RSS

kánon címkéhez tartozó bejegyzések

Egy igazi örökzöld

Ritkán teszek oly bejegyzést, amiben videók vannak. Talán utoljára Maradász István Magyarország imázsvideóit tettem be. Zenéből valamivel többet: pl. Ernie Fordtól. Most ismét egy örökzöldre szeretném felhívni a figyelmet!

Kb. három hónapja, hogy majd minden nap meghallgatom Pachelbel kánonját. Johann Pachelbel vérbeli barokk szerző. Műve elveszett volt évszázadokon keresztül, aztán a XX. század újra felfedezték. Egy feltételezés szerint Johann Christian Bach (nem Sebastian) nevű tanítványa menyegzőjére írta. Talán így volt. Mindenesetre szép mű. Javaslom meghallgatni. Alább három verzió. Mindhárom alkalmas arra is, hogy nyáron letekert ablaknál a kocsiban bömböltessük. Na jó, ez csak vicc volt. Tényleg nagyon kellemes egy darab. Eredetileg három hegedűre, meg egy két más hangszerre kis kamarazeneként íródott, de aztán feldolgozták sokféle képpen.

Első változat. Talán ez a legszebb. Csembalóval, nagyzenekari műként:

Egy 15 milliós nézettségű változat. Modernebb, nem rossz. Basszusban bővelkedik:

Ez pedig egy 4,5 milliós nézettségű feldolgozás, ami fínomabb és szintén nagyon szép:

Nálunk már fütyüli az egész család. Persze, volt rá három hónapjuk…

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/09/09 hüvelyk Történelem, Vélemény, Zene

 

Címkék: , , , ,

Ismét régi könyv akadt a kezembe

No, azért az túlzás, hogy csak úgy a kezembe akadt. El kellett menni, megkerestetni és megkérni, hogy megnézhessem. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban történt a dolog.

Markhot bejegyzése az Avicenna műben

Már korábban tudtam róla, hogy az egyetlen olyan könyv, amiben Markhot Ferenc doktor – kórházunk névadója – tulajdonosi bejegyzése szerepel: egy Avicenna mű. Egész pontosan Avicenna orvosi kánonja, ami mérföldkő volt az orvostudomány fejlődésében, természetesen ezer esztendővel ezelőtt. Avicenna a 10. század második felében élt, foglalkozott filozófiával, teológiával – iszlám módon, mert arab volt – és orvostudománnyal. Ez utóbbival rendkívül behatóan, amit műve is mutat. A Canon Medicinae-t még vagy 700 éven keresztül használták az orvosok, általában latin fordításban, kisebb-nagyobb formátumú kötetként.

Ami Egerben fellelhető, az is több mint 400 éves, egész pontosan 416. Ugyanis ez a velencei kiadás 1595-ből származik, Markhot bejegyzése pedig 1782-es. Vagyis amikor ő megszerezte, már akkor 200 éves volt a nyomat, az eredeti mű meg több mint 700. Olyan lépték ez, amit nehéz ma felfognunk, amikor az orvosi könyvek 5-10 év alatt elavulnak a tudomány gyors fejlődésének következtében.

Visszatérve a műre: sajnos, csak a második kötet van meg (Tomus secundus) Egerben. Ennek a végén található az Index, ami mind a két kötetre vonatkozik.

Miközben lapozgattam, futkosott a hátamon a hideg, több ok miatt is. Egyik, hogy azt a könyvet lapozhattam, amit Markhot több mint kétszáz éve. Próbáltam belegondolni, milyen lehetett, akkor, itt, a barokk Egerben. A másik, hogy miközben a mű terjedelmét áttekintettem, elképedtem, hogy hogyan lehet egy 400.000 szóból álló műhöz számítógép nélkül indexet készíteni. Ráadásul rendkívül részletes, csak az index közel 100 oldal, apró betűkkel, foliáns méretben. Megcsinálták, latinul és precízen.

Hogyan hivatkoznak a mű egyes részeire? Megjelölik az oldalt, az oldalon a hasábot (a vagy b) és fentről lefelé tíz soronkét a két hasább között meg van jelölve a sor (10, 20, 30 stb). Így az index által megjelölt hely pontosan beazonosítható a műben.

De nem szaporítom a szót tovább, inkább néhány képet tennék ide. Az első a címlap, amiről leolvasható, mi is tulajdonképpen a mű:

Avicenna kánonja - 1595 - címlap

Hát nem gyönyörű? Még az iniciálékat is szépen kidolgozták. Például ez a fejezet, alább, a lázról szól, melynek helye: második kötet – tomus secundus, negyedik könyv – liber quartus, FAN primus, Tractatus primus (első traktátus), első fejezet – capitus primus:

A lázról (febris) szóló szakasz bevezetője - definíció

Egy másik gyönyörű, régi orvosi könyvről már írtam itt (klikk).

 
 

Címkék: , , , , , ,