RSS

október 2011 havi bejegyzések

Most tudtam meg…

—hogy II. Erzsébet édesapja, VI. György király volt. Az is most jutott csak tudomásomra, hogy súlyos beszédhibában szenvedett. Egy bizonyos Lionel Logue nevű ausztrál származású beszéd-terapeuta foglalkozott vele, aminek hatására sikerült a háború legsötétebb éveiben is a rádión keresztül beszédekkel bátorítania az embereket. Persze volt hozzá egy remek miniszterelnöke is: Winston Churchill.

Mindezt remekül mutatja be A király beszéde c. film (adatok az imdb-n itt – klikk). Az eredeti történetet Logue unokája, Mark Logue írta meg – hitelesen. Ennek alapján készült el az egészestés film angol-ausztrál koprodukcióban. Remek, és ráadásul családi mozi is. Azt kivéve, hogy a király a terápia során csúnya szavakat is mond, belefér. Az iskolában ezek a szavak még a legenyhébbek és legalább megértik a gyerekek, hogy ezeket nem szabad használni. A film nemcsak megható, de tanulságos is, mert a klasszikus család modelljét mutatja be. Nemcsak a beszéd-terapeuta, Logue neveli szerető feleségével három gyermekét, hanem a király is törődik lányaival. Többek között egészen biztosan ez a családi légkör is közrejátszott, hogy II. Erzsébet ilyen hűséges és korrekt királynője lett a briteknek. Szeretik is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/10/10 hüvelyk Emberek, Filmnézőnapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , ,

Dániel, pattanj: Népszámlálás!

— kiáltottam a legidősebb fiamnak ma délután. Őt is a számítógép elé szólítottam. Igazi családi program. Gyorsabban ment, mint gondoltam. Először, meglátva a kérdőívet, kicsit megszeppentem: No, ennek neki kell ülni! – mondtam magamban. De kellemesen csalódtam. Az internetes kérdőívek logikusak, a kitöltés ment mint a villám. Persze a dolgot megkönnyítette, hogy egy háztartásban, saját házunkban lakunk és egy család vagyunk. Még akkor is haladt a dolog, ha 5 darab Személyi Kérdőívet kellett kitölteni.

A nemzetiségeket nem bővítettük, bár a nevünk után felmerült bennem a szlovák beikszelése, de sem a nyelvet, sem a kultúrát nem ismerjük már. Mindössze Mikszáth tót atyafisága az egyetlen forrás az őseink életéről. Talán úgy lehetett…

A Maszárovicsok egyébként szanaszét vannak a világon. Legtöbben Csehországban Masarovic írásmóddal, aztán Dél-Amerika egyes országaiban Mazzarovich néven. Magyar fonetikával kevés a találat a Google keresőjében.

Érdekes viszont, hogy a Nagy-Magyarország utolsó kassai püspökét hívták Maszárovitsnak, bocsánat: Madarásznak. Teljes nevén Madarász István, akinek nincs semmilyen kapcsolata azzal a Madarász Istvánnal, akiről írtam már itt (klikk).

“Madarász (1907-ig Maszárovits) István (Nagyszombat, Pozsony vármegye, 1884. júl. 10.-Hejce, 1948. aug. 8.): megyéspüspök. – A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a KPI-ben végezte, és teológiából doktorált, 1907. I. 3: pappá szentelték. Hitoktató Budapesten, 1909: Bp-Tabánban kp., 1909-15: hittanár, 1915-25: a hercegprím. irodájában levéltáros, jegyző és titkár, 1926-29: Budapesten a Bazilika plébánosa és zámi apát, 1929-39: a VKM tanácsosa, az egyházügyi osztály vezetője, 1932: prel., 1933: váradi kanonok, 1936: a manilai Euch. Kongressz-on a magyar zarándokok vezetője. XII. Pius 1939. VII. 19: kassai megyéspüspökké és egyidejűleg a szatmári egyházmegye ap. korm-jává nevezte ki, utóbbit 1941-ig töltötte be. Kassán IX. 16: foglalta el székét. 1945. II. 26: székvárosát a m. papokkal együtt elhagyni kényszerült, székhelyét Hejcére, a püspöki nyaralóba helyezte át. A kiutasított papoknak új lelkészségeket szervezett.” (forr. Katolikus Lexikon – lexikon.katolikus.hu)
—A beiktatásáról szóló filmhíradó részlet megnézhető itt (klikk).

Végre, egészen konkrétan rákérdeztek a Személyi Kérdőív 38. pontjában, a vallási közösségre, felekezetre is. Szaporítottuk is a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezet striguláit. Reméljük sem most, sem a jövőben nem fognak ezért üldözni. Bár ahogy visszatekintünk, előfordult már a világtörténelemben.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/10/09 hüvelyk Emberek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Ködös hegyek

A pengetős hangszerek közül a buzukiról már írtam korábban itt (klikk). A bendzsóról pedig itt (klikk) meséltem Béla Fleck kapcsán. A “ködös hegyeket” viszont Earl Scruggs tette híressé. 1949-ben játszották a Foggy Mountain Breakdown-t (“It was written by Earl Scruggs and recorded in 1949 by Flatt and Scruggs and the Foggy Mountain Boys, with Scruggs playing a Gibson Granada five-string banjo.”). A Blue Grass egyik alapművének számít. Érdemes meghallgatni. A klip egyébként a teljes hangzást bemutatja, hiszen szólót játszik benne a két bendzsós (Earl Scruggs és Steve Martin), a hegedűs, az elektromos és folk gitáros, a rezonátor gitáros, sőt a mandolinos és a szájharmónikás is.

Alább Earl tucat magával játsza, természetesen ugyanazt a futamot. Nagy csapat, valami bendzsós fesztivál lehetett.

Az alábbi videóval pedig belepillanthatunk a 70-es évek studió-technikájába.

Ha már ködös hegyek, akkor a Foggy Mountain Breakdown mellett remekbe sikeredett a Foggy Mountain Rock is, amit remekül ad elő az USA legvirtuózabb Blue Grass gitárosa Tony Rice. Persze nem maradhat el belőle a bendzsó sem.

Foggy Mountain Rock

Akkor emlékezzünk meg a harmadik “ködös hegyek” számról:

Foggy Mountain Top

Earl Scruggs and Dock Watson játsza a Crippl Creek-et vagy negyven évvel korábban. Érdemes összehasonlítani őket. Tényleg elrepült az idő.

Jó zenehallgatást kívánok!

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011/10/07 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Politikai korrupció – 2

Ahogy már beszámoltam itt (klikk), Cieger András könyve jól összeszedett. A Kiegyezéstől az I. Világháborúig terjedő időszak politikai korrupcióit vizsgálja, vagyis azt, ami a dokumentumokból felderíthető, mert az ügyek jelentős részét örökre a homály fedi.

A szerző gyakran idéz korabeli írásokból. Néhányat közreadok, mert tanulságosak és érdekesek is:

Asbóth János: Álmok álmodója
“Nem-e láttuk, hogy azok, akik az ország előtt az elvek csatájának nagy harcjátékát űzték, békésen bujkáltak össze a színfalak közt, hogy osztozkodjanak azokban az üzletekben, melyek a haza felvirágoztatásának ürügye alatt, országos megvesztegetésül találtattak fel? […] Nem-e láttunk embereket, akik roppant összegeket költöttek a képviselőségért, remélvén, hogy ezáltal még nagyobbakat nyerhetnek? […] Nem láttuk-e éveken át csaknem a szükségszerűségnek az elkerülhetetlenségével nyilvánuló tényt, hogy valahányszor új miniszter jött, akinek az ország valamely vidékén jószága volt, az a vidék, az a jószág vasutat kapott? Nem láttuk-e, hogy a becsületet a haszonlesés, a hazafiságot rideg önzés, a kitűnőség vágyát a kitüntetés szomja, a tekintély tiszteletét a hatalom előtt való hunyászkodás váltotta fel? Oh, hogy az ijesztő erkölcsi romlás oly hirtelen tudott meghonosodni és oly súlyosan tudta megingatni az egykor tündöklő magyar becsületet!”
—kicsit hatásvadász szöveg. (Asbóth János író, politikus, rokona Asbóth Oszkár volt, aki az első helikopterre emlékeztető repülővel kísérletezett.)

Herman Ottó “beszólt” Jókainak:
“Tedd kezedet a szívedre, s valljad be, hogy régen elvontak téged is a magyar nép közeléből; te régen nem tartád már kezedet a magyar nép szívén, s így nem ismered annak mai lüktetését. Mert bevontak téged is a hatalom csillogó körébe, körülvettek téged is azok a sima, csillogó bőrű sikló alakok.”

Ady Endre is véleményt formált, látva a visszásságokat:
“A magyar társadalomban, mint minden fenékig romlott társadalomban privátim, kis körökben, bizalmas tereferék közt vidáman és szemérmetlenül szoktuk tárgyalni mindezt. […] Ilyen bizalmas diskurzusok alkalmával, kaszinókban, kávéházakban, vendéglőkben, zsúrokon, redakciókban, folyosón tessék hallgatni előadásokat a magyar közéleti erkölcsről. A nyilvánosság előtt ellenben gentleman társadalom vagyunk. […] Nálunk ritkán pattannak ki panamák. Mert mi regarddal (figyelemmel) vagyunk egymás iránt. Én panamázom, te panamázol, ő panamázik. Ez etikai erősödést jelentene. Ám nálunk a nagyon ritka leleplezések is voltaképpen még nagyobb panamákat lepleznek.”
—Ady Endre: Panama és anarchia. Nagyváradi Napló, 1903

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/10/03 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , ,

H, mint Himnusz – H, mint Hungary

Nemrégiben istentiszteleten voltunk egy református templomban (Szilvásvárad). A hely gyönyörű, az épület pedig az egri Bazilika kicsinyített, töpörödött mása, csak éppen minden fehérre meszelve. Valamelyik Keglevich építtette katolikus templomnak, aztán vagy ő, vagy valamelyik másik Keglevich összekapott az érsekkel és végül a reformátusoké lett, a falu domináns vallása ez.

A lelkész igazi lelkész, mert lelkes. Jeremiás könyvéből idézett és arról beszélt: időszerű volt az üzenet akkor és időszerű most is, meg kell térni! Egy bibi van abban a templomban, hogy a hatalmas tér miatt visszahangzik. Bizony nagyon kell koncentrálni, hogy érteni lehessen a beszédet. A lelkész azzal hidalta át a problémát, hogy minden mondata után bevárta a visszhangot.

A végén pedig elénekeltük a Himnuszt. Magam is szeretem énekelni, különösen olyan helyen, ahol jól is hangzik, ha sok ember énekli. Ráadásul a hangmagasságból ítélve, a lejjebb szállított változatnak tűnt. Úgyhogy mindenki tudta énekelni. (Még egy link: http://www.oh.gov.hu/letoltesek/letoltes)

De azért elgondolkodtam, hogyan kapcsolódik az istentisztelethez? Mert hát Jeremiás ugyan a bűnökről és a bűnhődésről, a közelgő babiloni veszélyről beszél, megtérésre hívja a népet, DE a Himnusz nem erről szól. Amikor azt énekeljük benne, hogy “megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt”, akkor Kölcsey arra gondolt, hogy annyi vihar verte már Magyarországot, hogy eljöhetne a felüdülés. De ennek nincs köze Jeremiás üzenetéhez, amikor arról beszél, hogy az egyes embernek meg kell térnie istentelen, világi életéből. Ezeket a bűnöket nem bűnhődheti meg egy nép az egyes ember helyett. Jézus Krisztus sem csak úgy általában halt meg a bűneinkért, hanem egyenként mindazokért, akik ezt hiszik és elfogadják.

H, mint Hungary

Ha már Himnusz, akkor néhány imázsfilm jutott az eszembe. Mostanában találtam, egészen véletlenül a következőt:

Ez már nem az első rövid video, ami Magyarországot népszerűsíti. Az elsőt Madarász Istvántól láthattuk, Budapest Business Region – World of Potentials címen:

Aztán felkérték egy újabb film készítésére, ami Magyarországról szól:

Itt nézhető egy riport a film készítőivel és Istvánnal:

Madarász István (ifjabb), annak a Madarász Istvánnak a fia, akiről írtam már itt (klikk). Aki Istennel járt és amikor meghalt, az Úr Jézushoz ment…

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/10/02 hüvelyk Emberek, Filmnézőnapló, Vélemény, Zene

 

Címkék: , , , ,

Még hosszabb és még bonyolultabb

Annak idején, ahogyan írtam róla itt (klikk), átverekedtem magam az új Alkotmányon. Azt végig olvastam. Most megpróbáltam átverekedni magam a költségvetési törvényen, nos, bevallom, nem olvastam végig. Még hosszabb és még bonyolultabb: 276 oldal, tele olyan “apróbetűs” résszel, amit egyébként sem értenék meg. Mégis ki lehet hámozni belőle pár dolgot. Akit érdekel, az letölteheti .pdf formátumban itt (klikk). Matolcsy bejelentette és már végig is lehet bogarászni. Ez jó dolog.

A 2012-es költségvetés 14 ezer milliárd forinttal üzemel. Ez bizony 12 nullát jelent a 14 után. Úgy is írhatnánk, hogy 14-szer 10 a 12.-en (tizenkettediken). Sok-sok apró forintot jelent. Még a milliónak is 14 milliószorosa. Igen nagy szám, talán felfogni is nehéz. Nem is a saját fizetésemhez vagy éppen a villanyszámlához hasonlítom, annak értelme nincs. Inkább azt szoktam figyelembe venni, hogy a kórházunk 6-7 milliárd forint körül üzemel. Ezt már könnyebb a 14 ezer milliárdhoz hasonlítani.

Ennek fényében azért érdemes belepillantani a 39. oldaltól kezdődő táblázatba. Ott aztán feketén-fehéren ott van, mire hány milliárd forintot szánnak.

Látszik, hogy csak az Országgyűlés 17 milliárd forinton üzemel (amiből a képviselői fizetések kitesznek néhány milliárdot éves szinten), ezen szeretnének csökkenteni a kisebb Parlamenttel. Az Alkotmánybíróság és Ombucmanság 1-1 milliárdja nem is sok. A Miniszterelnökség elemészt vagy 3-at évente. A minisztériumok is 3-8 milliárd forintot visznek el egyenként. A nemzeti parkok 6,5 milliárd forintba kerülnek, ne sajnáljuk tőlük (mármint a Nemzeti Parktól, a miniszterek más kérdés). Nem is sorolom.

De az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2012-ben 230 milliárdba fog kerülni. Reméljük hasznára válik a Nemzetnek.

De hát, ott van az a fránya harcművészet, akarom mondani hadászat és a honvédség (a művészet is drága, ha megnézzük a színházak, operák és zenekarok támogatását). Sokba kerül a fegyverkezés: a minisztérium 17 milliárd, aztán ott van a “HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal”, ami meg dologi kiadásra 54 milliárdot tervez (mi lehet az? biztos a fegyverek vagy a Gripenek), a vezérkar közvetlen kiadása 12 milliárd személyi – húúú sokba kerül a parancsnok úr, de a “százados urak” még többe, mert MH ÖHP 93 milliárdot visz el, a Katonai Felderítő Hivatal meg 8 milliárdot. Micsoda összegek mennek el ezen a területen! Érdemes összeadni.

Plusz, Terrorelhárítási Központ 9 milliárd.

A bíróságok 70 és az ügyészségek 30 milliárdja is nagyobb tétel, a rendőrség 220 milliárd, a börtönök meg 40 milliárd (Büntetés Végrehajtás). Ezt is add össze, kedves olvasó!

A kutató intézetek és kisebbségi önkormányzatok nem nagy tétel. Annál nagyobb az önkormányzatok…

Érdekes még, hogy az APEH működtetése 130 milliárd forintba kerül, de hát ők szedik be a pénzt, ahhoz kell az apparátus.

Felsorolok még néhány húzós tételt, amire nem is gondoltam volna:
Autópálya rendelkezésre állási díj: 99 milliárd
A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése: 183 milliárd (sokba kerül a 65 év feletti ingyenjegy a kasszának)
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése: 47 milliárd

Az egyetemek és főiskolák belekerülnek vagy 400 milliárdba, az Országos Mentőszolgálat 25-be, közoktatás normatíva 100 milliárd fölött. Családi pótlék 355, GYES meg 66 milliárd. “Korhatár alatti ellátások” címen 220 milliárd forintot számolnak (mármint: nyugdíjkorhatár).
Magyar Tudományos Akadémia 57 milliárdot visz el, a Magyar Művészeti Akadémia csak 1-et.

No, most vegyünk egy mély levegőt, aztán fújjuk ki és nyugi: az ország adósságának a finanszírozása:
1128 azaz “ezeregyszázhuszonnyolcmilliárd” forintba kerül majd 2012-ben.

Még nagyobb levegő… és kifújjuk:
Öregségi nyugdíj: 2125, azaz “kettőezeregyszázhuszonötmilliárd” forint. Komoly tétel, valljuk be. Sajnos ezen tényleg a nyugdíjkorhatár emelésével lehet csak nyesni. És lássuk be: a 206 milliárd rokkantsági nyugdíj is tetemes tétel.

Az Egészségbiztosítási alap is nagy összeg: kb. 1750 milliárd forint lesz. Ennyin üzemel az egészségügy, ami hatalmas összeg, hiszen a teljes költségvetés több, mint 10 százaléka. A nyugdíjjal együtt kitesz 4 ezer milliárd forintot. Ennyibe kerül a szociális-egészségügyi jólétünk.

Bocsánat, a hosszú posztért, de még egy szakasz hátra van: a 182. oldaltól olvasható az “Adó- és járulékpolitikai célkitűzések” fejezet.

Emelnek az ÁFÁ-n, a jövedéki adón (pl. a gázolaj így 13 forinttal kapásból nő literenként), meg átalakítják az SZJA rendszerét és marad a “regadó” is az autóvásárláskor. Utalok a napilapok ezzel foglalkozó cikkeire. De a dokumentumban “eredetiben” elolvashatjuk.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011/10/01 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,