RSS

2011/05/10 napi bejegyzések

Dr. Nagy Róbert művészettörténeti könyvei

Infektológus kolléga. 50 éves jubileumi diplomáját tavaly vette át és még mindig aktívan dolgozik. Minden elismerésem neki.

Orvoslás mellett műkedvelő. Kedveli a színvonalas komolyzenét és a képzőművészetekben is járatos. Különösképpen a magyar grafikusokat ismeri. Borsos Miklóst és Szalay Lajost személyesen ismerte. A velük való találkozásokat naplószerűen lejegyezte. Személyes élményeink keresztül a művészek hétköznapjaiba, személyiségük egyszerűségébe látunk bele.

Ajánlom rövid könyveit minden zene és képzőművészet rajongónak. Kis példányszámban jelentek meg, szerzői kiadásban, de a Magyar Elektronikus Könyvtárban megtalálhatók:

Dobsa Sándorról (a zeneszerzőről) – Homor Zsuzsannáról (a zongoraművészről) – Kovács Lászlóról (a karmesterről) – Meskó Ilonáról (a karmester-énekesnőről) – a Várhelyi dinasztiárólBorsos Miklósról (a szobrászművész-grafikusról)

Ajánlom mindenki figyelmébe. A könyvek letölthetők, ha a névre klikkel.

Szalay Lajosról szóló könyve megjelent, írtam róla: itt.

Reklámok
 

Anatómia jegyzet – majd száz éve

A jó egyetemi jegyzet, a didaktikus egyetemi tankönyv nem mindig adatik meg a hallgatónak. Ilyenkor pótoljuk jegyzetekkel. Ma már szkennelünk, nyomtatunk, .pdf-ben letöltünk, igazi kis példányszámú “desk top publishing” (DTM). Néhány éve? Fénymásoltunk. Mit, a szorgalmas csoporttárs jegyzeteit.

Ki hitte volna, hogy száz éve is elkövettek hasonló huszárvágást, ha nem volt megfelelő tankönyv. Felleltem egy ilyen sokszorosított kézzel írt anatómia jegyzetet. Háborús idők jártak, az Első Világháború végén vagyunk.

Kézzel írott anatómia jegyzet 1917

Ha már a múlt század elején találtuk magunkat hirtelen, akkor hadd osszam meg még két könyv élményét: Thanhoffer Lajostól tanultak Magyarország akkori nagy anatómusai még az 1800-as évek végén. Ez az ember félelmetes precizitással dolgozott, amit mutat a mikroszkópokról szóló tankönyve:

Thanhoffer mikroszkópokról szóló könyvéből

Így tudta elkészíteni összehasonlító anatómia tankönyvét 1886-ban.

Thanhoffer tankönyve

Sajnos ez nem orvosi anatómia volt, így 1917-ben már szükség volt az előadások hűséges jegyzetelésére.

 
 

Címkék: ,

Száz vers – a Lackfi féle 4

Utolsó bejegyzésem a könyvről. Nem tudom megállni, hogy Afanaszij Fet versét ne írjam le ide, melynek címe:

Soha

Fölébredek. Igen: koporsó fája…
És kínlódva kinyújtom a kezem,
elfulladón segítségért kiáltva.
Haláltusámra még emlékezem –
igaz tehát! S alig moccanva szinte,
kelek fel, korhadt házam szétfeszítve.

Kilépek. Fehér-éles téli fény.
Nem kétkedem már. Hóbuckába botlom.
Üreg tátong sírkamra helyén.
Gyerünk haza. Majd elámulnak otthon!
A régi park, igen. Tudom az ösvényt.
Mégis – minden megváltozott. Mi történt?

Most már futok. Hódombok. Téli fák
fekete, mozdulatlan ága-karja.
Se hang, se nyom. Kietlen némaság.
Mint mesékben a holtak birodalma.
De ott a ház! Roggyant a fala, megdől.
Lehanyatlik karom a döbbenettől.

Mély hó alatt alszik a kis falu,
ösvény, csapás nem visz hozzá sehonnan.
Pedig ez az! A roskatag falú
kápolna, még a harangláb is ott van.
Mint fagykolódó vándor hómezőn,
áll, a felhőtlen távolba veszőn.

Szironyos hó. Se madár, se bogár…
Igen… A föld kihűlt, kihalt az ember.
Kihez küldött vissza a sír? Ki vár?
Mit kezdjek a megőrzött lélegzetemmel?
E holt vidéken lelkem mit kereng még?
Mi nyűgözi ide? Hol várja emlék?

Hová itt, hol a térben az idő
csak tévelyeg, hol nincs kit megölelnem?
A legutolsó élet szédítő
terhével. Halál, fogadj vissza engem!
Föld holtteste, repülj némán, vakon,
holttestemmel az örök utakon!

(ford. Rab Zsuzsa)

A lét szenvedés, ha az ember hit nélkül lép az örök hazába. Melyik hazába? Az elvesző, kietlen, rideg lét fájó hontalanságába vagy a mennyei hazába? Nem mindegy. (MZ)

Ha a Szerb Antal féle Száz vers meglesz, ígérem beszámolok róla.

Előzmény: Száz vers – a Lackfi féle 3

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/05/10 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló