RSS

Afrika címkéhez tartozó bejegyzések

Lunda kézikönyv – kifejezésekkel teli – magyarítva

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található (Jeff Israel térképe – forrás Wikipedia)

A Lunda birodalmat, vagy más néven Lunda királyságot egy Mwata Yamvo nevű uralkodó alapította hódításaival valamikor a XVI. században, a jelentős afrikai gyarmatosítások ideje előtt. Az ország gyors fejlődésnek indult. Ezért a területet Lunda-országként is emlegetik, de ez a “Lundaland” kifejezés nem keverendő össze egy svéd területtel és zenekarral ugyanezen a néven. Adminisztratív szempontból a XX. század elején került véglegesen felosztásra. Ma a lundák közül félmillióan Angolában élnek, 750 ezren a Kongói Demokratikus Köztársaságban és kb. 200 ezer Zambia területén. Igen, ez a legutóbbi szétszakítás akkor történt, amikor a mai politikai határokat meghúzták. De persze ez nem jelentett teljes szétszakítottságot, hiszen az országhatárokon van még átjárás, a lunda nyelvet pedig a kis falvakban nem helyettesíti a hivatalos nyelv. Pedig ha megnézzük az eredeti Lunda-országot, ma van legalább három európai hivatalos nyelv arra felé. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Angola portugál fennhatóság alá tartozott, a hivatalos nyelv a portugál. A Kongói Demokratikus Köztársaság déli része korábban Zaire néven létezett (Belga Kongó), a hivatalos nyelv a francia. Zambia pedig Észak-Rodézia néven az angolok befolyása alatt állt, itt a hivatalos nyelv az angol. Szükség is van ezekre a nyelvekre, hiszen például Zambiában 72 nyelv ill. nyelvjárás van.

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

A lunda emberek különösen közel állnak hozzám, hiszen jó néhányat megismertem 2011-ben. Akkor egy kis angol-lunda kézikönyv (inkább füzet) segített abban, hogy legalább néhány kifejezést megtanulhassak és használhassak. Nagyon nagy segítség egy ilyen kifejezéseket tartalmazó szótár – nyelvkönyv.

Részlet a szerzők előszavából: “Ennek a kézikönyvnek az ötlete akkor merült fel, amikor két hetet Paul Fisherrel lundát tanulva töltöttünk a Hillwood Farmon és a helyi lakosokkal gyakoroltuk az újonnan tanult nyelvet. Erős volt a vágy bennünk, hogy a Lunda néppel kommunikálni tudjunk, azokkal az emberekkel, akiknek Kaleneben szolgáltunk és jelentős hátránynak éltük meg, hogy nem beszéljük a nyelvet. […] Imádkozunk, hogy ezt a kis könyvet Kalene személyzete használja a jövőben is – de bátorítunk benneteket, hogy töltsetek időt a Lunda emberekkel és fedezzétek fel különleges kultúrájuk finomságait. Ha így tesztek, akkor nemcsak személyesen gazdagodtok de az általatok a kalene-i betegek részére biztosított ellátás is jóval magasabb színvonalú lesz.”–Christopher és Emma Houlden

A magyarított változat (a szerzők engedélyével készült a fordítás) letölthető a bal oldali képre vagy erre a linkre kattintva.

De nem én vagyok az első és remélem nem is az utolsó magyar, aki közelebb kerülhetett a lunda néphez. Több mint 150 évvel megelőzött egy magyar Magyar. Az utazót Magyar Lászlónak hívták és a XIX. század nagy afrikai utazója volt. Nemcsak utazott, de mivel valamelyik törzsfőnök leányát is feleségül vette, még igazi afrikaivá is vált. Őróla olvashatjuk:

“Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zairéban — a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) […] Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a Zambézi folyók vízgyűjtő területét, és a Kasai folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, Yah Quilem városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse Kabebét, a rettegett uralkodó, Muata Jamvó (ez a Mwata Yamvo ki tudja hanyadik leszármazotta lehetett a XVI. századi Mwata Yamvonak?) székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette. A fejedelmet Magyar 300 felesége között találta — ők voltak a testőrei.” —forrás Wikipedia.

Ha valaki nyomtatásban is szeretné olvasni, használni az angol-magyar-lunda kisszótárat, akkor A6-os (A6-link) vagy A5-ös (A5-link) méretben kinyomtathatja. Egy kis puzzle, de a vágások és sorbarendezés után összetűzhető és valódi zsebkönyv vagy kézikönyvként használható. Ugyanakkor had használjam ki az alkalmat, hogy megemlékezzek Paul Fisherről (Walter Fisher unokájáról), akit a fenti idézetben emlegettek: 2011-ben még lehetett tőle tanulni, sajnos 2014 év elején hunyt el.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/20 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Masza nem maszai és nem is maszáj

Pedig, mivel legkisebb fiam még most tanulja az “r” betű kimondását (óvodás), ezért ha megkérdezik, hogy hívják, akkor azt válaszolja, hogy “Maszájovics”. Akár így is értelmezhetjük: Maszáj-ovics. Pedig, bevallom semmi rokonság nem köt a maszájokhoz. Mégis írok róluk pár sort, aminek az oka két könyv, melyekben bőven esik szó a maszájokról és mindkét művet szívesen ajánlom mindenkinek a figyelmébe.

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Egy karácsonykor kaptuk ajándékba rokonoktól a “kelet-afrika TÖBB MINT SZAFARI” c. képes könyvet. Persze, a becsületes címe: “Kelet-Afrika, több mint szafari”, de modern tipográfiai dizájn miatt megengedték, hogy könyvcímben, borítón csupa kisbetű szerepeljen. Ilyen a divat, nemcsak a ruházatban, de a könyv-ruházatban is. Az Alexandra adta ki igen kiváló minőségben. Íme az ajánlás Kincses Károly fotómuzeológustól: “Jirí Hanzelka és Miroslav Zikmund 1947-ben indultak világkörüli útjukra Prágából egy Tátraplán autóval. A két, fényképezőgépekkel is felszerelt mérnök átszelte Afrikát, megörökítették a változó kontinens ezernyi népét, cseppet sem burkoltan sajnálkozva azon, hogy a hagyományos Afrikának vége. Kittenberger Kálmán szintén arról panaszkodik, hogy mennyit változott a fekete kontinens néhány évtized alatt. Ebből számomra két dolog tűnik biztosnak. A világ, s benne Afrika állandóan változik, valamint ennek a folyamatos változásnak mindig vannak nyertesei és vesztesei. A vesztesek mellé azonban mindig odaállt, odaáll és oda fog állni egy-két tiszta szívű ember, hogy megpróbálja menteni a menthetőt. Miként Hanzelka, Zikmund, Kittenberger és Lóránt Attila is.”

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila híres fotós és valóban remek képeket készít. A könyvben azonban nem csak képek szerepelnek, hanem saját élményeit is leírja. A második és harmadik fejezetben is szerepelnek a maszájok (vagy másképpen írva: maszai). Különleges nép, amit a fotók remekül visszaadnak.

A dzsungeldoktor

A másik könyv viszont egy általam régen ismert írónak: Paul Whitenak a könyve. Róla írtam már a Paul White, a dzsungeldoktor c. bejegyzésben három évvel ezelőtt (mikor? igen, így repül az idő). Most újabb könyve jelent meg magyarul, aminek a címe: Maszáj. Így egyszerűen. A fülszöveg alapján kicsit többet megtudunk:

A borítón a maszáj harcos

A borítón a maszáj harcos

“Dr. Paul White, a jól ismert ausztrál író Tanganyikában dolgozott orvos misszionáriusként. Az itt szerzett élmények alapján írt könyveiben az afrikai életet, annak kihívásait, nehézségeit, izgalmait mutatja be, saját tapasztalatait az olvasóhoz közel hozva. A Maszáj c. könyve John Mpaayei maszáj vezető élete alapján készült. Ez a vad, büszke, harcos nép sok helyen még ma is ragaszkodik hagyományos életmódjához, a nomád marhapásztorkodáshoz, a hosszú lándzsát forgató harcosok neveléséhez, ill. babonás hitvilágához. Ez a magával ragadó történet bemutatja életmódjukat, testi szükségleteiket, melyek a dzsungelkórházba vezetik őket, és lelki szükségleteiket, melyek hatására megnyitják szíveiket Isten előtt. Betekintést nyerhetünk a dzsungeldoktor által működtetett kórház mindennapjaiba és az itt élők életében bekövetkező drámai eseményekbe.”

A történetben szó van prosztata műtétről, pneumococcusokról, antibiotikum rezisztenciáról, terepjáróban, folyóban, bozótban és természetesen egy afrikai kórházban. Izgalmas, de közérthető történet, melegen ajánlom mindenkinek a figyelmébe (P. W. Maszáj). Kapható a kiadó webáruházában ezen a linken.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/13 hüvelyk Afrika, Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Alul folyik ki a ganyé

Kolera ágyak márpedig voltak, nem csak az írói fantázia szüleményei. Sőt, ma is vannak, hiszen a Földnek van olyan országa, ahol rendszeresen előfordul a kolera. De akkor mi is az a “kolera ágy”?

Mai, modern kolera-ágyak Afrikában (forrás Internet)

Mai, modern kolera-ágyak Afrikában (forrás Internet)

OIyan különleges kórházi ágy, aminek a közepén van egy luk. Azért készül így, mert ebben a fertőző megbetegedésben folyamatosan folyik a híg széklet (ami szinte már csak víz) a betegből. A WC-re erőtlensége miatt kimenni nem tud, tisztába tenni pedig nem lehet, hiszen folyamatosan kellene cserélni alatta a lepedőt. Erre találták ki ezeket az alkotmányokat: ágy, lukkal a közepén. Így a luk alá vödröt téve egyszerűbbé válik a fertőző, víz-szerű széklet kezelése, ürítése.

A kolera egyébként évszázadok óta tizedeli az emberiséget. Jelen volt a XVIII. és XIX. században is. Erre példa a magyar szabadságharc: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egészségügye és honvédorvosai címmel gyűjtöttek össze orvostörténeti tanulmányokat. Ebben bizony több helyen is szó van a koleráról. Például Kapronczay Károly ír az orosz szemtanúk beszámolóiról itt.

Néhány szépirodalmi mű is foglalkozik a kolerával: pl. Gabriel Garcia Marquez – Szerelem kolera idején vagy éppen William Somerset Maugham – A színes fátyol.

Ma már nejlonnal védik az ágyak anyagát, így a fertőtlenítés is könnyebben megoldott

Ma már nejlonnal védik az ágyak anyagát, így a fertőtlenítés is könnyebben megoldott

Ezért gondoltam, hogy idehozom az Egy tucat esztendő kolerás részletét. Sokan visszajeleztek, hogy ütős volt a fejezet, illetve többen rákérdeztek, hogy tényleg léteztek-e ilyen ágyak? Nos, a fotók magukért beszélnek.

Íme a részlet a könyvből:
“A negyvenes évek végén (1740) is volt egy kisebb hasmenéses járvány, akkor jutott eszébe, hogy olyan hordágyra fektessék a nyomorult beteget, aminek a közepén luk van. Azért lett így megalkotva, hogy a híg emberi ganyé könnyedén kifolyhasson. Szegény purger ne maga alá engedje. Sztrogov is ilyenen feküdt, puszta feneke kilátszott a lukon a föld felé.”— 24. fejezet: Ganyé mindenfelé.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy néhány mai kórképben: rotavírus, calicivírus enteritis vagy éppen clostridium, salmonella, előfordul igen híg, gyakori, vízszerű székletürítés. Ilyenkor bizony nem is lenne rossz ötlet a betegágy közepén a luk és a vödör.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2013/07/06 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Ajánlott olvasmány – sőt, kötelező

Wolfgang Bühne: Jézus imaélete (Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió)

Zambiában (Afirka) van egy város, amit úgy hívnak, hogy Livingstone. A nevét egy 19. századi misszionáriusról kapta, akivel egy nemrégiben kapott könyvben találkoztam. Íme egy részlet:

“Az ismert Afrika-kutatóról és misszionáriusról, David Livingstone-ról azt írják életrajzírói, hogy amikor teljesen az ereje végén járt, fekélyek és belső vérzések gyötörték, segítői már csak hordágyon tudták vinni Ilala (Zambia) mocsaras vidékein keresztül.
Éjszakára a permetező eső ellen kunyhót építettek neki. A bejárat előtt egy fiú őrködött, hogy meghallja, ha Livingstone éjszaka hívja. Amikor a fiú reggel négy órakor megnézte, mi van vele, a misszionárius nem a hordágyon feküdt, hanem előtte térdelt. A fiú tele aggodalommal és félelemmel hívta a többi segítőt, akik végül félénken odalopakodtak a térdelő alakhoz, és azután megrendülten kellett megállapítaniuk, hogy már hideg és merev volt. David Livingstone a térdein fejezte be nagy feladatát szívből szeretett Afrikájában, és imádkozva ment át az örökkévalóságba, mint egykor nagy Mestere – magányosan, de mégsem egyedül…
Néhány héttel korábban, az utolsó születésnapján ezt írta a naplójába: Jézusom, Királyom, Mindenem, újra Neked adom az egész életemet. Fogadd el, és add, tiszteletre méltó Atyám, hogy befejezzem feladatomat, mielőtt ez az év véget ér. Ezt kérem Jézus nevében. Ámen, így legyen.”

A könyvet, amiből idéztem, Wolfgang Bühne írta. Nagyon értékes darab és ajánlom olvasásra mindenkinek. Magyarul az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió adta ki.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/11/14 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Umutima wandi, a kedvenc

Már meséltem korábban arról, hogy Zambiában megismerkedtem Justin Phirivel, akinek a beceneve az iskolában ugyanaz volt, mint nekem: Masza (nem véletlen a masza.net domain név). A tőle kapott bemba zenét gyakran hallgatjuk a családban. Az egyik dal pedig igazi sláger lett. A kedvencünké vált és a fiúk (értsd: fiaim) is, bár a szöveget nem értik, éneklik és dúdolják. Így aztán megkértem Justint, hogy küldje el a szöveg angol fordítását. Ezt most íme, közlöm. Először az eredeti szöveg, aztán versszakonként az angol fordítás:

1. Umutima wandi ulesangalala sana, pakumfwa ubwete bwenu tata
Awe mwandi tata mwalilinga ukulumbaishwa
Chorus Nkalilumbanye ine chine tata, Nkalumbanye ine x3
Kalenga wami.
Nshimwitwa pakakala

(My heart rejoices when I hear you’re calling Lord
Oh my lord to deserve all the praise.
Chorus Let me praise you,let me praise you x 3
My Creator
Awesome God)

2. Amaboko yandi aya, yaletotela totela x3, shina lyenu tata
Awewa mwandi tata mwalilinga ukutotelwa
ChorusChine tata nakamitotele ine x3
Kalenga wami
Nshimwitwa pakakala.

(My hands clap for you my lordx3 over your name lord
Oh my lord you deserve all the claps
Chorus let me clap for you my God
My Creator
Awesome lord)

3.Umubili wandi uyu uleshanina shanina x3 ishina lyenu tata
Awe mwandi tata mwalilinga ukushanina
Chorus chine tata nkamishanine ine
kalenga wami
Nshimitwa pakakala

(My Body dances over your name lord,x3 over your name
Oh my God you derserve all my dance
Chorus let me dance for you
My creator
Awesome God)

4. Akanwa kandi aka kaleimbila x imbila 3 shina lyenu tata
Awe mwandi tata walilinga ukuimbilwa
Chorus nkamiimiimbele ine
Kalenga wami
Nshimwitwa pakakala.

(My mouth is singing for you my lord singing x3 over your name
Oh my God you deserve all the singing.
Chorus Let me sing for you
My creator
Awesome God)

5. Nkamilumbanyi ine mwe lesa tata
Nkamitotele ine mwe shaka panga
Chine tata nakamitotele.

(Let me praise you my God
Let me praise you my creative lord
Truelly lord I will praise you.)

Ahogy a fentiekből kiderül, ez egy dicsőítő ének. Gospel. Dicsőség Istennek!

Alább pedig linkelek egy videót, ha valaki meg akarja hallgatni:

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2012/09/15 hüvelyk Afrika, Zene

 

Címkék: , , , , , ,

Torzított térképek

Csodálatos térképek. Egyszerre lenyűgözőek – nemcsak azért mert szép színesek – és egyszerre megdöbbentőek. A készítőik úgy torzították el a világtérképet, hogy az az egyes szakterületek egyes adatait ‘méretarányosan’ tükrözzék. Az eredmény meglepő és elgondolkodtató.

A teljes képanyag megtalálható a www.worldmapper.org oldalon. Az oldalt a DHC-n ajánlották, ahol nemrégiben részt vettem.

Íme néhány, saját szakmámat érintő adat:

Indulásképpen azért egy kb. normális, nem torzított térkép…

Egy nagy sárga paca, vagyis Indiában halnak meg a legtöbben veszettségben, a világ többi területe a védőoltások és az állatpopuláció oltása miatt szinte teljesen védett a megbetegedéstől

Polio, vagyis járványos gyermekbénulás – micsoda? Még mindig létezik a Salk vakcinák és a Sabin csepp után? Igen. Ismét India, meg Afrika egyes országai.

Csak, hogy mi is rajta legyünk: A GYERMEKKORI HASMENÉSEK száma – jól látható, hogy mindenütt van, de ismét India a legérintettebb

HIV – AIDS, létezik kezelés, de Afrikában még mindig fehér foltok vannak, ezért óriásira megnőtt néhány ország ezen a torz térképen

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/31 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Magyar László és a sárga hideglelés

Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem):

Baía – a hatalmas öböl

“Odahagyván Triestet az ausztriai posta-hajón, hol mint hajós kadét szolgálatot vállaltam, egy szerencsés utazás után Brazíliába a Bahia de todos os santos-i öbölben horgonyt vetettem; itt odahagyván az ausztriai hajós szolgálatot, Nyugat-Indiákra hajóztam, hol Havanából egy spanyol contrebandehajón mint köztengerész a guineai szerecsen partokra vitorláztam. Felette szerencsés valék ezen veszedelmes és átkozott kereskedésben; mert öt hónapi utazás után igen betegen, de teli erszénnyel ismét Cubára visszatértem, a nyert 1500 spanyol koronás tallérok tanulni kívánó lelkemet el nem csábították; sőt ezen pénzen vala első műszere tervem kivitelének, melyre való nézve hat hónapig egy jeles nauticus professzornál nevezett célra órákat fizettem, hol magamat elegendőleg kiképezve, és a szükséges hajósi műszereket megszerezve “Albatros” spanyol hajón mint másod pilot Keletindiákra eveztem, hol a kapitány meghalálozott, és Szumátrán, Jáván keresztül Madagaszkár szigeten az antongili öbölbe érkeztem. Itt csaknem halálra megbetegedtem a sárgahideglelésben. Majd egy francia hadi-hajón mint utas a Jóreménység Fokára utaztam, hol mintegy két hónapi mulatás után a tengerészek ispotályában egészségem helyreállott.”
—mi lehetett ez a “sárgahideglelés”, nehéz megmondani. Természetesen az ember a sárgalázra gondol elsősorban, de a malária vagy éppen a leptospirosis, hantavírus fertőzés, de a dengue is tud a láz mellett sárgasággal (icterus) járni. Mindenesetre az a lényeg, hogy Magyar László túlélte, így utazása folytatódott és a fenti sorai is megszülethettek, amelyeket édesapjának írt haza, Magyarországra.

Egy másik érdekes részlet a könyvből:

Rabszolgakereskedelem ábrázolása

“A rabszolgakereskedés eltörlése jótékony befolyásának kell tulajdonítani a Benguela lakosai közt naponként gyarapodó mívelődést, s több hasznos intézvénynek kifejlődését. A jobb rendőrségi intézkedések folytán jelenleg még a halandóság is napról napra kevesedik. Azelőtt többezer megvásárlott rabszolgát szoktak volt itt felhalmozva a Brazíliából érkezendő hajók számára készen tartani; e szerencsétlenek közül számosan naponként elhaltak, s az utálatos, nyereségvágyó tulajdonosok a megholt testek eltakarítását sem tartották kötelességüknek, hanem csak a városon kívüli gyepre hordatták ki, zsákmányul a ragadozó állatoknak. Már pedig az éjjelenkint rejtekeikből kibúvó hiénák és sakálok a széttépett holttestek darabjait a város utcáin keresztül hurcolták, s azokat félig megrágván, szétszórták, s otthagyták, hol azután elrohadtak, s a levegőt megrontották. Jelenleg a város délkeleti részén, emelkedett szellős helyen, magas falakkal kerített két temető van (kalundo); egyik kápolnával ékeskedik, s a fehérek, vagyis keresztények, a másik pedig a rabszolgák és pogányok eltakarítására szolgál. Most már közkórház is van (hospital de misericordia*), melyben a szegény betegek ingyen vétetnek föl. (Tams is megemlíti a két temetőt, s megjegyzi, hogy az európaiak a holttestre oltatlan meszet hintenek, s néhány üveg ecetet öntetnek, hogy gyorsabban elrohadjon. A feketékről azt mondja, hogy halottaikat napnyugtakor takarítják el, s hogy a holttestet megégetik. Hunfalvy János)”
—félelmetes higiénés állapotok és kegyetlen körülmények. Afrika, 1850 körül.

*misericordia – az irgalmas rendet tagjait is így nevezték: misericordiánusok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/21 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , ,