Ez meg hogy lehet? Hát nem orvos volt? Hát nem róla nevezték el a gyöngyösi kórházat? De igen, ez így van rendjén, mert korának valóban az egyik legnagyobb kaliberű, meghatározó orvosa, orvostanára volt. Gyöngyöshöz több szálon is kötődött, többek között ott született. Rokonai is ott éltek:
“Bugátnak éppen nem volt kedve a vitatkozást folytatni, mert nagyon sok dolga volt. Megunta a vándorló életet, melyben bőséges része volt, felesége hazavágyott, az a hír pedig, hogy itthon, Gyöngyösön két hét alatt 400 ember halt meg kolerában, elkedvetlenítette. Aggódott szüleiért, nénjéért, kinek öt gyermeke volt, hogy ily veszedelmes időben szükséget látnak. Sietett is támogatásukra huszonöt forinttal. Szeptemberben megszűnt végre a kolera, s ő visszatérhetett Pestre, az Orvosi Tár (orvosi, nyelvi folyóirat) szerkesztésére. A folyóirat szerkesztése azonban sok bajjal járt…”
Ezt a részletet egy nagyon érdekes és értékes tanulmányban olvastam, amit egy remek könyvben találtam. Fülöp Lajos nyelvészt, néprajzkutatót, irodalmárt már emlegettem több bejegyzésben is. Tőle kaptam az értékes kötetet, melynek címe: Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból. Szerkesztője: Fülöp Lajos és Lisztóczky László.
Ebben a kötetben található egy rövid megemlékezés Stiller Kálmánról, aki Gyöngyös és a gyöngyösi oktatás meghatározó személyisége volt a múlt század elején. Ő kutatta Bugát Pál életének momentumait és egy igen kiváló dolgozatban összegezte. Ez olvasható a fenti könyvben. Ebből szeretnék néhány érdekes részletet a becses olvasó elé tárni:
“A szépirodalom terén már eredménnyel lehetett felvenni a harcot a magyar nyelv gáncsolóival. Bugát feltette magában, hogy a magyar nyelv használhatóságát az orvosi irodalomban is bebizonyítja. Nagy gondolat volt ez, mert az egyetemen eddig latinul folyt az oktatás… […]
Ilyen előzmények után fogott Bugát tervének keresztülviteléhez. Az egyetemen magyarul kezdett tanítani, s a hazafiság szent érzésére hivatkozva társait is kérte, buzdította, hogy segítsenek a kezdet nehézségeinek legyőzésében. Fiatalos hevének, önérzetes szavainak meglett a hatása. […]
Némely ismert szót, esetleg új jelentéssel felruházva, műszóvá tett, pl.: sérv, bonc, hagymáz, mirigy, senyv, heveny, agy, ideg, higany, lob, lobos, lobláz stb., ragály, tanár. Ez utolsó tulajdonképp Fogarasinak köszönheti születését, amikor azonban még doktort jelentett. Bugát adta neki mai jelentését…
(megdöbbentő, nem is gondoltam volna, hogy ennyi szót köszönhetünk Bugát Pálnak – MZ megjegyz.)
A nyelvújításnak és Bugátnak is egyik fő szókészítő módja a gyökelvonás volt, ami abban állott, hogy látszólag vagy valóban képzett szókból a képzőt elhagyták, s egy gyökszót kaptak. Ez az eljárás külsőleg úgy tűnik fel, mintha a szavakat elmetszenék. Ilyen szavak Bugátnál […] dudor…, foncsor, gyógyszer, gyógyfű, gyógytan, gyógytudomány, gyógyszer, gyógyszertár, gyógyszerész… kór, kórjel, kórtünet, kukucs, kandika… szörp=szirup (a szörpölni-ből)… bonctan, vegytan… tápanyag, tápszer… kórisme… tetszhalál, halottkém, műt, műtét, műtő.
(nehéz felocsúdni, mennyi szavunkat köszönhetjük Bugát Pálnak, még a szörpöt is – MZ megjegyz.)
Képzett szavai közt akadnak a nyelv szabályai szerint alakultak is pl. kélekedik, sebész, mozzanat, ízület, kísérlet, nyomat, nyomatos, fogékony, ennek mintájára hullékony, engedékeny, izzadmány, eredmény… mozgékony… […] hozam… gyurma, elnök, elnökség, tanonc… […]
Összetételei közt szintén vannak jók, pl.: árjegyzék, csillagkép, éggömb, földgömb, hőmérséklet, hőfok, dögvész (azelőtt döghalál)… közélet, légcső… látlelet… visszér, ellenszenv… távcső… delej… górcső… […]
Furcsa eredetű szava a rovar is, melyet ő mindig robarnak írt és mondott. Szerinte a bar állatot jelent, pl.: barom bárány, és így a latin insectum-ot szó szerint lefordítva kapta a rovott bar-t, azaz a robart, mit azonban a közhasználat a szó eredetével és Bugát intelmeivel nem törődve, rovarnak mondott. S éppen ez a körülmény, hogy a szó rosszul van csinálva, hogy már akkor sem értették mit jelent, biztosít neki halhatatlanságot. […]
Végül Bugát szava még a bálna…”
Még egy érdekesség Bugát Pál életéből:
“De elég lesz már ezekből, minthogy Bugát is megelégelte egy időre a szógyártást! Nagy munkája után pár évi pihenőt tartott. Eközben kitört a szabadságharc, s őt az első felelős kormány Magyarország főorvosának nevezte ki. De rövid ideig tartott e pünkösdi királysága, mert fegyvereink szerencséjének hanyatlásával neki is menekülnie, bujdosnia kellett. E szomorú időszakban szülőföldjét kereste fel, tőle várta, hogy üldözői elől elrejtse. S az el is rejtette. Hét álló hétig az itteni zárda első emeleti gvardianátusában tartózkodott, hogy megvárja, míg a vihar egy kissé kitombolja magát, aztán előjött odújából. Kegyelmet kapott ugyan, de rangjától s egyetemi tanárságától egyszer s mindenkorra megfosztották.
Az elnyomatás unalmas napjaiban a finn nyelv tanulányozására fordította idejét…”
Elég kalandos és színes élete volt!
Akit még érdekel a nyelvújítás a vegytanban (vegytan is Bugát szó), akkor nézze meg és olvassa el erről írt bejegyzésemet: Kirándulás a kémiai elemek világában 1847-ben
A hétköznapok fogságában 