RSS

Szerdahelyi főorvos az 1980-as évek fejlődéséről

12 Júl

Egy kórház életében vannak könnyebb és nehezebb időszakok. Az egri kórház (ma Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet) sokat fejlődött az 1880-as években; aztán a két háború között, majd nagy előrelépés volt az 1950-es években (költöttek az egészségügyre), de ezt láttuk az 1980-as években is. Akkoriban nem voltak átalakítások, egyszerűen csak bővítések, építkezések voltak (de meg kellett fizetni az árát). Hogy ma hogyan finanszírozható az egészségügy, más kérdés. Kis ember vagyok ahhoz, hogy erről véleményt mondjak. Mindenesetre nagyon örültem az alábbi cikknek. Nosztalgia, érdekes adatokkal. Az a Szerdahelyi főorvos írta, akiről már egy bejegyzésben szóltam: Emlékezetes orvoskolléga, sokat tanultam tőle. Íme az írás, szó szerint átvéve (talán a Népújságból – ma Heves Megyei Hírlap):

Könyvek a megyei kórházban

Az orvosok és a továbbképzés

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel) - 1700-as évek

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel) – 1700-as évek

Éppen 260 évvel ezelőtt (a cikk 1988-ban íródott — MZ megj.), 1728-ban készült el Egerben az Erdődy Gábor püspök által alapított irgalmasrendi kórház. A kor színvonalának megfelelően felszerelt intézményt a megyei kórház elődjének tekinti, mivel az akkor kezdett gyógyító munka részben ugyanazon falak között zajlik a mai napig. Gazdag örökség ez: a XVIII. században az orvosi oktatás is meghonosodott: a Scola Medicinalis 1769-től 1775-ig működött. Ma három szakaszú fejlesztés első két ütemén jutott túl az egészségügy e bázisa: a központi diagnosztikai és orvosi ellátási feltételeket korszerű színvonalra emelték, a progresszív betegellátást újabb osztályok biztosítják, a megelőző szűrések, szakszerű gondozások jelentősége sokat növekedett.
Ez szakmai, tudományos előrelépés nélkül keveset ért volna: e téren is komoly változások történtek. Speciális profilok alaklultak ki, így például az egri érsebészet országos rangot vívott ki. Nagy jelentőségűek az új diagnosztikai eszközök, az újonnan felépült izotóplaboratórium például teljes körű pajzsmirigydiagnosztikát végez, működik a modert Gamma-kamera. Hosszan lehetne sorolni, hogy az egészségmegelőző program segítésére milyen kezdeményezések történtek. Széles körűvé vált a megyei kórház megelőző és gyógyító tevékenysége. Az elmúlt esztendőben 1714 betegágyán több mint 35 ezer rászorulót ápoltak. A rendelőintézetben 46 szakrendelésen 900 ezer beteget kezeltek. Összehasonlításul: 2500-an tevékenykednek az intézetben, ebből 306 az orvos.
A korszerű gyógyítás elképzelhetetlen újabb orvosi ismeretek megszerzése nélkül: a napi gyakorlati munkához, a szűkebb szakmához hozzátartozó korszerű kézikönyvek, folyóiratok, illetve az állandó önképzést szolgáló legfontosabb nyomtatványok szükségesek. Jól tudja ezt az osztályvezető főorvos, aki rendszeresen tartott összejöveteleken részben maga számol be, részben orvosait kéri meg erre. Már a pályakezdők rájönnek, hogy a gyógyításhoz nélkülözhetetlen a tanulás: mikor megkapják az első esetismertetésüket, betegbemutatásukat avagy számot kell adniuk azokról, akiket rájuk bíztak. Ilyenkor minél hamarabb meg kell ismerniük az intézmény könyvtára által nyújtott szolgálatatásokat.
A szakmai profilok állandóan fejlődnek, változnak, így a bibliotéka gyarapításánál figyelembe kell venni a tényleges igényeket. A szakfolyóiratokból is hasznosabbakat, olvasottabbakat rendelik meg. Ha új létesítményt nyitnak meg, akkor legalább egy évvel azelőtt megrendelik az osztály számára a szükséges kézikönyveket. Így példáulmár az új műveseállomás “szellemi hátterét” készítik elő.
A gyógyító orvosok számára nemcsak szakmabeli mulasztás, hanem  hivatással össze nem egyeztethető alapállás, ha elhanyagolják a legújabb eljárások és beavatkozások megismerését. A könyvtár ezért nélkülözhetetlen a megyei kórház számára.
Az intézményben az oktatás egyrészt a specializálódást, másrészt az ismeretek szinten tartását, megújítását szolgálja. Évente 15-20 pályakezdő orvos érkezik. Szakképesítésük megszerzése érdekében az osztályvezető főorvosok és a patronáló szakorvosok közreműködésével a továbbképző egyetem előírásai szerint foglalkoztatási tervet készítenek. Ez biztosítja a folyamatos képzést.
Többen az alap szakképesítés mellé “ráépített” szakvizsgát is szereznek: jelenleg a 306 orvos 80 százaléka szakorvos, 72 már két, tizenhárom pedig három szakvizsgával rendelkezik. Ebben is komoly támogatást nyújt a könyvtár: ott sajátítják el az adatszerzés módszerét. A jelölteknek a szakkönyveken és monográfiákon kívül ismerniük kell a folyóiratok friss anyagát is. Kötelező számukra az utóbbi öt évben magyar nyelven megjelent aktuális cikkek elolvasása. Ezenkívül idegen nyelvű kiadványokhoz is hozzájuthatnak.
A megyei kórházbn a tudományos bizottság szervez különböző üléseket, a fiatal ovosok fórumán havonta tartanak előadásokat, amelyek jó továbbképzési alkalmak. Mivel a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórháza az egri, a gyakorlatok keretében évente 100-120 medikus szerez itt ismereteket. Számukra is fontos, hogy igénybe vegyék a könyvtár szolgáltatásait.

Szerdahelyi Ferenc főorvos beteget vizsgál az 1960-as években

Szerdahelyi Ferenc főorvos beteget vizsgál az 1960-as években (forrás: Prof. Lakatos Lajos – Szerdahelyi F. Emlékülés, 2006)

Az utóbbi évtizedben mennyiségileg és minőségileg új fejlődési szakaszba lépett a megyei kórház. Ebből következően a gyógyító munka olyan szintűvé vált, hogy érdemes előadások vagy közlemények formájában közreadni az eredményeit. Mind több osztályon élnek ezzel a lehetőséggel, hazai és külföldi kongresszusokon, szakcsoportok tudományos ülésein vagy a megyei orvos- és gyógyszerésznapok keretében számot adnak tapasztalataikról, illetve szakfolyóiratokban jelentetik meg dolgozataikat. Az elmúlt két évben 373 előadást tartottak az intézmény munkatársai, 59 közleményük jelent meg és 17 országos rendezvényt szerveztek. Különösen örvendetes a fiatal orvosok aktivitása, akik körében népszerű az Alkotó ifjúság pályázat.
A kórház vezetősége folyamatosan igyekezett fejleszteni az orvosi szakkönyvtárat. 1986-87-ben több mint egymillió forint ráfordítással az addigi 60 négyzetméter alapterületet 170-re bővítették. Az állomány körülbelül 18 ezres, gyarapítására mintegy évi 700 ezer forint áll rendelkezésre. Száznyolcvanféle külföldi és magyar folyóiratra fizetnek elő. Az első időszakban legfontosabb tevékenysége a bibliotékának a beszerzés volt, ma már egyre fontosabb a megfelelő osztályzási rendszer kidolgozása, az olvasók és kutatók tájékoztatása. Ezt alapos rendszerezettséggel és megfelelő feltárással érik el.
A vélemények szerint korszerűek ezek a szolgáltatások, s ez elsősorban Korsós Lászlóné könyvtárvezetőnek és munkatársainak, valamint dr. Haraszti Antal kandidátus, osztályvezető főorvos, orvostanácsadónak köszönhető. Színvonalas gyógyító- oktató- és tudományos munkának alkotóműhelye, háttérbázisa a könyvtár, az ott dolgozó szakemberek csendes munkatársai a gyógyító orvosnak, az előadást tartó, dolgozatot író szerzőknek. A jó kapcsolat lehet záloga annak, hogy jól sáfárkodjanak az értékes szakkönyvtárral, mint potenciális szellemi tőkével.

Dr. Szerdahelyi Ferenc
főigazgató-főorvoshelyettes

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/07/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: