Két érdekes figurával találkoztam a közelmúltban. Ezek a betegtörténetek természetesen nem fikciók, hanem megtörténtek. A praxis és az idő együtt felszínre hozza, kiemeli az emberek egyediségét és különcségét.
A középkorú úrnak számtalan panasza volt. Aztán egyszer csak azt mondja: “Na, meg úgy érzem, hangyák mászkálnak a fejemen!” – ezek szerint már saját maga is rájött, hogy “hangyás”.
A szintén középkorú nő kissé meghízott a legutóbbi vizsgálat óta, meg is kérdeztem, hogy hány kiló. A válasz a következő volt: ” Nem tudom, volt otthon egy mérlegem. Ócska! A legutóbb, mikor itt megmértek 68 kiló voltam. Hazamentem, megmértem magam: 73 kilót mutatott. Azonnal kidobtam. Tudják, hogy van. Egy nő nem szereti, ha egy mérleg többet mutat.”
Ezért vigyázzunk különösképpen a hangyás mérlegekkel!
A hétköznapok fogságában 
🙂 aranyos történetek!