Maszárovics Zoltán blogja
A 2011. decemberi zambiai utazással, valamint más, Afrikával kapcsolatos bejegyzések.
Zambiában (Afirka) van egy város, amit úgy hívnak, hogy Livingstone. A nevét egy 19. századi misszionáriusról kapta, akivel egy nemrégiben kapott könyvben találkoztam. Íme egy részlet: "Az ismert Afrika-kutatóról és misszionáriusról, David Livingstone-ról azt írják életrajzírói, hogy amikor teljesen az ereje végén járt, fekélyek és belső vérzések gyötörték, segítői már csak hordágyon tudták vinni Ilala … Bővebben: Ajánlott olvasmány – sőt, kötelező
Már meséltem korábban arról, hogy Zambiában megismerkedtem Justin Phirivel, akinek a beceneve az iskolában ugyanaz volt, mint nekem: Masza (nem véletlen a masza.net domain név). A tőle kapott bemba zenét gyakran hallgatjuk a családban. Az egyik dal pedig igazi sláger lett. A kedvencünké vált és a fiúk (értsd: fiaim) is, bár a szöveget nem értik, … Bővebben: Umutima wandi, a kedvenc
Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem): "Odahagyván Triestet … Bővebben: Magyar László és a sárga hideglelés
Magyar Lászlóról már írtam az Ismét a lundákról c. bejegyzésben, mert ő volt az első magyar, aki kapcsolatba került velük. Említettem még a A csecselégy... c. bejegyzésben, hogy a rabszolgakereskedelemmel is találkozott 1848-ban. Íme, további érdekes részlet a Magyar László afrikai utazásai c. könyből: "Ponta de Lenha (erdőfok) mint már említettem, egy nevezetes emporiuma a rabszolga-kereskedésnek Dél-Afrikában. A … Bővebben: Magyar László és a miazmák
Aprónak tűnő érdekesség, hogy a csecselégy (tse-tse légy), vagy ahogy az angolok ejtik ki: cetszífláj szeme ugyan remek, sokkal jobb, mint a szaglása, mégis megtéveszthető. Ezek a szerencsétlen - vagy éppen szerencsés - rovarok az áldozatukat nem a kipárolgás vagyis a szagok alapján találják meg, hanem a látvány alapján. Ahogy a képen látható, jó nagy összetett … Bővebben: A csecselégy, a műtehén és a kék vászon
M. K. Fisher lunda nyelvkönyvét nézegetve (írtam róla itt) botlottam bele abba a bevezetőbe, amelyben röviden összefoglal a szerző néhány olyan illemszabályt, ami véleményem szerint nemcsak a lunda nép körében érvényes, hanem szerte Afrikában. Egy kis ízelítő: A Lunda nép egy 640 km hosszú területen él, ami dél-nyugat Zairétől (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) húzódik Zambia észak-nyugati … Bővebben: Ismét a lundákról
Már kisgyermek koromban láttam édesapám bélyeggyűjteményének egyik darabján az arcképét, aztán valamikor a 90-es években a hatvani kórház felvette a nevét: Albert Schweizer. Most olvastam afrikai működésének első néhány évéről szóló visszaemlékezését. Nem térek ki a könyv tartalmára részletesen, mert akit bővebben érdekel, az olvassa el, használtan egészen olcsón kapható (pl. itt). Rövid, velős és érdekes. De … Bővebben: Svájcer Albert
Megritkultak a bejegyzések. Számíttassék be néhány dolog: diótörés... még maradt dió. Favágás... még maradt fa. Metszés, ami pedig még csak most kezdődik. Ja, és a legfontosabb, hogy igen súlyos könyvek várnak elolvasásra. Amint itt az ideje, arról is beszámolok majd. Most csak egy érdekesség. December folyamán kaptam le a mellékelt fotón a helytelenkedő repülőtéri dolgozót. … Bővebben: Ejnye-bejnye
Fekete, fehér, sakk, matt. Világos kezd, sötét folytatja. De milyen sötét? Hát a nagyon sötét. Mert bizony létezik "néger" sakk. A figurák pedig nem fehérek és feketék, hanem barnák és nagyon barnák, szinte feketék. Hadd illusztráljam: Ha pedig közelebbről megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a figurák sem a hagyományosak, hanem igazi afrikai arcokat mímelő faragások: … Bővebben: Fekete sakk
Az ősi kötszer, a hűség és kitartás jelképe. Muszáj bemutatnom, annyira nosztalgikus és a múltat idéző. Mission bandage Még valamikor az 1960 vagy 1970-es években készülhetett, maximum 1980. De még van belőle Afrikában. A missziókat támogató, lelkes és hűséges emberek mementója ez. Őrzi a múltat. Bár már a valódi sebkötözésben haszontalan, sterilitását elvesztette, de rögzítésre, … Bővebben: Missziós bandázs
A hétköznapok fogságában 