
Karácsonyra egy gyönyörű könyvvel lepett meg a feleségem nagynénje és férje (kapható pl. a Librinél). Leonardo da Vinci nevét már mindenki hallotta, ha más nem, a Da Vinci kód c. könyv és film miatt (ami egyébként egy fikciós regény). Ez a reneszánsz fazon (hiszen az 1400-1500-as évek fordulóján élt) gyönyörű festményeket festett. Ez a könyv pedig azt is bemutatja, hogy széleskörű természettudományos munkásságának szép nagy szelete volt az anatómia.
“Lehet egyáltalán újat mondani Leonardo anatómiai tanulmányairól? Immáron két évszázad óta látnak napvilágot adatok és elemzések, ezek számtalan kérdést már tisztáztak. Tudjuk, mikor keletkeztek a vázlatok, kidolgoztuk filológiai szempontjaikat és a rajzok anatómiai tartalmt is ismerjük. Az is kiderült, hogy Leonardo sok természethűnek tetsző rajzán a hagyományos anatómiai fölfogás köszön vissza, és anatómiai vázlatainak egész munkásságával való összefüggéseit is kezdjük átlátni. A legutóbbi kutatások rávilágítottak például Leonardo anatómiai tanulmányinak filozófiai vonatkozásaira és rámutattak ábrázolásmódja újszerűségére is. Vajon mi értelme lehet ezek után egy újabb könyvnek? […]”—teszi fel a kérdést a szerző az előszavában. De meg is adja a választ: “Könyvem Leonardo anatómiával kapcsolatos munkásságának teljes áttekintésébe ágyazottan számos új eredményt nyújt át az olvasónak.”
A könyvben több száz anatómiai rajz és tanulmány látható, gyönyörűen illusztrált. Bárki számára különös élmény ezeket ilyen mennyiségben, ilyen jól dokumentáltan együtt látni, de annak talán még többet jelent, aki az orvosi, élettani, kórélettani hátterét is ismeri.
Most azonban mégis két festményt emelnék ki a könyvből. Mindkettőt korábban is láttam már reprodukcióban.
1. A Sziklás Madonna azért lepett meg, mert a könyv a Louvreban található változatot mutatja, ami szinte pontosan ugyanaz, mint a londoni változat (National Gallery). A két kép együtt látható a Wikipedián: http://en.wikipedia.org/wiki/Virgin_of_the_Rocks. Magam tavaly nyáron a NG-belit láthattam személyesen. Azon kevés képek közé tartozik, amit bizony üveg mögé tettek a kiállítóteremben. Sok Vermeer, Van Dyck, Rubens stb. stb. szabadon áll, akár pár cm-re is megközelíhető, de a Leonardo üveg mögé került. De ami érdekes és most tudtam meg, hogy ezeken a festményeken, a Madonna keze – egyetlen meghajlított csukló az ujjakkal –, komoly előtanulmány után készülhetett el a mester műhelyében. Leonardo félelmetesen precíz és körültekintő volt.

2. A másik érdekes festmény a könyvben X. Leo pápa képe. Nem Leonardo műve, hanem Raffaelloé. Anatómiailag is érdektelen, de Leonardo élete szempontjából fontos személy portréja ez. Őmiatta kerül Rómába, hiszen ez a pápa nem más, mint Giovanni de Medici. Nagy támogatója volt a család Leonardonak.
Miért érdekes ez számunkra? Nos, az idén Erdő Péter bíboros lett valamilyen szinten esélyes a pápai székre, kereken 500 évvel korábban pedig Bakócz Tamás. Úgy látszik egy évezredben kétszer kerül közel a vatikáni trónhoz magyar ember. Szóval, ha akkor nem ez a Medici lesz a pápa, hanem Bakócz, akkor kérdéses, hogy Leonardo Rómába kerül-e? Végül is lényegtelen, Leonardo rendkívüli művész volt, akár Firenzében, akár Rómában, hiszen szerte a világon ismerik. Bakócz Tamás viszont hazajött, aztán meg kitört a Dózsa féle háború (tudatosan nem nevezem parasztfelkelésnek).
Ezúton ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kíváncsi, hogyan alkotott anatómiailag pontos grafikákat, vázlatokat és festményeket Leonardo da Vinci.
Tényleg nagyon érdeke könyv főleg azoknak akik művészeti anatómiát tanulnak. Én is tanulmányaim során bukkantam rá egy könyvtárba és lapoztam fel hosszasan elemezve s meg is szeretném a jövőben szeretni a könyvet,
Leonardo De Vinci kedvelőinek meg főként ajánlom még ha csak egy alaposabb átlapozásra is 🙂
*szerezni (elnézést az elírásért)
Igen, aki művészeti anatómiát tanul, annak kifejezetten ajánlott, miként Barcsay Művészeti anatómiája is. Bár magam egyszerű orvosként látom az anatómiát, mégis komoly művészi és egyben orvosi élménnyel tölt el a jól kidolgozott festmény, rajz.