RSS

nyelvújítás címkéhez tartozó bejegyzések

Bugát Pál a nyelvújító

Ez meg hogy lehet? Hát nem orvos volt? Hát nem róla nevezték el a gyöngyösi kórházat? De igen, ez így van rendjén, mert korának valóban az egyik legnagyobb kaliberű, meghatározó orvosa, orvostanára volt. Gyöngyöshöz több szálon is kötődött, többek között ott született. Rokonai is ott éltek:
“Bugátnak éppen nem volt kedve a vitatkozást folytatni, mert nagyon sok dolga volt. Megunta a vándorló életet, melyben bőséges része volt, felesége hazavágyott, az a hír pedig, hogy itthon, Gyöngyösön két hét alatt 400 ember halt meg kolerában, elkedvetlenítette. Aggódott szüleiért, nénjéért, kinek öt gyermeke volt, hogy ily veszedelmes időben szükséget látnak. Sietett is támogatásukra huszonöt forinttal. Szeptemberben megszűnt végre a kolera, s ő visszatérhetett Pestre, az Orvosi Tár (orvosi, nyelvi folyóirat) szerkesztésére. A folyóirat szerkesztése azonban sok bajjal járt…”

Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból - Fülöp Lajos és Lisztóczky László szerkesztésében

Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból – Fülöp Lajos és Lisztóczky László szerkesztésében

Ezt a részletet egy nagyon érdekes és értékes tanulmányban olvastam, amit egy remek könyvben találtam. Fülöp Lajos nyelvészt, néprajzkutatót, irodalmárt már emlegettem több bejegyzésben is. Tőle kaptam az értékes kötetet, melynek címe: Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból. Szerkesztője: Fülöp Lajos és Lisztóczky László.

Ebben a kötetben található egy rövid megemlékezés Stiller Kálmánról, aki Gyöngyös és a gyöngyösi oktatás meghatározó személyisége volt a múlt század elején. Ő kutatta Bugát Pál életének momentumait és egy igen kiváló dolgozatban összegezte. Ez olvasható a fenti könyvben. Ebből szeretnék néhány érdekes részletet a becses olvasó elé tárni:

“A szépirodalom terén már eredménnyel lehetett felvenni a harcot a magyar nyelv gáncsolóival. Bugát feltette magában, hogy a magyar nyelv használhatóságát az orvosi irodalomban is bebizonyítja. Nagy gondolat volt ez, mert az egyetemen eddig latinul folyt az oktatás… […]
Ilyen előzmények után fogott Bugát tervének keresztülviteléhez. Az egyetemen magyarul kezdett tanítani, s a hazafiság szent érzésére hivatkozva társait is kérte, buzdította, hogy segítsenek a kezdet nehézségeinek legyőzésében. Fiatalos hevének, önérzetes szavainak meglett a hatása. […]
Némely ismert szót, esetleg új jelentéssel felruházva, műszóvá tett, pl.: sérv, bonc, hagymáz, mirigy, senyv, heveny, agy, ideg, higany, lob, lobos, lobláz stb., ragály, tanár. Ez utolsó tulajdonképp Fogarasinak köszönheti születését, amikor azonban még doktort jelentett. Bugát adta neki mai jelentését…
(megdöbbentő, nem is gondoltam volna, hogy ennyi szót köszönhetünk Bugát Pálnak – MZ megjegyz.)
A nyelvújításnak és Bugátnak is egyik fő szókészítő módja a gyökelvonás volt, ami abban állott, hogy látszólag vagy valóban képzett szókból a képzőt elhagyták, s egy gyökszót kaptak. Ez az eljárás külsőleg úgy tűnik fel, mintha a szavakat elmetszenék. Ilyen szavak Bugátnál […] dudor…, foncsor, gyógyszer, gyógyfű, gyógytan, gyógytudomány, gyógyszer, gyógyszertár, gyógyszerész… kór, kórjel, kórtünet, kukucs, kandika… szörp=szirup (a szörpölni-ből)… bonctan, vegytan… tápanyag, tápszer… kórisme… tetszhalál, halottkém, műt, műtét, műtő.
(nehéz felocsúdni, mennyi szavunkat köszönhetjük Bugát Pálnak, még a szörpöt is – MZ megjegyz.)
Képzett szavai közt akadnak a nyelv szabályai szerint alakultak is pl. kélekedik, sebész, mozzanat, ízület, kísérlet, nyomat, nyomatos, fogékony, ennek mintájára hullékony, engedékeny, izzadmány, eredmény… mozgékony… […] hozam… gyurma, elnök, elnökség, tanonc… […]
Összetételei közt szintén vannak jók, pl.: árjegyzék, csillagkép, éggömb, földgömb, hőmérséklet, hőfok, dögvész (azelőtt döghalál)… közélet, légcső… látlelet… visszér, ellenszenv… távcső… delej… górcső… […]
Furcsa eredetű szava a rovar is, melyet ő mindig robarnak írt és mondott. Szerinte a bar állatot jelent, pl.: barom bárány, és így a latin insectum-ot szó szerint lefordítva kapta a rovott bar-t, azaz a robart, mit azonban a közhasználat a szó eredetével és Bugát intelmeivel nem törődve, rovarnak mondott. S éppen ez a körülmény, hogy a szó rosszul van csinálva, hogy már akkor sem értették mit jelent, biztosít neki halhatatlanságot. […]
Végül Bugát szava még a bálna…”

Bugát egyik fordítása (Adolf Hempel magyarul)

Bugát egyik fordítása (Adolf Hempel magyarul)

Még egy érdekesség Bugát Pál életéből:
“De elég lesz már ezekből, minthogy Bugát is megelégelte egy időre a szógyártást! Nagy munkája után pár évi pihenőt tartott. Eközben kitört a szabadságharc, s őt az első felelős kormány Magyarország főorvosának nevezte ki. De rövid ideig tartott e pünkösdi királysága, mert fegyvereink szerencséjének hanyatlásával neki is menekülnie, bujdosnia kellett. E szomorú időszakban szülőföldjét kereste fel, tőle várta, hogy üldözői elől elrejtse. S az el is rejtette. Hét álló hétig az itteni zárda első emeleti gvardianátusában tartózkodott, hogy megvárja, míg a vihar egy kissé kitombolja magát, aztán előjött odújából. Kegyelmet kapott ugyan, de rangjától s egyetemi tanárságától egyszer s mindenkorra megfosztották.
Az elnyomatás unalmas napjaiban a finn nyelv tanulányozására fordította idejét…”

Elég kalandos és színes élete volt!

Akit még érdekel a nyelvújítás a vegytanban (vegytan is Bugát szó), akkor nézze meg és olvassa el erről írt bejegyzésemet: Kirándulás a kémiai elemek világában 1847-ben

Reklámok
 

Címkék: , , , , , , ,

Fülöp Emlékkönyv 2.

Az előző bejegyzés folytatása ez, amit a Fülöp Lajos 80. születésnapjára megjelent Emlékkönyv olvasása közben írok. Folytatom az érdekességek felsorolását a könyben található tanulmányokból:

4. (Dobóné Berencsi Margit: A Biblia hatása a beszélt nyelvre) Teljesen igaz, hogy a Biblia nagy hatással volt a nyelvekre, a beszélt magyar nyelvre is. Kölcsönhatás van Isten Igéje és a nyelv között. Hiszen pl. mi, akik rendszeresen olvassuk a régi és újabb bibliafordításokat, gyakran idézünk szófordulatokat, kifejezéseket. Ugyanakkor a modern fordítások pedig az élő nyelvből vesznek át, hogy érthetőbbé tegyék a Szentírást a ma embere számára. A tanulmány írója felsorol szavakat: “ádámkosztümben”, “békegalamb”, “bűnbak”, “farizeus”, “góliát”, “júdácsók”, “júdáspénz”, “kárhozott”, “manna”, “mózeskosár”, “pálfordulás” stb. Szószerkezetek: “áldozati bárány”, “angyali türelem”, “bábeli zűrzavar”, “tékozló fiú” stb. Szólások, közmondások, szállóigék: “Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek…” (Máté 6,21), “Aki keres, az talál…” (Máté 7,7), “Aki másnak vermet ás, maga esik bele…” (Példabeszédek 25,27), “Az vesse rá az első követ, aki nem vétkes…” (János 8,7), “Kő kövön nem marad…” (Máté 24,2) stb.

Egy közmondást viszont a tanárnő helyében nem tettem volna a sorba, mert az idézet több, mint parafrázis, inkább egy olyan mondás, amiről tévesen terjedt el, hogy a Bibliában így szerepelne: “Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, ami helyett: “Annak, aki megüti az egyik arcodat, tartsd oda másikat is! Annak, aki elveszi a kabátodat, add oda az ingedet is!” (Lukács 6,29).
Ezzel kapcsolatban kicsit elnosztalgiáztam: annak idején egy ifjúsági bibliaórán vetélkedő volt. Meg kellett keresni a bibliában igeverseket, mondatokat. A feladvány pedig ez volt: Ha megdobnak… Mindenki őrült módon kereste, aztán kiderült, hogy nincs is benne.

Köztársasági naptár (1792-93)

Köztársasági naptár (1792-93)

5. Horváth László: Adatok a nyelvújítás történetéből (119. oldal)… nem gondoltam volna, hogy ez a nyelvújítás ekkora mozgalom volt annakidején. Ráadásul ennyi gagyi önjelölt nyelvész lendült bele a munkába több-kevesebb sikerrel. A cikkből kiderült, hogy a magyar naptárat is át akarták nevezni, részben a francia “köztársasági naptár” mintájára (Vendémiaire – Szüret hava, Brumaire – Köd hava stb.), de elég érdekes lett, bár igen találó:
Jeges – január
Erős – február
Langyos – március
Vegyes – április
Szellős – május
Harmatos – június
Poros – július
Heves – augusztus
Deres – szeptember
Ködös – október
Fagyos – november
Havas – december.
Egyébként a kémiai nevek újításával már foglalkoztam korábbi bejegyzésekben: Kémiai elemek – nyelvújítás

6. Kicsinyítés: “anyuci” 130. oldal (Balázs Géza: Gyermekecske, gyermekcse, gyermecske). A remek cikk 35 féle kicsinyítést taglal. Van köztük meglepő, de a szerző éles szemére utal: -cs (uracs, kenőcs, kövecs), -us (anyus, cicus), -i (édi, mozi, Betti, Gyuri) vagy éppen -uci (anyuci).

7. Egyszer valamikor olvastam Wass Albertet, méghozzá a Kard és kaszát. Persze egyből lejött, hogy az író gyermekkorát meghatározta a vadászat. Szülei, nagyszülei vitték magukkal. Pedig akkoriban ez csak a nagyon gazdagok kiváltsága volt. Ma már sokan lövik a vadat… lehet, hogy túl sokan is. Még a kollégáim közül is jó páran vannak, akik kijárnak. De vajon meg tudnák-e olyan ízesen fogalmazni és olyan élő nyelven kifejezni, hogy milyen kalandokon mennek át? Mindenesetre figyelmemet felkeltette ez az emlékkönyv a vadászirodalom remekműveire: Áprily Lajos, Wass Albert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Fekete István (írtam róla már egy korábbi bejegyzésben).

Szóval jó kis könyv ez az Emlékkönyv, de egyelőre üzletben nem láttam, lehet, hogy nem is lehet kapni. Ezért külön öröm, hogy a birtokomban lehet egy példány.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/02 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Kirándulás a kémiai elemek világába – 1847

Nyelvújítás! Kösd fel a felkötnivalót kedves olvasó, mert visszamegyünk több, mint 150 évet és megnézzük, mi történt a kémiával a nyelvújítást követően.

Kezembe akadt… bocsánat, levettem a polcról egy régi könyvemet. Annak idején az ragadott meg benne az antikváriumban, hogy egy évvel az 1848-as Szabadságharc előtt adták ki, orvosok és gyógyszerészek használatára. Izgalmas kézbevenni, arra gondolva: lehet, hogy olyan egyetemista fogta kézben előttem, aki aztán a következő év márciusában ott vonult Budapesten Táncsics kiszabadításakor. A borítót alább bemutatom.

A borító: Szennert - Elemi vegytan

A borító előtt rövid megjegyzés árválkodik egyedül az oldalon:
“Minden kezdet nehéz, és tökéletlen.”

A szerző, Szennert, a könyvét Stáhly Ignácz orvosdoktornak ajánlotta szép szavakkal: “Nagyságos Stáhly Ignácz urnak, nagyméltóságú m. k. helytartó tanácsos, a vaskorona rend vitéze, böcsészet – orvos és sebész – tudor, Magyar ország főorvosa a m. k. t. egyetemben az orvosi kar elnöke, s az orvos – sebészeti tanulmányok igazgatója, a pesti böcsészeti kar rendes, a m. tudós társaság, s a budapesti orvos egylet tiszteletbeli, a bécsi cs. orvosi társaság levelező taga, s több ns. vármegye táblabírája, stb. stb. A tudományok, s művészet fáradhatatlan előmozdítójának nyelvünk buzgó pártfogójának, betegségben sínlődő, s elhagyatott szegények, s árvák gyámolának, e hon ritka fényének, orvos gyógyszerészi egünk CSILLAGÁNAK határtalan tisztelete jeleül ajánlja a szerző.” – azt hiszem nemsemmi ajánlás. Már már személyi kultusz.

Amiért megosztok néhány gondolatot a könyvel kapcsolatban, az a különleges kifejezések használata. A kémiai reakciók, vegyületek leírásakor nem a latinos neveket használja, hanem a nyelvújítás során bevezetett újításokat.

Alább közlöm a periódusos rendszer akkor ismert elemeinek a listáját. Az oszlopban első a ma használatos nevet mutatja, azták következik a – néha egyenesen röhejes – nyelvújított kifejezés, majd az elem jele. A végén pedig némelyikhez megjegyzést is fűztem:

Hidrogén – köneny – H

Lítium – lavany – Li

Berillium – édeny – Be – Dzsóny Steinbeck: Édenytől keletre

Bór – bórany – B

Szén – széneny – C – Mivel fűtesz a télen? – Szénennyel.

Nitrogén – légeny – N

Oxigén – éleny – O – “A vizbül veszi ki a zélenyt…” – mondta volna Szalacsi Sándor 1847-ben

Fluor – folany – F – Ez a fogkrém folanyozott. – mondták volna a reklámban 1847-ben, ha lett volna akkor fogkrém meg reklám.

Nátrium – szikeny – Na

Magnézium – kesreny – Mg

Alumínium – timany – Al – milyen logikus – timföld!

Szilícium – kovany – Si – “Kovany völgy, a számítógépek hazája.” – mondták volna, ha lett volna akkor számítógép, meg Szilícium völgy.

Foszfor – vilany – P – Végül is: a foszforos gyufa tényleg “villany” egy nagyot. Meg a foszfor foszforeszkál, azaz a vilany villanyeszkál egy kicsit.

Kén – kéneny – S

Klór – halvany – Cl – A gáznak tényleg “halvany” sárga színe van.

Kálium – hamany – K – “Adjunk egy “hamanyos” infúziót a betegnek!” – mondhatta volna a doktor 1847-ben. De nem mondta, mert akkor még nem volt infúzió.

Kalcium – mészeny – Ca

Titán – kemeny – Ti – “Ez egy ifjú kemeny!” – mondhatták az ifjú titánra 1847-ben… vagy mégsem?

Vanádium – szineny – V

Króm – fösteny – Cr – Ezek szerint az autószerelők “kro-va” készletét 1847-ben “föst-sziny” készletnek nevezték volna, ha lett volna autó, meg autószerelő, no meg króm-vanádium kulcskészlet.

Mangán – cseleny – Mn

Vas – vasany – Fe

Kobalt – kékleny – Co – “Azok a gyönyörű kékleny-kék szemek!”

Nikkel – álany – Ni

Réz – rézany – Cu – “Azt a rézanyfán fütyülő rézanyangyalát.” – mondhatták volna 1847-ben, de akkor még nem mondták. A szólás mondás későbbi keletű.. ezek szerint.

Cink – horgany – Zn – Tényleg! A horganyzott lemezek és esővíz csatornák! Szóval ezért hívjuk így. (Ez itt a megvilágosodás helye.)

Arzén – mireny – As – Mennyivel szebben hangzik: “Egy kis mirenyt adagolt az ételébe.”

Szelén – reteny – Se

Bróm – büzeny – Br – bromosz – görögül: bűz, ezért jogos a büzeny kifejezés!

Stroncium – apirany – Sr – A fürdőzőket megtámadta “apirannya”. Természetesen 1847-ben.

Ittrium – pikeny – Y

Cirkónium – jácany – Zr – A kicsi gyermek még nem tudott helyesen beszélni (Szörny Rt. – rajzfilm), ezért csak ennyit skandált: Jásszani, jásszani! – de mondhatta volna: Jácany, jácany!

Molibdén – olany – Mo

Ródium – rózsany – Rh – Tényleg rózsa színű? Nem, ezüstfehér, de azért: “Az ékszereket gyakorta be szokták vonni egy vékony ródium réteggel, hogy azok még gyönyörűbb, világosabb fehér színt kapjanak.”

Palládium – itélany – Pd

Ezüst – ezüstany – Ag

Kadmium – kadany – Cd

Ón – ónany – Sn

Antimon – dárdany – Sb – Micsoda? Valami dárdát készítettek belőle?

Tellúr – irany – Te

Jód – iblany – I

Bárium – sulyany – Ba

Lantán – latany – La

Cérium – cereny – Ce

Terbium – terbeny – Tb

Erbium – erbeny – Er

Tantál – imeny – Ta

Wolfrám – seleny – W – A seleny izzók kora már lejárt, jönnek a kompakt fénycsövek és LED-ek.

Ozmium – szagany – Os

Irídium – neheny – Ir

Platina – éreny – Pt – “Ez az éreny-gyűjtemény többet ér, mint az az érem-gyűjtemény.”

Arany – arany – Au – Végre egy név stimmel.

Higany – higany – Hg – No meg ez a másik is!

Ólom – ólmany – Pb – De ez már nem.

Bizmut – keneny – Bi

Tórium – tereny – Th

Urán – sárgany – U – “A csernobili atomreaktorban a sárgany komoly problémát okozott.” – mondhatták volna 1847-ben, ha lett volna atomreaktor, merthogy az nem volt, de Czernobly már létezett.

Ha fentieket valaki nem hinné el, akkor alább bemutatok néhány részletet a könyvből:

A konyhasó

Részlet a könyv elején található indexből

 

Címkék: , , , , , ,