RSS

Afrika címkéhez tartozó bejegyzések

Eclipse of the Crescent Moon

Afrikai dob Afrikában és az Egri Csillagok angol változata... Afrikában

Afrikai dob (valami kígyóbőr) Afrikában és az Egri Csillagok angol változata… Afrikában

Készületlenül, de kiszaladt már ez a bejegyzés. Most hozzáfűzöm azért gondolataimat. Régóta terveztem ezt az írást, ugyanis meg szeretnék emlékezni arról, hogy Gárdonyi műve milyen sok nyelven és milyen sok helyre eljutott már az elmúlt száz év során. Most Afrika egy eldugott részébe is került belőle néhány példány. Az iskola, ahova nagyobb fiaink jártak Zambia észak-nyugati csücskében, ott nagyon komolyan, angol nyelven világirodalmat is tanulniuk kellett. Így aztán arra gondoltam, hogy miért ne kerülhetne oda egy kis magyar irodalom is! Ezért aztán, a Magyarországról csomagban kért-kapott néhány példány Egri csillagokat szétosztottuk (ezúton is köszönet édesanyámnak és feleségem szüleinek). Kaptak belőle a Sakeji School tanárai is. Nemrégiben írtak: olvassák és most már a Rubik kockáról is tudják, hogy hova valósi (abból is került pár extra darab az iskolába, bár abból volt néhány tanárnak már korábban).

Az Eclipse of the Crescent Moon a Wikipedián: https://en.wikipedia.org/wiki/Eclipse_of_the_Crescent_Moon

Oldalt a fotó a könyvről az afrikai missziós állomáson, távol Magyarországtól. Mielőtt elajándékoztuk volna az összes példányt, szerettem volna tudni, mit kapnak, így végig olvastam. Nem tudom, hogy az angol anyanyelvűek számára milyen lehet, de számomra érthető volt (nyilván már ismertem a sztorit magyarul). De belegondoltam, nem lehet könnyű megküzdeniük a sok magyar névvel, legyen az személynév vagy földrajzi név. Bízom benne, hogy azért megbírkóznak vele!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2015/09/21 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , ,

Hasznos tippek… szakiknak

Tudom, óriási szünet volt az előző bejegyzés óta. Nem mintha nem lenne téma, amiről írhatnék, de egyszerűen nem volt rá idő. Most egy hosszabb, nagyobb lélegzetvételű írással jelentkezem, de sajnos, elég szakmai lesz. Az információk nagy része nemcsak a laikusoknak, de még a műkedvelőknek sem érdekes. Annál inkább azoknak az orvosoknak, szakdolgozóknak, akik olyan vidéken szeretnének praktizálni, gyógyítani, ahol fejletlen az egészségügyi ellátás, vagy inkább fogalmazzunk úgy: fejletlenebb, mint Európában. Ebben is vannak azért fokozatok, hiszen például egy háború utáni területen, országban az egész egészségügyi struktúra újjáépítésre szorul, mások a viszonyok, mint egy éppen fejlődő rendszerben, amilyen az egyre korszerűsödő afrikai, békés, stabil országok.

Ez a 12 éves táska némi reparálással még mindig használható. Kényelmes, még akkor is, ha megvan pakolva és úgy néz ki mint egy kisdisznó. (Igen, egy konferenciai PR tatyó, de minőségi.)

Ez a 12 éves táska némi reparálással még mindig használható. Kényelmes, még akkor is, ha megvan pakolva és úgy néz ki mint egy kisdisznó. (Igen, egy konferenciai PR tatyó, de minőségi.)

A lényeg, hogy ezeken a vidékeken a specialista kevés, az orvosok jelentős része medicus universalisként (általános orvos) minden szakterületet gyakorolja bizonyos szinten. Írtam erről egy távriportban a heol.hu-n (link: http://www.heol.hu/heves/kozelet/malaria-tbc-aids-afrikai-misszioban-gyogyit-az-egri-orvos-621269). Ez azt is jelenti, hogy napi szinten fel kell készülni a legáltalánosabb orvosi esetek ellátására. Nagyobb problémák esetén természetesen team-ben, sebészeti-szülészeti esetekben a műtőben, de az apróbb beavatkozásokat az osztályokon, rendelőben kell elvégezni. Hogy ez flottul és rugalmasan menjen, az orvosnak jó, ha mobil eszköztárként egy táskában kéznél vannak a legfontosabb dolgok.

Ennek oka részben az, hogy nincs meg minden betegellátó osztályon minden apró eszköz, másrészt sokkal gyorsabb valamit előkapni a tatyóból, mint várni arra, hogy összeszedjék az asszisztensek, ápolók a szekrényekből, polcokról. Magam ezt a mellékelten látható 2004-ből való konferencián kapott oldal-reklám táskát fogtam be erre a célra. Több mint tíz éves és néhány reparáló varrással, kiegészítéssel még mindig a legkényelmesebb és könnyedén rendezhetőek benne az eszközök.

A zsebekből egész halom apróság kerül elő.

A zsebekből egész halom apróság kerül elő.

De lássuk, milyen a táska kinyitva és kipakolva! (A blogbejegyzés összes képe klikkelhető a nagyobb felbontású kép megnyitásához.) A szétrakott kütyük között a balra felül látható fekete fonendoszkóp mellett van egy fekete valami. Az nem eszköz, hanem egy pár tiszta zokni. Minek is az? A “rural”, vidéki afrikai kórházakban nincs külön orvosi szoba, az ember a közeli missziós állomáson lakik és onnan lép be dolgozni. Ha éppen műtőben kell tevékenykedni és egy viszonylag “véres” műtét (császármetszés, előrehaladott rupturált méhen kívüli terhesség) során beszennyeződik a holmi, akkor legyen váltás. Nyilván váltás ruha nem szükséges, hiszen eleve zsilipruhában dolgozik az ember. Szóval, egy pár tartalék zokni jól jön a táskában.

Alapvető diagnosztikai eszközök és kiegészítők. Ami nincs, az az ophthalmoscop, több ok miatt.

Alapvető diagnosztikai eszközök és kiegészítők.

Ahhoz, hogy átlássuk a táska tartalmát, csoportosítottam a dolgokat. Így részletesen megnézhetjük, mit is érdemes bekészíteni. Először néhány orvosi műszert érdemes sorra venni. A fonendoszkóp természetesen elengedhetetlen, de nem ám státusszimbólumnak! Tényleg használni kell. Nagyon jól jön egy fülvizsgáló (otoszkóp), mert a világ minden részén előfordulnak olyan gyerekek, akik a fülükbe dugnak ezt azt, aztán nem bírják kiszedni. Csak itt az a különbség, hogy nem mehetnek el a fül-orr-gégészetre, mert olyan itt nincs. Úgyhogy az általános orvosnak kell megcsinálnia, de időnként a gyermekosztályos ápolók is megcsinálják. Minden esetre ehhez jól jön néhány apró eszköz. A LED-es fényű fejlámpa a szájba való betekintésben segít. Mivel ezek a korszerű lámpák már kis áramfelvételűek, az elemek sokáig tartják magukat. Hasonló a helyzet a pulzoximéterrel. Praktikus kis jószág és a korszerű, kisméretű LCD kijelző miatt ez sem fogyaszt sok áramot. Jó ha van fogászati tükör (felül), fogfájós beteg is gyakran adódik.

De mit keres a képen az ultrahang-zselé? Nos, az afrikai kórházakban kevés az eszköz, így az ultrahang-készülék is. Ha pedig egyetlen egy van, akkor az általában a szülészeti részen található. Ha máshol szükség van rá, akkor oda át kell vinni. Van, hogy a zselés tubus ottmarad az állomáshelyen. Ilyenkor, hogy ne kelljen csak ezért újra szaladozni, jó, ha van az orvosi táskában egy kis tubus (viszonylag ritkán van rá ilyen formában szükség, de megelőzi a bosszúságot).

A vérnyomás mérő a táskában opcionális. Ugyanis az osztályokon általában alapfelszereltség a vérnyomásmérő. Ráadásul a vérnyomást az ápolók, nővérkék mérik, az orvosnál fölösleges. De tartaléknak érdemes egyet otthon tartani.

Kisebb sebészeti beavatkozásokhoz szükséges eszközök. Az osztályokon elvégezhető a varratszedés, kisebb suturázás vagy éppen tályogmegnyitás. Persze, ha van lehetőség, akkor érdemes ezeket is kisebb műtőben megcsinálni, ha van ilyen lehetőség.

Kisebb sebészeti beavatkozásokhoz szükséges eszközök. Az osztályokon elvégezhető a varratszedés, kisebb suturázás vagy éppen tályogmegnyitás. Persze, ha van lehetőség, akkor érdemes ezeket is kisebb műtőben megcsinálni, ha van ilyen lehetőség.

Minimális sebészetet művelni nem kell félnetek, jó lesz… Sőt, nemcsak, hogy nem kell félni, hanem nagyon is szükséges. Ahogy fentebb említettem, a világnak több pontján is (pl. Afrika távoli vidékei) nagy az orvoshiány. Itt nem válik olyan élesen szét a sebészet és a belgyógyászat. Minden orvosnak mindennel kell foglalkoznia bizonyos szinten. Ez elképzelhetetlen a nyugati világban, ahol szakvizsga vagy éppen specialisták felügyelete nélkül meg van kötve az ember keze. De ahol nagy a hiány, ott nem kerülhető el a sebészet alapvető gyakorlása. Ennek része az, hogy egy tályogot meg kell tudni nyitni és be kell tudni drenálni (csövezni). Sokszor varratot szedni (műtét után) az osztályokon kell. De van, hogy metszett sebet gyorsabb pár öltéssel egy kezelőben megoldani, mint arra külön helységben, kisműtőben nekikészülődni. Természetesen az aszepszis szabályai mindenütt betartandók. Ehhez elengedhetetlenek a steril eszközök. Varróanyagból a rendelkezésre álló lehetőségek közül érdemes párat beválogatni a táskába. Nagy vérzésnél irány a műtő, de kisebb sebek vékony – 3-0-s fonalakkal – elláthatók. Steril kesztyűnek, szikepengének, köténynek, steril géznek lennie kell a táskában.

Időnként nem csak vénába kell kanült behelyezni, hanem van, hogy csontba adunk infúziót, de mellkast és szívburkot is csapolni szükségeltetik.

Időnként nem csak vénába kell kanült behelyezni, hanem van, hogy csontba adunk infúziót, de mellkast és szívburkot is csapolni szükségeltetik.

A has csapolása, különösen nagyobb mennyiségű folyadék esetén viszonylag egyszerű. Egy nagyobb vénás kanül, egy fordított infúziós szerelék és ragtapaszok segítségével könnyedén megoldható (sőt diagnosztikai célból egy 10ml fecskendő és egy zöld tű elég). A szívburok csapolásához már szükséges a háromirányban kapcsolható csap és nagyobb (60ml) fecskendő is. A mellkas csapolása ugyanígy, sok esetben egy nagy kanül (narancssárga – 14G) segítségével elvégezhető. Természetesen mindennek steril körülmények között és eszközökkel kell történnie.

A vénabiztosítás fekvőbeteg ellátási körülmények között alapvető, de ha sikertelen, akkor szükség lehet csontvelőbe adott infúzióra (intraossealis). Különösen extrém módon kiszáradt csecsemők esetén sürgősséggel szükség lehet rá. Ilyenkor használhatunk speciális tűt, ha van. De ha nincs, akkor a vastagabb lumbálpunkciós tűk is alkalmasak (hiszen a belsejében a beszúráskor mandrin van és ugyanúgy csatlakoztatható hozzá háromállású csap, infúzió is). Ha már a spinál-tűkről van szó, akkor érdemes megjegyezni, hogy a fekete (22G) és ennél vékonyabb tűk általában a műtét előtt szükségeltetnek (ott kell belőle bőven lennie), de agyhártyagyulladás gyanúja esetén praktikusabb a sárga (20G) használata, a fentebb említett intraossealis esetben pedig a fehér (19G) vagy éppen a rózsaszín (20G), ez utóbbiak osztályon használandók, így jó, ha van a táskában.

Néhány jegyzet, emlékeztető és pár gyógyszer jó ha rendelkezésre áll.

Néhány jegyzet, emlékeztető és pár gyógyszer jó ha rendelkezésre áll.

A baloldali következő képen láthatóak egyéb hasznos dolgok. A jegyzetfüzetet nem kell magyarázni: kicsi, zsebbe való. A rózsaszín borítós noteszbe viszont a betegek altatásához alapvető gyógyszerek, eszközök adatai, a beállítási paraméterek, gyógyszermellékhatások, adagok szerepelnek. Persze, ezek egy része megtalálható a BNF-ben, vagyis a British National Formulary-ban (a brit gyógyszerkönyv), de jobb, ha az ember a gyakran használatos dolgokat kigyűjti magának. Sőt, Afrika fejlődő országaiban az is fontos, hogy az adott kórházban ismerjük a hozzáférhető gyógyszereket. Ezt egy harmadik kis noteszban magam is megtettem. Így ha az ember szeretne adni valamilyen szert, azonnal leellenőrizheti, hogy meg van-e a kórházban. Nyilván, ha nincs, akkor fel sem írjuk, el sem rendeljük. További hasznos eszköz a piros toll vagy filctoll. Ha egy betegen, mondjuk egy tályog miatt metszést ejtünk, akkor a helyzetet érdemes a beteg kártyájára leskiccelni. Ebben segít a két szín, például pirossal jelölhetjük az elváltozást. Foghúzáshoz hasznos a lidocain+adrenalin keverék (nem részletezem), egy kis fiziológiás, steril sóoldat és egy ampulla ketamine (altatáshoz) is jó, ha van a táskában. Kisebb, egyéb intravénás gyógyszert védelemből fémdobozkába raktam, nehogy összetörjenek a táskában.

Swab (fertőtlenítő kendő), vacutainer harang, torniquette (érszorító) és injekciós tűk

Swab (fertőtlenítő kendő), vacutainer harang, torniquette (érszorító) és injekciós tűk

Vérvételi eszközök. Nem sokat ragozom: bőrfertőtlenítő, harang a vacutainer-rendszerhez, tourniquet a kar szorításához, hogy kidüllendjen a véna. Néha szárnyas tűt használunk, pici babán pedig akár a befőttes gumi is jól használható szorításhoz (rövid időre), vagy éppen gumikesztyű darabja.

Nyilván bárkiben felmerülhet, miért nincs ophthalmoscop (szemtükör) a szemfenék vizsgálathoz, illetve vércukormérő. Nos, ezek a vizsgálóban és a betegellátó osztályokon kéznél voltak. De ha nem lettek volna, akkor ezeknek is a táska tartalmának részét képezték volna. Úgyhogy mindenkinek ajánlom a beszerzését.

Nos, a hosszú listának itt vége. Remélem hasznos lesz a bejegyzés annak, aki orvosként készül Afrika távoli vidékére. A listából talán hiányzik ez és az. Ha valakinak további javaslatai vannak, akkor hozzászólásként kiegészítheti. Megköszönöm. Sok sikert és áldott gyógyulást kívánok az olvasó kezei közé!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2015/09/06 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Bogárkák – kicsiknek és nagyoknak

Katona-hangyák Zambiában: középen valami százados féle (hosszú lábaikkal kapaszkodnak, gyorsak és csípnek - meg támadnak, ha közéjük lépsz) - saját fotó

Katona-hangyák Zambiában: középen valami százados féle (hosszú lábaikkal kapaszkodnak, gyorsak és csípnek – meg támadnak, ha közéjük lépsz) – saját fotó

Afrikában rengeteg a rovar (legyünk őszinték, a világon mindenütt). Hangyák milliárdjai vagy trilliárdjai (ha csak egy vonuló army ant sereget nézek, amiben több ezer vagy tízezer van belőlük). Aztán ott vannak a kabócák, amelyek ugyan nem hatalmasak, de a zaj, amit csapnak (akár egy flex-csiszoló), fülsüketítő. A világon mindenütt “muzsikálnak”, de itt (Kalene Hill) különösen hangosak. Szóval, Afrika tele van rovarral, mi mégis hoztunk magunkkal Bogárkákat, vagy hogy pontosabban fogalmazzak “a Bogárkák”-at, egészen pontosan a Bogárkák című könyvet (szegény könyv utazott vagy 12 ezer kilométert!).

Kedves kis rajzok az erdő széléről... a könyv illusztrációi ilyenek. Szinte minden oldalra jut egy a történet fonalához kapcsolódóan.

Kedves kis rajzok az erdő széléről… a könyv illusztrációi ilyenek. Szinte minden oldalra jut egy a történet fonalához kapcsolódóan.

Miért tartottuk ily nagy becsben? Azért mert nagyon jó könyv. Számítógép, internet nem pótolhatja. Íme a mű első néhány sora:

“Bogárka repülni tanul… A napocska már az ég alja felé járt, amikor a szentjánosbogárkák ébredeztek. Anya a konyhában volt és reggelit készített. Apa is fölébredt már, de még kellemes félálomban heverészett az ágyban. Bogárka átmászott az ágyikójából az anyukája ágyába – ott sokkal szebbet lehet álmodni – ügyesen a hátára fordult, levegőbe emelte lábacskáit és elkezdett hintázni: hinta-palinta, hinta-palinta. Hirtelen azonban túl nagyot lendült, hinta-palinta, és Bogárka a földön hevert. Ordított, ahogy a torkán kifért.”

A történeten keresztül egy emberszerű, megszemélyesített, szorgos szentjánosbogár-család életébe látunk bele a bölcsőtől a sírig. A könyv édi-bédi rajzokkal van illusztrálva. Amolyan klasszikus, gyerekeknek szánt képek, aranyos kis házikóval, lámpással a szentjánosbogarak kezében. A gyerekek lelkének nyilván inkább erre van szüksége mint a dzsí-áj-dzsós akció-rajzfilmekre.

Jan Karafiát: Bogárkák - a könyv, amit még ide, Afrikába is magunkkal hoztunk kisfiunk kedvéért

Jan Karafiát: Bogárkák – a könyv, amit még ide, Afrikába is magunkkal hoztunk kisfiunk kedvéért

A szerző – Jan Karafiát – a XIX. század második felében, a XX. század elején élt Csehországban. Ennek megfelelően a könyv először cseh nyelven jelent meg: Broučci címmel az 1870-es években. Majd angolra is lefordították az 1940-es években, most pedig magyarul is megjelent. Bár ez a fordítás 150 évet “késett”, a könyv üzenete, hangulata, értékei ma is aktuálisak. Erre bizonyíték, hogy legkisebb fiunk (aki most 6 éves lesz) nagyon kedveli és szereti. Egy egy fejezet két estére is elég, ha az ember jól osztja be a történetet.

A könyv fülszövegébe még érdemes belepillantani: “Egy elgondolkodtató mese az engedelmességről. Jan Karafiát megragadó története mind gyermekek, mind felnőttek számára egyaránt izgalmas. Isten az engedelmességet tette a megváltás útjává Jézus Krisztus által, aki Atyjának engedelmeskedve vitte végbe az emberek megmentését, mi pedig hitbeli engedelmesség által nyerhetjük el azt. Hogy mi is jelent ez a mi életünkben a bölcsőtől a halálig? Ebben a mesében a szentjánosbogarak életéből kaphat választ erre a kérdésre apraja és nagyja.”

A könyv kapható az internetes webáruházban is: *klikk ide* vagy éppen az Ó utca 16-ban, a kiadónál.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2015/03/14 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Kutyaharapást szőrivel, kígyómarást…

Black mamba feje, jól felismerhető a mintázat (saját felv.)

Black mamba feje, jól felismerhető a mintázat (saját felv.)

Bár a tavalyi év vége felé írtam egy bejegyzést, amiben a kígyómarással foglalkoztam, de a krónikus időhiány nem engedte, hogy folytassam a gondolatokat. De nem is baj, mert az elmúlt néhány hónapban újabb tapasztalatokat és információkat szereztem. Itt, Afrika déli részén nem okoz olyan nagy “népegészségügyi problémát” a kígyómarás, mint mondjuk Ázsia déli részén. Itt kevesebb a mérges kígyó faj és például nincs Echis carinatus. De van puff adder (Bitis arietans) és természetesen black mamba (Dendroaspis polylepis) is. Most, a csapadékos évszakban kb. heti rendszerességgel érkezik beteg, aki körül nagy az ijedtség ilyenkor. Sajnos, az esetek kis részében lehet beazonosítani az állatot. Ennek egyik oka, hogy szürkületkor nem nagyon látják, másrészt – meglepő – a helybéliek nem ismerik jól a környezetükben élő kígyófajokat. Szinte mindenre azt mondják: köpködő kobra. Pedig ennél gyakoribbak egyéb fajok. Saját házunk körül az elmúlt fél évben két mambával találkoztunk, hála Istennek fiatal példányok voltak.

Kövek a megmart végtagra ragasztva, népi gyógyászat (saját felv.)

Kövek a megmart végtagra ragasztva, népi gyógyászat (saját felv.)

Nemcsak mi orvosok, hanem a népi gyógyászat is megpróbálja megmenteni a kígyómart embereket. Több esetben láttam, hogy a marás fölötti lábfejrészre a környéken található kövek közül ragasztanak darabokat. Néha ez olyan nagyon tapad, hogy nem is egyszerű leszedni. Egyéb hiedelmek is tartják magukat, mint például: ha megmar a kígyó a folyó (jelen esetben a Zambézi) egyik partján, akkor ugyanazon a parton lévő kórházba kell menni, különben meghalsz. Ugyanilyen hiedelem az, hogy ha egyszer túléled egy python marását, akkor többet semmilyen más kígyó sem fog megmarni.

Angol nyelvű vezérfonal kígyómarás ellátásához Afrika déli részén (forrás: antivenom leaflet)

Angol nyelvű vezérfonal kígyómarás ellátásához Afrika déli részén (forrás: antivenom leaflet)

Pedig orvosi ellátással elég jó eredményeket lehet elérni. Ehhez jó, ha az ember előtt van egy vezérfonal. Gondoltam megosztom azt a táblázatot, amit a Dél-Afrikai Köztársaságban gyártott ellenméreghez adnak. Jól összefoglalja a vidéken előforduló lehetséges mérgeket, mérgeskígyó fajokat. Jobbra a brossurában található táblázat eredeti változata (vektorgrafikus formátumra átalakítva).

Fontos momentum, hogy az elején nem kell azonnal nekirontani az ellenméreggel a beteg szervezetének, hiszen sok esetben – főleg a sejtméreg (cytotoxicus) változatnál enélkül is helyre jön a beteg. Személyes tapasztalatom is ezt mutatja. Képes az egész végtag megduzzadni, nagy fájdalmat okoz, de amputációra nagyon ritkán kerül sor. Amennyiben pedig légzési elégtelenség jelentkezik a bénulások miatt (mamba esetén – neurotoxicus), akkor igyekezni kell lélegeztetéssel átvészelni azt az időszakot, amíg hat az ellenméreg vagy egyébként is szűnik a hatása. Persze ehhez intubálni kell a beteget és fújni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár a beteg olyan stádiumba is kerülhet, amikor mint egy darab fa, “élettelenül” fekszik, de ha lélegeztetve van, akkor simán átvészelheti és felébredhet a “tetszhalálból”.

Természetesen a nemzetközi irodalom angol nyelven található meg, de ha a magyar utazónak könnyebbséget okoz (márpedig miért ne okozna), a táblázat magyar nyelvű változatát is alább közzé teszem.

A vezérfonal magyar átirata (forrás: antivenom leaflet)

A vezérfonal magyar átirata (forrás: antivenom leaflet)

Antivenom - polyvalens, vagyis többféle kígyómarás esetén is alkalmazható (alkalmazandó)

Antivenom – polyvalens, vagyis többféle kígyómarás esetén is alkalmazható (alkalmazandó)

Befejezésként bemutatom még a képeket az ellenméregről, ami éppen rendelkezésre állt egy tegnapi esetnél.

Jó kis lista!

Jó kis lista!

Rajta a kígyók felsorolásával: Bitis gabonica, Bitis arietans (puff adder – puffogó vipera), Bitis nasicornis, Dendroaspis jamesonii, Dendroaspis polylepis (black mamba), Dendroaspis angusticeps, Echis carinatus (Ázsia kedvéért), Naja nivea, Naja nigricollis (feketenyakú), Naja annulifera, Naja melanoleuca – no, ezek a naják, vagyis a kobrák. Nincs köztük a Naja haje – az egyiptomi kobra, mert az Délen nem él. Ugyanakkor rajta van az Echis carinatus (?), mert a gyártmány indiai, bár Afrika számára gyártják.

 

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2015/02/28 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Gyűrű

A gyűrű egy szoros szövetségre, a házasságra emlékeztet férfit és nőt. De létezik égi gyűrű is, felhőkből. Ritkán látni ilyet, ezért most gondoltam megosztom ezt a néhány képet. Tudom, hogy egy blog nem képeskönyv, nem is Instagram, de a gyengélkedő internetkapcsolat és a feladatok által szűkre szabott időm miatt, most csak rövid kommentárral adom közre a hét végén (2014. november 15.) készített fotókat.

A Biblia azt mondja a Prédikátor könyve 11. fejezetének 3. és 4. versében: “Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre… Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.” – Bár mi most a fellegeket nézegetjük, de nem azért, hogy megtántorodjunk, hanem Isten teremtésének csodáit lássuk! Megérkezett az eső is, mert a sűrű felleg megtelt.

A zöld fű láttán senki ne lepődjön meg. Jelenleg – továbbra is – Afrikában lakunk. Itt most a tavasz vége… a nyár közeledik. Bocsánat! Egész évben nyár van, de most a csapadékos évszak, az esős nyár következik. Sőt, viharok képében már néhány hete meg is érkezett. Majd minden nap esik ilyenkor, hetente 2-3-szor pedig komoly trópusi vihar formájában szakad le a csapadék.

A képek Zambia észak-nyugati csücskében, a Sakeji nevű iskola melletti füves repülőgép-leszállópályán készültek (airstrip). Bizony, ahogy tágult a vihargyűrű, szaladnunk kellett, hogy menedéket találjunk.

Az első kép a vihargyűrűt és környezetét mutatja:

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól.

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól. (A képre klikkelve teljes felbontás.)

A második képen magát a vihargyűrűt láthatjuk közelebbről:

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

A harmadik képen azt látjuk, amikor már a gyűrű elkezdett tágulni és bomlani. Ekkor leszakadt az ég, megjött a szél, majd az eső is villámlás kíséretében. Sajnos kárt is tett néhány elektronikai eszközben az egyik villám.

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel fiam mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/11/17 hüvelyk Afrika, Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Az első túlélte az utolsót

A jubileumi 50 kwachás, aminek bal oldalán az öt elnök portréja. A legfelső K. K. a jobb alsó pedig M. Sata

A jubileumi 50 kwachás, aminek bal oldalán az öt elnök portréja. A legfelső K. K. a jobb alsó pedig M. Sata

Zambia 50 éves évfordulójáról írtam elébb, most újabb aktualitás jött szembe velem. Az 50 éves jubileumra különleges pénzt nyomtattak. Stílszerűen az 50 kwachásból (ejtsd: kvács, állítólag azt jelenti, hogy hajnal) készült a limitált kiadás. Erre a pénzre rákerült az eddigi összes elnök arcképe Kenneth Kaundától egészen Michael Chilufwa Satáig. Két nappal ezelőtt azonban történt egy gikszer. 2014. október 28-án este-éjjel, meghalt az utolsó elnök Michael Sata. Bocsánat, hogy csak most számolok be róla. Természetesen már tegnap reggel a viziten erről beszélgettünk, de ez a két nap sűrű volt ahhoz, hogy rögtön beszámoljak az eseményről. Szóval, az első elnök, Kenneth Kaunda, aki 1924-ben született, még mindig él, róla nevezték el a nemzetközi repülőteret a fővárosban. Igen, idén 90 éves, vagyis túlélte a legutolsó elnököt, aki 77 éves volt. Sata elnök eltűnt egy időre néhány hete, talán kezelésen volt? Nem tudni.

Ha meghal az államelnök, új helyzet áll fenn. Az egyik korábbi elnöknek a holttestét (állítólag) körbevitték a 10 provinciában, úgyhogy a temetés később volt.

Ilyen esetben az alelnök (vice-president) gyakorolja az elnöki jogokat, ő az acting… interim president. Miért különleges ez? Azért mert ez az interim elnök fehér ember. Úgy hívják, hogy Guy Scott. Itt született Zambiában (akkor Észak Rhodézia), Livingstone városában és Cambridgeben végzett közgazdászként. Ő az, aki elmondhatja (és mondja is) magáról, hogy az első olyan fehérbőrű elnök afrikai országban, akit demokratikusan választottak. 90 napig lesz ő az elnök, közben újra választások lesznek.

Ebből is látszik, hogy Afrika és benne Zambia is a különlegességek országa! 50 éves évforduló, 50 kwachás, 90 éves első elnök, 90 napig demokratikusan választott fehér president.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/10/30 hüvelyk Afrika, Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Nem várta meg a századik évfordulót…

Már régen nem ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. Jól emlékszem, hogy élveztük annak idején az 1980-as években a márciust, nemcsak a 15-i szünet, hanem a március 21. programok miatt is. Nem kellett tanulni! Ha jól számolom, akkor idén volt a 95. évforduló (1919. március 21. az eredeti dátum). Sajnos az idei március 21-e is bevonul valamilyen szinten a történelembe, legalábbis a járványok történelmébe. Hiszen idén is kitört valami, nem várva meg a magyar munkásmozgalmi történelem híres vagy éppen hírhedt nagy napjának 100. évfordulóját, 2014. március 21-én Guinea Egészségügyi Minisztériuma jelentette az ebola járvány kitörését.

Bár jelenleg magam és családom Afrikában tartózkodom (Zambia), majdnem olyan messze vagyunk az ebolás góctól, mint Magyarország (kb. 4500km), mégis talán könnyebben szembejön itt ennek a vírusnak a lehetősége. Ennek az oka az, hogy az egyik szomszédos országban is kitört egy ebola járvány, aminek nincs összefüggése a nyugat-afrikai esetekkel. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC – Democratic Republic of Congo) felkészültebben várták az eseteket. Nem véletlenül, hiszen 1976-ban éppen Zaire (ma DRC) területén írták le először a betegséget és fedezték fel a vírust. A július 26-án kitört járvány pedig már a 7. ebben az országban. Ezek közül az egyik – évekkel ezelőtt – az ország déli részében jelentkezett, ami ide (Zambia észak-nyugati csücskéhez) mindössze kétszáz kilométer.

Ezért aztán a Zambiai egészségügyi kormányzat is készül. Másfél hónappal ezelőtt Lusakában vette elő a témát egy professzor, amikor elmondta, hogy 5 különböző teszt áll rendelkezésre ott, a fővárosban. Néhány nappal ezelőtt pedig a telefonszámmal regisztrált orvosok kaptak a minisztériumból sms-t, hogy ha lázas, véres hasmenéses eset hátterében felmerül az ebola, akkor azonnal jelenteni kell. Itt, Kalene Hillben is előkerült a kérdés, mi van, ha Jimbe (határátkelőhely) felől megjelenne egy beteg? Fejvesztve menekülne mindenki, vagy a hivatásunknak megfelelően folytatnánk-e a munkát? Persze a kérdés nem ilyen éles, hiszen a kongói góc is több mint 1000 km ide, ami Afrikában, szárazföldön óriási távolság. Ennél most Dallasban is könnyebb elkapni az ebolát, mint itt, Afrika szívében.

A CDC, vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

A CDC (Center for Disease Control and Prevention), vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

Még augusztusban azt mondták a szakemberek, hogy az ebola kórházi, vagyis nosocomialis terjedésének esélye minimális az USA kórházaiban (cikk olvasható itt), vagyis “The risk for nosocomial transmission is also low because of high infection control standards in US hospitals.” Ennek ellenére a szeptember 28-án megbetegedett, aztán október 8-án elhunyt ebolás beteg környezetében úgy tűnik, már a második egészségügyi dolgozó kapta el a megbetegedést (Index cikk itt). Be kell vallanunk, ennek az oka mondjuk tényleg nem az USA szigorú szabályainak be nem tartásában keresendő, hanem egyszerűen benézték az esetet akkor, szeptember 26-án. Hiszen amikor az a bizonyos beteg először ment kórházba a láz miatt, akkor szépen hazaküldték és csak 28-án vették komolyan a panaszait, az utazási anamnézisét és különítették el, vagyis két nappal később. Általában egyébként ez okozza a bajt a fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban: bár a szabályok jók, ha az ember nem gondol egy betegségre az első ellátás szintjén, akkor hiába a szabályok. Emlékezetes számomra, annak idején, amikor a brazil fiatalember jelentkezett az egri kórházban… ő lett az első igazolt H1N1 Magyarországon 2009. májusának végén. Ott sem sokon múlott a dolog, gyakorlatilag a sürgősségin (SBO) dolgozó kiváló kollégában merült fel a lehetőség és indultak el a vizsgálatok. Ezért jó, ha a sürgősségi osztályokon dolgozó szakemberek széleskörű ismeretekkel bírnak.

Visszatérve a fekete kontinensre: Afrika már csak ilyen ország. Számtalan fertőző betegség olvasztótégelye. Hiszen a nyugat-nílusi vírus (WNV – West Nile Virus 1999-2000 tájékán került New Yorkba) is erről a kontinensről került át: sosem felejtem el a továbbképzést Ausztriában, 2002-ben, amin az amerikai professzor elmesélte, hogyan döbbentek rá, hogy mitől szaporodnak az agyvelőgyulladásos esetek (azóta persze Magyarországon is rendszeresen előfordul). Vagy éppen újabban a Chikungunya vírus okozza emberek halálát, szintén az Egyesült Államokban, vagyis távol Afrikától. Nem véletlenül adta a Medscape c. orvosi online szaklap az “Out of Africa, at Our Front Door” (Afrikán kívül, a bejárati ajtónk előtt) címet a késő nyári-őszi szezonban jelentkező vírusfertőzésről szóló cikkének. A vírus először Dél- és Közép-Amerikába került át és onnan hurcolják be az USA-ba. Így aztán az utazóknál láz esetén a malária és a dengue (ejtsd: dengi) mellett most már ennek is fel kell merülnie. Aki pedig Nyugat-Afrikában jár, annál az ebola is kérdéses. Nem véletlenül vezetik be először a Heathrown (London) a szűrést, majd kiterjesztek valószínűleg a Gatwickre is. Egyébként a Lusakai reptéren szeptember elején is hőkamerával nézték a Zambiába belépő utasok testhőmérsékletét… nem akadtunk fel a szűrőn.

A misszionáriusok egyébként, akikről korábban megemlékeztem (Igen, ez az a bizonyos vírus), mindketten meggyógyultak, de sajnos a spanyolok elhunytak és legutóbb Lipcsében az 56 éves ENSZ alkalmazott életét sem sikerült megmenteni. Ennek oka, hogy bár korszerű intenzív ellátással csökkenthető a halálozási arány, de sok múlik azon, időben kap-e kezelést a beteg és alapvetően milyen állapotban van. Gyógyszer sajnos van is, meg nincs is. Mert létezik ugyan nukleozid-analóg, ami egy bizonyos enzimet (S-adenozilhomocisztein hidroláz) gátolva hatékony, de jó lenne 2-3 napon belül megkapnia a betegnek, hogy hasson, meg talán az interferon-béta, hyperimmunglobulin, monoklonális antitest hatékony és még egy-két egyéb gyógyszer kipróbálás alatt van, de ezek nem olyanok, hogy az ember bekapja mint az aszpirint és aztán “kiizzad az éjszaka” és meggyógyul. Az ebola ebben az esetben nem az a bizonyos vírus… mint a nátha.

Nyilván, sokat fog dobni a járvány elleni küzdelemben, ha jól működő vakcina lesz a szakemberek kezében. Az események ekörül is felgyorsultak, hiszen tesztelik az USA-ban, Nagy Britanniában, Gambiában, Maliban és talán Nigériában is (cikk az oltással kapcsolatban). De nem csak a kutatókon és a hatóságokon fog múlni a dolog, hanem azon is, hogy mennyire sikerül meggyőzni az embereket ott, Nyugat-Afrikában az alkalmazásáról. Valószínűsítem, hogy ennél a vírus gyorsabb lesz, így az esetek még jó darabig szaporodni fognak.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2014/10/16 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,