RSS

egészségügy címkéhez tartozó bejegyzések

Szerdahelyi főorvos az 1980-as évek fejlődéséről

Egy kórház életében vannak könnyebb és nehezebb időszakok. Az egri kórház (ma Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet) sokat fejlődött az 1880-as években; aztán a két háború között, majd nagy előrelépés volt az 1950-es években (költöttek az egészségügyre), de ezt láttuk az 1980-as években is. Akkoriban nem voltak átalakítások, egyszerűen csak bővítések, építkezések voltak (de meg kellett fizetni az árát). Hogy ma hogyan finanszírozható az egészségügy, más kérdés. Kis ember vagyok ahhoz, hogy erről véleményt mondjak. Mindenesetre nagyon örültem az alábbi cikknek. Nosztalgia, érdekes adatokkal. Az a Szerdahelyi főorvos írta, akiről már egy bejegyzésben szóltam: Emlékezetes orvoskolléga, sokat tanultam tőle. Íme az írás, szó szerint átvéve (talán a Népújságból – ma Heves Megyei Hírlap):

Könyvek a megyei kórházban

Az orvosok és a továbbképzés

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel) - 1700-as évek

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel) – 1700-as évek

Éppen 260 évvel ezelőtt (a cikk 1988-ban íródott — MZ megj.), 1728-ban készült el Egerben az Erdődy Gábor püspök által alapított irgalmasrendi kórház. A kor színvonalának megfelelően felszerelt intézményt a megyei kórház elődjének tekinti, mivel az akkor kezdett gyógyító munka részben ugyanazon falak között zajlik a mai napig. Gazdag örökség ez: a XVIII. században az orvosi oktatás is meghonosodott: a Scola Medicinalis 1769-től 1775-ig működött. Ma három szakaszú fejlesztés első két ütemén jutott túl az egészségügy e bázisa: a központi diagnosztikai és orvosi ellátási feltételeket korszerű színvonalra emelték, a progresszív betegellátást újabb osztályok biztosítják, a megelőző szűrések, szakszerű gondozások jelentősége sokat növekedett.
Ez szakmai, tudományos előrelépés nélkül keveset ért volna: e téren is komoly változások történtek. Speciális profilok alaklultak ki, így például az egri érsebészet országos rangot vívott ki. Nagy jelentőségűek az új diagnosztikai eszközök, az újonnan felépült izotóplaboratórium például teljes körű pajzsmirigydiagnosztikát végez, működik a modert Gamma-kamera. Hosszan lehetne sorolni, hogy az egészségmegelőző program segítésére milyen kezdeményezések történtek. Széles körűvé vált a megyei kórház megelőző és gyógyító tevékenysége. Az elmúlt esztendőben 1714 betegágyán több mint 35 ezer rászorulót ápoltak. A rendelőintézetben 46 szakrendelésen 900 ezer beteget kezeltek. Összehasonlításul: 2500-an tevékenykednek az intézetben, ebből 306 az orvos.
A korszerű gyógyítás elképzelhetetlen újabb orvosi ismeretek megszerzése nélkül: a napi gyakorlati munkához, a szűkebb szakmához hozzátartozó korszerű kézikönyvek, folyóiratok, illetve az állandó önképzést szolgáló legfontosabb nyomtatványok szükségesek. Jól tudja ezt az osztályvezető főorvos, aki rendszeresen tartott összejöveteleken részben maga számol be, részben orvosait kéri meg erre. Már a pályakezdők rájönnek, hogy a gyógyításhoz nélkülözhetetlen a tanulás: mikor megkapják az első esetismertetésüket, betegbemutatásukat avagy számot kell adniuk azokról, akiket rájuk bíztak. Ilyenkor minél hamarabb meg kell ismerniük az intézmény könyvtára által nyújtott szolgálatatásokat.
A szakmai profilok állandóan fejlődnek, változnak, így a bibliotéka gyarapításánál figyelembe kell venni a tényleges igényeket. A szakfolyóiratokból is hasznosabbakat, olvasottabbakat rendelik meg. Ha új létesítményt nyitnak meg, akkor legalább egy évvel azelőtt megrendelik az osztály számára a szükséges kézikönyveket. Így példáulmár az új műveseállomás “szellemi hátterét” készítik elő.
A gyógyító orvosok számára nemcsak szakmabeli mulasztás, hanem  hivatással össze nem egyeztethető alapállás, ha elhanyagolják a legújabb eljárások és beavatkozások megismerését. A könyvtár ezért nélkülözhetetlen a megyei kórház számára.
Az intézményben az oktatás egyrészt a specializálódást, másrészt az ismeretek szinten tartását, megújítását szolgálja. Évente 15-20 pályakezdő orvos érkezik. Szakképesítésük megszerzése érdekében az osztályvezető főorvosok és a patronáló szakorvosok közreműködésével a továbbképző egyetem előírásai szerint foglalkoztatási tervet készítenek. Ez biztosítja a folyamatos képzést.
Többen az alap szakképesítés mellé “ráépített” szakvizsgát is szereznek: jelenleg a 306 orvos 80 százaléka szakorvos, 72 már két, tizenhárom pedig három szakvizsgával rendelkezik. Ebben is komoly támogatást nyújt a könyvtár: ott sajátítják el az adatszerzés módszerét. A jelölteknek a szakkönyveken és monográfiákon kívül ismerniük kell a folyóiratok friss anyagát is. Kötelező számukra az utóbbi öt évben magyar nyelven megjelent aktuális cikkek elolvasása. Ezenkívül idegen nyelvű kiadványokhoz is hozzájuthatnak.
A megyei kórházbn a tudományos bizottság szervez különböző üléseket, a fiatal ovosok fórumán havonta tartanak előadásokat, amelyek jó továbbképzési alkalmak. Mivel a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórháza az egri, a gyakorlatok keretében évente 100-120 medikus szerez itt ismereteket. Számukra is fontos, hogy igénybe vegyék a könyvtár szolgáltatásait.

Szerdahelyi Ferenc főorvos beteget vizsgál az 1960-as években

Szerdahelyi Ferenc főorvos beteget vizsgál az 1960-as években (forrás: Prof. Lakatos Lajos – Szerdahelyi F. Emlékülés, 2006)

Az utóbbi évtizedben mennyiségileg és minőségileg új fejlődési szakaszba lépett a megyei kórház. Ebből következően a gyógyító munka olyan szintűvé vált, hogy érdemes előadások vagy közlemények formájában közreadni az eredményeit. Mind több osztályon élnek ezzel a lehetőséggel, hazai és külföldi kongresszusokon, szakcsoportok tudományos ülésein vagy a megyei orvos- és gyógyszerésznapok keretében számot adnak tapasztalataikról, illetve szakfolyóiratokban jelentetik meg dolgozataikat. Az elmúlt két évben 373 előadást tartottak az intézmény munkatársai, 59 közleményük jelent meg és 17 országos rendezvényt szerveztek. Különösen örvendetes a fiatal orvosok aktivitása, akik körében népszerű az Alkotó ifjúság pályázat.
A kórház vezetősége folyamatosan igyekezett fejleszteni az orvosi szakkönyvtárat. 1986-87-ben több mint egymillió forint ráfordítással az addigi 60 négyzetméter alapterületet 170-re bővítették. Az állomány körülbelül 18 ezres, gyarapítására mintegy évi 700 ezer forint áll rendelkezésre. Száznyolcvanféle külföldi és magyar folyóiratra fizetnek elő. Az első időszakban legfontosabb tevékenysége a bibliotékának a beszerzés volt, ma már egyre fontosabb a megfelelő osztályzási rendszer kidolgozása, az olvasók és kutatók tájékoztatása. Ezt alapos rendszerezettséggel és megfelelő feltárással érik el.
A vélemények szerint korszerűek ezek a szolgáltatások, s ez elsősorban Korsós Lászlóné könyvtárvezetőnek és munkatársainak, valamint dr. Haraszti Antal kandidátus, osztályvezető főorvos, orvostanácsadónak köszönhető. Színvonalas gyógyító- oktató- és tudományos munkának alkotóműhelye, háttérbázisa a könyvtár, az ott dolgozó szakemberek csendes munkatársai a gyógyító orvosnak, az előadást tartó, dolgozatot író szerzőknek. A jó kapcsolat lehet záloga annak, hogy jól sáfárkodjanak az értékes szakkönyvtárral, mint potenciális szellemi tőkével.

Dr. Szerdahelyi Ferenc
főigazgató-főorvoshelyettes

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/07/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , ,

Egy gyötrelmes, de tanulságos év

Igen, 2013-ról is elmondhatnánk, hiszen minden évben vannak nehézségek, gyötrelmek, de örömök és áldások is. Most mégsem erről az esztendőről szeretnék írni, hanem a “jó öreg” Robin Cook gyötrelmes évéről. Persze, valamikor a 70-es években történt és azt gondolhatnánk: elrepült fölötte az idő. Azonban van benne néhány tanulságos gondolat, amelyek felidézése talán hasznos a ma embere számára is.

(Robin Cook a híressé vált orvosi krimik előtt, debütáló könyvében első éves orvosként szerzett tapasztalatait egyes szám első személyben – napló szerűen – írta meg A gyötrelem éve c. műben. Ha jól tudom egy tengeralattjárón, katonai szolgálatban volt rá ideje.)

1. A doktor Roso nevű betege nagyon sokat szenvedett, aztán egyszer a rezidens elgondolkodott:
“Beledermedtem. S bár megértettem, mit érez, magamnak sem mertem bevallani, hogy idáig jutott, hiszen láttam már nem egyszer, mi történik azokkal a betegekkel, akik feladják a harcot. Szétesnek, víz alá merülnek. Valami az emberi lélekben képes összetartani a testet még a teljes összeomlás előtt is, de ha a lélek utat enged, s hagyja, hogy a test véghez vigye, amit akar, akkor nincs többé segítség.”
—ezt mi orvosok valóban nagyon sokszor látjuk. Amikor egy beteg feladja, akkor bizony az elkövetkező beavatkozások az esetek egy részében már csak a szenvedést hosszabbítják és rövid időn belül megérkezik a halál. Fontos ezt felismerni, de nem csak az orvosnak, egészségügyi dolgozónak (időnként a nővérkék, akik több időt töltenek a kórtermekben hamarabb meglátják), hanem a beteg hozzátartozójának is.

Robin Cook: A gyötrelem éve

Robin Cook: A gyötrelem éve

2. Bizony az egészségügy igen zárt rendszer. Különleges hivatástudattal működő emberek számtalan munkaórát, stresszes helyzetekben töltenek együtt. A “rendszer” lesz az ember élete:
“S mi kavarogtunk az olvasztótégelyben, egyre inkább magunkba, meg az egyetem és a kórház mesterséges világába zárkóztunk. Az átváltozás észrevehetetlen, szinte öntudatlan volt, ámde maradandó…”
—aki az egészségügybe bekerül, bizony vigyáznia kell a kiégésre és a bezárkózásra! Tanulságos mondatok, nem is idéztem többet, érdemes előtte, utána egy-egy oldalt elolvasni. (1. kiadás 106-108. oldal)

3. Az “átkozott” telefoncsöngés ügyeletben:
“A gyakornoki idejét a 20. század második felében töltő orvosjelölt számára minden idők legnagyobb gazembere Alexander Graham Bell. A lesújtó ítéletre persze nemcsak az az alak szolgált rá, aki feltalálta a telefont, hanem az a szadista is, aki megtervezte hozzá a csöngőt. No meg mindazok a tökfilkók, akik segítettek Bell mesternek ezt a fülsiketítő lármát átörökíteni az utókorra. Ők is mind benne vannak a disznóságban. Vajon hogy működött egy kórház a telefon feltalálása előtt, kérdezgetem magamtól mostanában, miközben úgy érzem, mintha csak ennek a kis fekete műanyag tárgynak a meghosszabbítása lennék. Pontosan olyan riasztó minden ízében, mint a mentőautó, csak sokkal váratlanabb; s ugyan állandóan ott munkál a tudatalattimban, mégis mindig felkészületlenül talál. Sehol a világon nincs még egy hang, amelyik ennyire fel tudná kavarni a nyugalmamat.”
—szerintem minden kezdő orvos ügyeletében csöng a telefon. Magam is így voltam, és elmondhatom, a modern, elektronikus telefonok csöngése semmivel sem kellemesebb. Ennek oka, hogy a stresszes helyzet összekapcsolódik a hanggal. Hozzá kell tennünk, hogy a mobil telefonok nagy áldást jelentenek, hiszen könnyebb a kollégákkal a kapcsolatot felvenni, tartani, de néha kellemetlen, hogy az embert még az ebédlőben vagy a mellékhelyiségben is elérik.

A könyvben számtalan más tanulság is van, amelyeket itt nem részletezek. Ezúton ajánlom a könyvet minden kedves olvasónak. Sőt, orvosoknak, orvostanhallgatóknak kötelezővé is tenném.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/01/14 hüvelyk Emberek, Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Most már muszáj lesz!

robincook

Az “öreg” fiatal kori képe, még fonendoszkóppal a nyakában… stílszerűen

Soha nem olvastam Robin Cookot. Bár megfilmesített regényét, a Kómát természetesen láttam, de elég is volt belőle. Orvosként éppen eleget találkozok a halállal, elmúlással és inkább magam írok róla, mint olvasnám. Mégis felkeltette az érdeklődésemet két momentum:

Édesanyám hívta fel figyelmemet a Magyar Nemzet 2013. augusztus 17-i számában található interjúra. Az író immár 73 éves (elvégre 1940-ben született), riportot készítettek vele. Nem hosszút (nem amolyan “mélyinterjú”), csak néhány rutin kérdést szegeztek neki. (Hasonló riport olvasható itt.) Egy részlet megragadta a figyelmemet:

“Mindig is az volt a célom a regényeimmel, hogy szórakoztatás közben adjak át tudást az olvasóknak az orvoslásról és az élettudományokról. erre azért van esszenciális szükség, mert míg az elmúlt évtizedekben  az orvoslás egyre gyorsuló, exponenciális ütemben fejlődik, addig az emberek orvosi ismeretei jóindulattal is csak állandó sebességgel, lineáris függvényt követve bővülnek. Így a tudomány és a laikusok tudása közötti szakadék folyamatosan szélesedik. Ez azért nagy probléma, mert egy demokráciában, ahol az emberek beleszólhatnak a közügyekbe, például az egészségügyi és a tudománypolitikába is, legalábbis nem szerencsés, ha egy betűt sem értenek az egészből. A felnőtteket viszont nem lehet a gyerekeknél megszokott iskolai keretek között oktatni, így csak a szórakoztatóipar, a mozi és a szórakoztató irodalom marad. És úgy gondolom, hogy a regényeim igenis hatottak az emberek egészségügyi tudatosságára az utóbbi évtizedekben.”—teljesen érthető és bizony teljesen jogos gondolatok. Igaza van.

A másik momentum meg az volt, hogy az Egy tucat esztendőt, az egyik recenzió “magyar, történelmi Robin Cook“-nak nevezi. Megtisztelő.

Ezek után kénytelen leszek elolvasni a Kómát. Már csak azért is, mert Robin Cook azt mondja: “Ha egy bestsellert szeretnél írni, nem szükséges elolvasnod több száz könyvet, mint ahogyan én tettem. Pusztán olvasd el a Kómát, abban minden szükséges trükk és fortély benne van!”—ez azért egy kicsit erős, de kipróbálom. Már kölcsön is kaptam a könyvet, de még időt kell rá keríteni, mert nem érkeztek meg a hosszú téli esték…

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2013/09/13 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Igazságos egészségügy – egészséges igazságügy?

Azoktól, akik rendszeresen olvassák ennek a blognak az írásait, azoktól elnézést kérek a hosszú hallgatásért. Ajjaj, ez tobb, mint két hét volt. De tényleg nagyon be voltam havazva. Most talán egy kicsit, de igazán csak egy kicsit ritkul a légkör. Épp annyira, hogy a nyomáscsökkenés nehogy megártson, marad még belőle a hétköznapokban bőségesen.

A miniszter elmereng

Láttuk mostanában, hogy megpróbálták fiatalítani a magyar bírói kart azáltal, hogy nyugdíjaztak egy csomó idős dolgozót. Hogy ezáltal egészségesebb lesz-e az igazságügy, azt majd csak az idő fogja megmutatni. Meglátjuk.

De az, hogy az egészségügy igazságosabb lett-e, annak jeleit egyáltalán nem látjuk. Talán néhány halvány momentumot láthatunk, de arra azt kell mondani: ez így nem ér! Mert ezeket még annak idején Molnár Lajos egészségügyi miniszter harcolta ki (gondoljunk a nyilvános várólistákra).

Az “öreg” megírta visszaemlékezését arról a 10 hónapról, amikor ő regnált a minisztériumban, 2006-2007-ben. Bár a könyvet 2010-ben adták ki, hozzám most jutott el.

A könyvesboltok kirakataira rendszeresen rápillantok, így láttam meg az egyikben, ahol nagy leárazások szoktak lenni, ezt a kötetet. Különös érdekessége az, hogy a majd háromezer forintos árról kettőszáz forintra árazták le. Megdöbbentő engedmény. Ha utána számolunk, akkor több, mint 90%. Ritkán látni ilyet, olyan, mintha az emberhez hozzávágnák.

Pedig ez a könyv többet ér. No nem éppen azért, mert történelemkönyvként felhasználható lenne. Éppen ellenkezőleg, a történelmet, vagyis azt a közel egy évet, olyan könnyed stílusban adja elő Molnár Lajos, ami által olvasmányossá válik az egész. Egyúttal, néhány momentum erejéig a kulisszák mögé is enged betekinteni. Megmutatja, hogyan is működött az akkori kormányzás, milyen jó és milyen rossz dolgok voltak benne. Humorosan, könnyeden.

Elmeséli, hogyan került törvénybe a vizitdíj, kórházi napidíj. Jól lerántja a leplet a ma is katasztrofálisan, a hálapénz alapján működő egészségügyi rendszerről. Így a könyv ma is aktuális és megrázó: annak, aki benne van, annak azért, aki pedig nem lát bele, annak azért.

Bátran ajánlom mindenkinek a művet. Ha igyekszik a kedves olvasó, akkor egyetlen érméért, vagyis kétszáz forintért kap belőle a volt Bizományi helyén működő könyvesboltban (Egerben).

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/10/11 hüvelyk Nincs kategorizálva

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Még hosszabb és még bonyolultabb

Annak idején, ahogyan írtam róla itt (klikk), átverekedtem magam az új Alkotmányon. Azt végig olvastam. Most megpróbáltam átverekedni magam a költségvetési törvényen, nos, bevallom, nem olvastam végig. Még hosszabb és még bonyolultabb: 276 oldal, tele olyan “apróbetűs” résszel, amit egyébként sem értenék meg. Mégis ki lehet hámozni belőle pár dolgot. Akit érdekel, az letölteheti .pdf formátumban itt (klikk). Matolcsy bejelentette és már végig is lehet bogarászni. Ez jó dolog.

A 2012-es költségvetés 14 ezer milliárd forinttal üzemel. Ez bizony 12 nullát jelent a 14 után. Úgy is írhatnánk, hogy 14-szer 10 a 12.-en (tizenkettediken). Sok-sok apró forintot jelent. Még a milliónak is 14 milliószorosa. Igen nagy szám, talán felfogni is nehéz. Nem is a saját fizetésemhez vagy éppen a villanyszámlához hasonlítom, annak értelme nincs. Inkább azt szoktam figyelembe venni, hogy a kórházunk 6-7 milliárd forint körül üzemel. Ezt már könnyebb a 14 ezer milliárdhoz hasonlítani.

Ennek fényében azért érdemes belepillantani a 39. oldaltól kezdődő táblázatba. Ott aztán feketén-fehéren ott van, mire hány milliárd forintot szánnak.

Látszik, hogy csak az Országgyűlés 17 milliárd forinton üzemel (amiből a képviselői fizetések kitesznek néhány milliárdot éves szinten), ezen szeretnének csökkenteni a kisebb Parlamenttel. Az Alkotmánybíróság és Ombucmanság 1-1 milliárdja nem is sok. A Miniszterelnökség elemészt vagy 3-at évente. A minisztériumok is 3-8 milliárd forintot visznek el egyenként. A nemzeti parkok 6,5 milliárd forintba kerülnek, ne sajnáljuk tőlük (mármint a Nemzeti Parktól, a miniszterek más kérdés). Nem is sorolom.

De az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2012-ben 230 milliárdba fog kerülni. Reméljük hasznára válik a Nemzetnek.

De hát, ott van az a fránya harcművészet, akarom mondani hadászat és a honvédség (a művészet is drága, ha megnézzük a színházak, operák és zenekarok támogatását). Sokba kerül a fegyverkezés: a minisztérium 17 milliárd, aztán ott van a “HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal”, ami meg dologi kiadásra 54 milliárdot tervez (mi lehet az? biztos a fegyverek vagy a Gripenek), a vezérkar közvetlen kiadása 12 milliárd személyi – húúú sokba kerül a parancsnok úr, de a “százados urak” még többe, mert MH ÖHP 93 milliárdot visz el, a Katonai Felderítő Hivatal meg 8 milliárdot. Micsoda összegek mennek el ezen a területen! Érdemes összeadni.

Plusz, Terrorelhárítási Központ 9 milliárd.

A bíróságok 70 és az ügyészségek 30 milliárdja is nagyobb tétel, a rendőrség 220 milliárd, a börtönök meg 40 milliárd (Büntetés Végrehajtás). Ezt is add össze, kedves olvasó!

A kutató intézetek és kisebbségi önkormányzatok nem nagy tétel. Annál nagyobb az önkormányzatok…

Érdekes még, hogy az APEH működtetése 130 milliárd forintba kerül, de hát ők szedik be a pénzt, ahhoz kell az apparátus.

Felsorolok még néhány húzós tételt, amire nem is gondoltam volna:
Autópálya rendelkezésre állási díj: 99 milliárd
A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése: 183 milliárd (sokba kerül a 65 év feletti ingyenjegy a kasszának)
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése: 47 milliárd

Az egyetemek és főiskolák belekerülnek vagy 400 milliárdba, az Országos Mentőszolgálat 25-be, közoktatás normatíva 100 milliárd fölött. Családi pótlék 355, GYES meg 66 milliárd. “Korhatár alatti ellátások” címen 220 milliárd forintot számolnak (mármint: nyugdíjkorhatár).
Magyar Tudományos Akadémia 57 milliárdot visz el, a Magyar Művészeti Akadémia csak 1-et.

No, most vegyünk egy mély levegőt, aztán fújjuk ki és nyugi: az ország adósságának a finanszírozása:
1128 azaz “ezeregyszázhuszonnyolcmilliárd” forintba kerül majd 2012-ben.

Még nagyobb levegő… és kifújjuk:
Öregségi nyugdíj: 2125, azaz “kettőezeregyszázhuszonötmilliárd” forint. Komoly tétel, valljuk be. Sajnos ezen tényleg a nyugdíjkorhatár emelésével lehet csak nyesni. És lássuk be: a 206 milliárd rokkantsági nyugdíj is tetemes tétel.

Az Egészségbiztosítási alap is nagy összeg: kb. 1750 milliárd forint lesz. Ennyin üzemel az egészségügy, ami hatalmas összeg, hiszen a teljes költségvetés több, mint 10 százaléka. A nyugdíjjal együtt kitesz 4 ezer milliárd forintot. Ennyibe kerül a szociális-egészségügyi jólétünk.

Bocsánat, a hosszú posztért, de még egy szakasz hátra van: a 182. oldaltól olvasható az “Adó- és járulékpolitikai célkitűzések” fejezet.

Emelnek az ÁFÁ-n, a jövedéki adón (pl. a gázolaj így 13 forinttal kapásból nő literenként), meg átalakítják az SZJA rendszerét és marad a “regadó” is az autóvásárláskor. Utalok a napilapok ezzel foglalkozó cikkeire. De a dokumentumban “eredetiben” elolvashatjuk.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011/10/01 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Semmelweis terv – Az egészségügy beteg

Ha már Semmelweis betegségéről írtam (itt), akkor nem tudom megtenni, hogy ne írjak a Semmelweis tervől. Ez nem más, mint a kormányzat, a minisztérium átfogó koncepciója az egészségügy rendbetételére. Hosszú dokumentum: majd 140 oldal, ami nem tűnik soknak, de mivel a szövegezése szigorúan szakmai, méghozzá egészségügyi-szervezési szakmai, így a végigolvasása egyáltalán nem felüdülés. Annál is inkább, mert az első néhány részében az áltunk észlelt hibák hátterének feltárása folyik.

Néhány érdekes részletet hadd emeljek ki és kommentáljak:

“A rendelkezésre álló források által meghatározott megvalósíthatósági korlátok szükségessé tehetik a szükségletalapú hozzáférés és fizetési képességgel arányos hozzájárulás alapelvei illetékességi körének szkítését, azaz az öngondoskodás (az fizet az egészségügyi ellátásért, aki igénybe veszi) kiterjesztését, kiegészítő jelleggel. Az egészségügyben a forrásteremtés módját a szubszidiaritás és a szolidaritás egyensúlyának megtalálása határozza meg, a politikai és technikai megvalósíthatóság korlátain belül. A szubszidiaritás elvét célszerű a rendszerszintű átalakítások esetében is figyelembe venni. Az öngondoskodás alapelve a szubszidiaritás értékéből is származtatható. A szubszidiaritás kívánja meg, hogy olyan szükségletek kielégítését, amelyeket kisebb közösségek, vagy éppen az egyének képesek önerőből megoldani, ne vegyük ki a kezükből, azaz ne központosítsuk.”
—Ezt eddig nem sikerült jól harmonizálni. Az egyén a borítékkal, a hálapénzzel próbálta egyéni kezdeményezését, jobb egészségügyi ellátását finanszírozni, ezáltal kiharcolni. (MZ)

“Az egészségügyi dolgozók – különösen igaz ez a pályakezdőkre – sokszor nehezen birkóznak meg a nap-mint-nap jelentkező traumatikus élményekkel, a tragédiák hozzátartozókkal történő empatikus közlésének feladatával. Ennek megoldására, a napi trauma feldolgozására krízis intervenciós, mentálhigiénés csoportok létrehozása, rendszeres működtetése feltételeinek megteremtése szükséges.”
— Sajnos ezekre a traumatikus élményekre a lakosság sincsen felkészülve. Sokan azt gondolják, hogy a halál nem következhet be, hiszen az orvostudomány már olyan fejlett, ki van zárva, hogy ne lessen meggyógyulni. A családok nem készültek fel, hogy hozzátartozójukat elveszítsék, haldoklóikat otthon ápolják. Nemcsak az egészségügyi dolgozóknak van szükségük segítségre ezen a téren. (MZ)

“A szolgáltatáscsomag keretében fontos feladat a standard ellátási körülmények meghatározása, amelyre mindenki jogosult. Az extra hotelszolgáltatásért a jelenlegi jogszabályi kereteknek megfelelően is fizetni kell, de ennek igénybevétele a standard szolgáltatási színvonal meghatározása és betartatása nélkül átláthatatlan, kusza.”
—Végre! Leírták, hogy van egy ellátási körülmény, amit meg kell határozni, amire a magyar társadalomnak megvan a fedezete. Kár, hogy csak ellátási körülményt fogalmaznak meg, szükség lenne egy ellátási szint meghatározására is. Meg kell határozni, hogy mit tudunk megfinanszírozni minden egyes állampolgárnak. Ami ezen túl van, csak úgy finanszírozható, ha a beteg vagy családja költ rá, illetve külön biztosítás keretében “gyűjti” rá a pénzt vagy éppen karitatív alapítványok, források fizetik ki. Ilyenkor az egyéb kiadásait kell, hogy beszűkítse az egyén, ha extra egészségügyi szolgáltatást igényel. Nem megy az, hogy a fogyasztói társadalom költ ész nélkül, aztán ha megbetegszik, várja a korszerű orvostudomány teljes palettáját. Már nem lehet igaz, hogy mindenki számára biztosítani kell a legmagasabb szintű ellátást. Ez nem lehetséges, mert az orvosi ellátás költségei – a tudomány rohamos fejlődése miatt – olyannyira megnőttek, hogy az finanszírozhatatlan. A források végesek és az allokációja csak úgy lehetséges, ha kijelöljük: mi az amit mindenkinek biztosítani kell, mi az ami ezen felül van. (MZ)

Akit a teljes Semmelweis terv érdekel, az klikkeljen: ide. Letölthető.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011/07/09 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , ,