Ajánlott olvasmány – sőt, kötelező

Zambiában (Afirka) van egy város, amit úgy hívnak, hogy Livingstone. A nevét egy 19. századi misszionáriusról kapta, akivel egy nemrégiben kapott könyvben találkoztam. Íme egy részlet: "Az ismert Afrika-kutatóról és misszionáriusról, David Livingstone-ról azt írják életrajzírói, hogy amikor teljesen az ereje végén járt, fekélyek és belső vérzések gyötörték, segítői már csak hordágyon tudták vinni Ilala … Bővebben: Ajánlott olvasmány – sőt, kötelező

Umutima wandi, a kedvenc

Már meséltem korábban arról, hogy Zambiában megismerkedtem Justin Phirivel, akinek a beceneve az iskolában ugyanaz volt, mint nekem: Masza (nem véletlen a masza.net domain név). A tőle kapott bemba zenét gyakran hallgatjuk a családban. Az egyik dal pedig igazi sláger lett. A kedvencünké vált és a fiúk (értsd: fiaim) is, bár a szöveget nem értik, … Bővebben: Umutima wandi, a kedvenc

Torzított térképek

Csodálatos térképek. Egyszerre lenyűgözőek - nemcsak azért mert szép színesek - és egyszerre megdöbbentőek. A készítőik úgy torzították el a világtérképet, hogy az az egyes szakterületek egyes adatait 'méretarányosan' tükrözzék. Az eredmény meglepő és elgondolkodtató. A teljes képanyag megtalálható a http://www.worldmapper.org oldalon. Az oldalt a DHC-n ajánlották, ahol nemrégiben részt vettem. Íme néhány, saját szakmámat … Bővebben: Torzított térképek

Magyar László és a sárga hideglelés

Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem): "Odahagyván Triestet … Bővebben: Magyar László és a sárga hideglelés

Magyar László és a miazmák

Magyar Lászlóról már írtam az Ismét a lundákról c. bejegyzésben, mert ő volt az első magyar, aki kapcsolatba került velük. Említettem még a A csecselégy... c. bejegyzésben, hogy a rabszolgakereskedelemmel is találkozott 1848-ban. Íme, további érdekes részlet a Magyar László afrikai utazásai c. könyből: "Ponta de Lenha (erdőfok) mint már említettem, egy nevezetes emporiuma a rabszolga-kereskedésnek Dél-Afrikában. A … Bővebben: Magyar László és a miazmák

Ismét a lundákról

M. K. Fisher lunda nyelvkönyvét nézegetve (írtam róla itt) botlottam bele abba a bevezetőbe, amelyben röviden összefoglal a szerző néhány olyan illemszabályt, ami véleményem szerint nemcsak a lunda nép körében érvényes, hanem szerte Afrikában. Egy kis ízelítő: A Lunda nép egy 640 km hosszú területen él, ami dél-nyugat Zairétől (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) húzódik Zambia észak-nyugati … Bővebben: Ismét a lundákról

Svájcer Albert

Már kisgyermek koromban láttam édesapám bélyeggyűjteményének egyik darabján az arcképét, aztán valamikor a 90-es években a hatvani kórház felvette a nevét: Albert Schweizer. Most olvastam afrikai működésének első néhány évéről szóló visszaemlékezését. Nem térek ki a könyv tartalmára részletesen, mert akit bővebben érdekel, az olvassa el, használtan egészen olcsón kapható (pl. itt). Rövid, velős és érdekes. De … Bővebben: Svájcer Albert

Fekete sakk

Fekete, fehér, sakk, matt. Világos kezd, sötét folytatja. De milyen sötét? Hát a nagyon sötét. Mert bizony létezik "néger" sakk. A figurák pedig nem fehérek és feketék, hanem barnák és nagyon barnák, szinte feketék. Hadd illusztráljam: Ha pedig közelebbről megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a figurák sem a hagyományosak, hanem igazi afrikai arcokat mímelő faragások: … Bővebben: Fekete sakk

Missziós bandázs

Az ősi kötszer, a hűség és kitartás jelképe. Muszáj bemutatnom, annyira nosztalgikus és a múltat idéző. Mission bandage Még valamikor az 1960 vagy 1970-es években készülhetett, maximum 1980. De még van belőle Afrikában. A missziókat támogató, lelkes és hűséges emberek mementója ez. Őrzi a múltat. Bár már a valódi sebkötözésben haszontalan, sterilitását elvesztette, de rögzítésre, … Bővebben: Missziós bandázs