Talán a hideg, talán a korai sötétedés. Az emberek behúzódtak, elbújtak. De hogy ne álljon meg az élet és a nyüzsgés, a színek pedig továbbra is ott dobzódjanak az elménkben: olvastunk. Télen többet, mint amikor szép az idő. Ezek az állítások majd mindenkire igazak.
Ez lehet az oka, hogy amikor végigtekintettem az elmúlt egy év (első év) bejegyzésein, azt láttam, hogy a téli hónapokra a korábban eseménydúsabb posztok olvasónaplóvá redukálódtak. De itt a tavasz – Sándor, József, Benedek igen meleget hoztak -, így remélem a helyzet változni fog.
Néhány gondolat az elmúlt egy esztendőről:
Több mint hatezer megtekintést mutat a számláló, ami azt jelenti, hogy átlagosan napi 20 oldalra kíváncsiak a látogatók. Nyilván van olyan, aki böngészik benne, de olyan is, aki csak egyetlen oldalra pillant rá, talán el sem olvassa, csak belenéz.
A keresőkön (pl. Google) keresztül érkező találatokból van a legtöbb. Néha a legfurcsább kifejezések alapján találják meg a blogot (pl. a Mi Atyánk cigányul, hosszú haj vs. rövid haj stb.).
Egy hónapja az IP címek alapján a statisztika regisztrálja, hogy milyen országból találnak rá az oldalra. A következő képen látszik, hogy február 25. óta honnan jöttek látogatók. Nyilván ezek külföldre szakadt hazánk fiai lehetnek.
- Az IP címek ismeretében jól látható, hogy külföldön élő magyarok is olvassák a “hazait”.
2011. április 1. óta több mint 200 bejegyzés született. A posztolás a következő egy évben is folytatódik, remélem nem jön közbe semmi és ha nem is napi, de heti rendszerességgel jelentkezem.
Maradok mindenkinek tisztelettel: Maszárovics Zoltán
A hétköznapok fogságában 