppen a Gemenci erdőségben. Nyilván, hasonló felvételeket lehetne készíteni a hegyekben is. Remélem erre is sor kerül. Gondolom azért az alcím: A vizek birodalma, hogy majdan más vidékeket is felkeresnek.

Természetesen a film felhívás arra, hogy személyesen is kicsit jobban nézzünk körül a környezetünkben, közeli erdeinkben. Ne csak a képernyőt bámuljuk.

Ez a film is emlegeti a sasok hűségét. Nem véletlen a címlapon a réti sas képe. Kulka János beszél a pár hűségéről. Ellentétben a Tüskevárral, ebben a filmben még él a tojó is, nemcsak a hím. Hozzáteszi: “Már tizenkét éve élnek együtt!” Feleségem mosolyogva jegyezte meg: “Mi is tizenkét éve vagyunk házasok!” – Igen, milyen jó dolog, ha sashoz hasonlítjuk magunkat: fontos a hűségük és az éles szemük, gondoskodásuk a fiókáikról. Jó példa. Nem véletlen, hogy a Biblia is beszél a sasokról, amikor azt mondja, hogy “akik az Úrban (Istenben) bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok…” És jó, ha olyan hűségesek is. Fontos!

A réti sas a természetfotósokat is magával ragadja, nemcsak a filmeseket. Ha szétnézünk az interneten, akkor láthatjuk, hogy addig nem nyugszanak, amíg lencsevégre nem kapnak egyet, vagy éppen egy párt.

Réti sas - Nehézy László fotója

Nehézy László, akit a Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezetből közelről is ismerhetek, szintén fotózott réti sast. Mellékelem a fotót, persze csak kis felbontásban, a nagyfelbontást nála kell keresni! A honlapja (www.nehezy.hu) jól mutatja, hogy a sas mellett ezernyi gyönyörű madár él még hazánkban. Ő pedig testközelbe hozza lélegzetelállító fotóival. Ha gyönyörű madarakat szeretnél látni, akkor kukkants be a fenti weboldalra. Nemcsak madarak, hanem más állatok és természetfotók is vannak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/01/14 hüvelyk Filmnézőnapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Ablak a végtelenre – 1 – A teremtett világ

Kovács Rezső pszichiáter kollégám és barátom ajánlotta ezt a könyvet is, hasonlóan a Tükör által világosan címűhöz. Ez is keresztény, kérdezz-felelek az élet nagy kérdéseiről. Karikó Éva kérdéseire Böjte Csaba ferences rendi szerzetes válaszol. A riportszerű szöveg között verseket és prózát olvashatunk az éppen aktuális témához kapcsolódóan. Ez kimondottan üdítő.

A könyv olvasása során hadd osszak meg néhány gondolatot, részben Böjte Csabától, részben az éppen idézett versből-prózából.

“A lehulló eső szülőanyát talál a sáros földben, mely forrásában oly tiszta, hogy belőle testünkben élet fakad, oltja szomjunkat, hordozza bomló, kacagó jókedvünket. Ugyanaz a víz, amely nekünk életet ad, az ibolya kibomló kék szirmaiban csodás illatként árad szét a tavaszi zsongásban. És ugyanaz a víz a tőkén keresztül utat talál és otthonra lel a szőlőfürtben, melyet gondos kezek kipréselnek, s az édes must a hordó remeteségében erőt gyűjt, majd dallá változik szívünkben.
—A ház mögötti terasz tetejére futtatott szőlőt figyelem már hetek óta, hogyan növeli a szemeket. Fönt is, lent is bőséggel terem. Az alsót eléri legkisebb fiam, a méteren lévőket a nagyobbak, az igazán magasan levőket feleségemmel szakítjuk majd le. Isten ajándéka ez! (MZ)

Gárdonyi Gézát idézik a könyvben ezekkel a teremtett csodákkal kapcsolatosan:

“Hányféle állat él még a világon? Az elefánttól a bányász belében élő anchylostomáig mekkora a sorozat? És mire való ez a sok állat?
Bármelyik állatot nézzük, mind olyan tökéletes gépszerkezet, aminőt ember előállítni képtelen.
A légynek másszerkezetü a lába, mint a lóé, és másszerkezetü a tüdeje, a gyomra, mint a lóé, és más a vére is, de azért csakúgy tud járni, mint a ló, csakúgy a levegő és az emésztés élteti, mint a lovat, és csakúgy vér kereng benne, mint a lóban.
Micsoda nagy a különbség a madár és a hal szerkezete között, s mégis mind a két szerkezet tökéletes, tökéletességében csodás és élete eredetében megérthetetlen. 
[…]
Ki tanítja a madarat fészket rakni? A fészek helyét megválasztani, belsejét kisimítani. S micsoda fonat a függő cinke, a sas, a gólya fészke! Kéz nélkül! S ki tanította a fecskét arra, hogy polyva és sár tartja össze a sarat?
[…]
A test mint gép. A csontgolyóba tett agy. A csontkosárba zárt szív és tüdő. A legtökéletesebb fényképezőgép. A bőr. Az öt érzék csodái. A járás, hogy nem a láb tud járni, hanem az agy. A köröm növése a kopással kombinációban.
A nő mint vonzóerő embernél és állatnál. A nap mint világkályha és világlámpás. A tenger és benne a sok víz? A föld forgása. Matematikai és geometriai számítások a világtérben. A tűz, melyről senki se tudja mi az. Az elektrom, a mágnes.
A tojás, benne az élet csirája: 21 nap és átváltozik állattá. Tessék csinálni olyan tojást, amelyikből tyúk lesz!
[…]
Az élet első csirája a Földön. S hogy abból másik élet vált elő.
Az anya vérkeringésével való összekapcsolódása a születendő új embernek. Az anya vérkeringésétől való elszakadása annélkül, hogy az élete megszűnne. A csecsemő kilenc hónapig nem lélekzik, de mihelyt levegőre kerül, kilenc percig se lehet meg levegő nélkül.
A lélekzés: gép, amelyet a levegő hajt s tart frissen.
Azt mondjuk: a csodák világa lejárt.
Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot.
Bizony mondom: soha nem látódott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul.”

Gárdonyi Géza teljes műve: Mai csodák c. teljes egészében elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ide: klikk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/03 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , ,