RSS

Róma címkéhez tartozó bejegyzések

Kicsit zavaros, de izgalmas sci-fi

A német DVD

A német DVD

Egyszer érdemes megnézni és persze elgondolkodni rajta. Ezt tették ismerőseim jó tíz évvel ezelőtt egy ifjúsági bibliaórán, amikor együtt végignézték “Az elveszett Jézus-video nyomában” c. filmet és arról beszélgettek. Igen, érdekes kérdéseket vet fel ez a mozi.

A sztori arról szól (csak kicsit lesz spoileres), hogy régészek találnak egy ókori csontvázat, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami még a 2000-es években is újdonságnak számított. Természetesen mindez Izraelben játszódik és a csontváz Jézus korabeli eredetű. Jönnek a bonyodalmak, beleszól egy gazdag amerikai, az inkvizíció római háttérrel és a Moszad is jelen van. Akciófilm történelmi krimis fordulatokkal és persze, ahogy a címben írtam: tudományos-fantasztikus is.

A filmben egy jó nagy bakit vétenek egyébként a Szentírással kapcsolatban. Amikor találnak egy kódot az egyik iraton (L15,4U), akkor felvetődik, hogy mi van, ha egy bibliavers kódja és ott megtalálható a megoldás? Ahelyett, hogy a szereplők megkeresnék és elmondanák, hogy nem segít a dolog a keresésben, inkább kijelentik, hogy ilyen igevers nincs is. Márpedig van, hiszen Lukács evangéliumának van 15. fejezete és annak 4. verse igenis létezik (“Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?”).

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et - komolytalan mozzanat a filmben)

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et, pedig benne van! – komolytalan mozzanat a filmben)

Éppen emiatt a kérdés miatt előveszik a Bibliát. Egy fekete borítós akad a kezükbe, aminek az érdekessége az, hogy ha kimerevítjük a képet, akkor láthatjuk, hogy az egy olyan Szentírás, amit a Gedeon Társaság terjeszt. Ott vannak a könyvek a szállodák éjjeli szekrényeiben, de iskolákban, börtönökben, kórházakban is osztásra kerülnek. Természetesen benne van a Lukács 15,4.

A filmet egyébként 2002-ben németek készítették a Pro7 televíziós csatorna megbízásából, minőségi eszközökkel, Andreas Eschbach könyve alapján. S bár sok benne a kamu, meg persze fikció az egész, azért érdemes egyszer megnézni. Már a YouTube-ra is felkerült (kérdés, hogy ott van-e még): https://www.youtube.com/watch?v=afMlPAAJoYU (de vigyázat, a két rész együtt három óra).

Ja, és közben megkereshetjük Lukács evangéliumát a kezünkbe akadó Bibliában. Jó olvasást és filmnézést kívánok!

(Ha pedig a Moszadot és Izraelt emlegettem, akkor még egy filmet ajánlok történelmi hitelessége és lélektani ereje miatt: München. Az öreg Spielberg nagyot alkotott és persze hasznosat is. Számomra, aki éppen akkor születtem (1972) egyben hátborzongató mozi is.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/26 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

A lélegzetelállító Leonardo

Hasznos, érdekes és szép könyv...

Hasznos, érdekes és szép könyv…

Karácsonyra egy gyönyörű könyvvel lepett meg a feleségem nagynénje és férje (kapható pl. a Librinél). Leonardo da Vinci nevét már mindenki hallotta, ha más nem, a Da Vinci kód c. könyv és film miatt (ami egyébként egy fikciós regény). Ez a reneszánsz fazon (hiszen az 1400-1500-as évek fordulóján élt) gyönyörű festményeket festett. Ez a könyv pedig azt is bemutatja, hogy széleskörű természettudományos munkásságának szép nagy szelete volt az anatómia.

“Lehet egyáltalán újat mondani Leonardo anatómiai tanulmányairól? Immáron két évszázad óta látnak napvilágot adatok és elemzések, ezek számtalan kérdést már tisztáztak. Tudjuk, mikor keletkeztek a vázlatok, kidolgoztuk filológiai szempontjaikat és a rajzok anatómiai tartalmt is ismerjük. Az is kiderült, hogy Leonardo sok természethűnek tetsző rajzán a hagyományos anatómiai fölfogás köszön vissza, és anatómiai vázlatainak egész munkásságával való összefüggéseit is kezdjük átlátni. A legutóbbi kutatások rávilágítottak például Leonardo anatómiai tanulmányinak filozófiai vonatkozásaira és rámutattak ábrázolásmódja újszerűségére is. Vajon mi értelme lehet ezek után egy újabb könyvnek? […]”—teszi fel a kérdést a szerző az előszavában. De meg is adja a választ: “Könyvem Leonardo anatómiával kapcsolatos munkásságának teljes áttekintésébe ágyazottan számos új eredményt nyújt át az olvasónak.”

A könyvben több száz anatómiai rajz és tanulmány látható, gyönyörűen illusztrált. Bárki számára különös élmény ezeket ilyen mennyiségben, ilyen jól dokumentáltan együtt látni, de annak talán még többet jelent, aki az orvosi, élettani, kórélettani hátterét is ismeri.

Most azonban mégis két festményt emelnék ki a könyvből. Mindkettőt korábban is láttam már reprodukcióban.

1. A Sziklás Madonna azért lepett meg, mert a könyv a Louvreban található változatot mutatja, ami szinte pontosan ugyanaz, mint a londoni változat (National Gallery). A két kép együtt látható a Wikipedián: http://en.wikipedia.org/wiki/Virgin_of_the_Rocks. Magam tavaly nyáron a NG-belit láthattam személyesen. Azon kevés képek közé tartozik, amit bizony üveg mögé tettek a kiállítóteremben. Sok Vermeer, Van Dyck, Rubens stb. stb. szabadon áll, akár pár cm-re is megközelíhető, de a Leonardo üveg mögé került. De ami érdekes és most tudtam meg, hogy ezeken a festményeken, a Madonna keze – egyetlen meghajlított csukló az ujjakkal –, komoly előtanulmány után készülhetett el a mester műhelyében. Leonardo félelmetesen precíz és körültekintő volt.

rafaelloXleo

X. Leo, aki legyőzte Bakócz Tamást… (Raffaello festménye)

2. A másik érdekes festmény a könyvben X. Leo pápa képe. Nem Leonardo műve, hanem Raffaelloé. Anatómiailag is érdektelen, de Leonardo élete szempontjából fontos személy portréja ez. Őmiatta kerül Rómába, hiszen ez a pápa nem más, mint Giovanni de Medici. Nagy támogatója volt a család Leonardonak.

Miért érdekes ez számunkra? Nos, az idén Erdő Péter bíboros lett valamilyen szinten esélyes a pápai székre, kereken 500 évvel korábban pedig Bakócz Tamás. Úgy látszik egy évezredben kétszer kerül közel a vatikáni trónhoz magyar ember. Szóval, ha akkor nem ez a Medici lesz a pápa, hanem Bakócz, akkor kérdéses, hogy Leonardo Rómába kerül-e? Végül is lényegtelen, Leonardo rendkívüli művész volt, akár Firenzében, akár Rómában, hiszen szerte a világon ismerik. Bakócz Tamás viszont hazajött, aztán meg kitört a Dózsa féle háború (tudatosan nem nevezem parasztfelkelésnek).

Ezúton ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kíváncsi, hogyan alkotott anatómiailag pontos grafikákat, vázlatokat és festményeket Leonardo da Vinci.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,