RSS

június 2014 havi bejegyzések

Hadd sírjon az a hegedű…

…már vagy 120 éve!

1914-ben Gáti János tulajdona volt (ennek éppen 100 éve)

1914-ben Gáti János tulajdona volt (ennek éppen 100 éve), most Maszárovics Dániel birtokolja (nem egy Stradivarius, olcsó darab, de jó)

Hogy ki lehetett az a Gáti János? Nem tudtam kideríteni. Minden esetre 1914-ben, éppen száz évvel ezelőtt kapott vagy vett egy hegedűt, amibe tűvel “belegravírozta” a saját tulajdonjogát.

Aztán valahogyan Egerbe került (lehet, hogy mindig is egri volt?) a hangszer és néhány éve Gőz Gyula hangszerész felújította. Új bordázatot is kapott, így kijelentette: a következő száz évre meg van oldva. Valóban jól szól.

Ilyetén formán vettük meg Dániel fiamnak: most már hadd sírjon az a hegedű az ő kezében. Sír is, elég szépen. Nem gondoltam valaha, hogy ennyire megszeretem ennek a hangszernek a hangját. Gyakorlása közben egy egy darabot képes vagyok az előadásában számtalanszor meghallgatni. Mielőtt megkezdte a tanulást (2008 körül), elképzeltem, hogy majd hogy menekülök, amikor már jó ideje nyöszörög a hangszer… de nem így lett. Ennek örülök, nem kifejezetten magam miatt, hanem mert tényleg szépen játszik rajta. Megszerette és most már élvezi a saját játékát is.

Az elmúlt 6 évben sok mindent játszott: még kisfiúként Händelt, aztán nem sokkal később Vivaldit, majd következett egy Mozart darab, aztán Stanley Allegretto graziosoja, majd Boccherini Menüettje (amit Muhary Zalán: Egy tucat esztendő könyvtrailerének elején is bejátszott itt), majd Seitz: G-dúr koncert III. tétele, Haydn: Bika menüett, Huber: F-dúr concertinoja. Mindezeket az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában “követte el”, amiért nagy köszönet jár felkészítő tanárának, Szoboszlay Etelka tanárnőnek.
A váltás nem volt könnyű, új iskola (www.grl.hu), új város, és egy új zeneiskolában (F. Chopin Zeneiskola – Gödöllő) bebizonyítani, hogy “nem ma kezdte a szakmát”. De ő is kitartott és Gálné Bagi Márta tanárnő is, akinek hasonlóképpen nagy köszönet jár, hogy egy 5 éve tanuló diákot átvett és továbbképzett. Kihozta belőle Schubert: Impromptuját, idén májusban pedig Dancla nehéz Variációk darabját.
Hasonlóképpen óriási köszönet Lázárné Nagy Andrea tanárnőnek szintén a Chopin Zeneiskolában, aki a zeneiskola gyermek vonószenekarába és az ifjúsági vonószenekarba is bevette Dánielt (életkora miatt mindkettőbe belefért). Gratula mindkét zenekarnak az országos versenyen elért jó helyezésekért (“kiszenekar” gyönyörű repertoárja és a “nagyzenekar” hasonlóan színvonalas előadása).

Szép sorozat! Hajrá Dani, csak így tovább!

 

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be 2014/06/26 hüvelyk Emberek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Lunda kézikönyv – kifejezésekkel teli – magyarítva

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található (Jeff Israel térképe – forrás Wikipedia)

A Lunda birodalmat, vagy más néven Lunda királyságot egy Mwata Yamvo nevű uralkodó alapította hódításaival valamikor a XVI. században, a jelentős afrikai gyarmatosítások ideje előtt. Az ország gyors fejlődésnek indult. Ezért a területet Lunda-országként is emlegetik, de ez a “Lundaland” kifejezés nem keverendő össze egy svéd területtel és zenekarral ugyanezen a néven. Adminisztratív szempontból a XX. század elején került véglegesen felosztásra. Ma a lundák közül félmillióan Angolában élnek, 750 ezren a Kongói Demokratikus Köztársaságban és kb. 200 ezer Zambia területén. Igen, ez a legutóbbi szétszakítás akkor történt, amikor a mai politikai határokat meghúzták. De persze ez nem jelentett teljes szétszakítottságot, hiszen az országhatárokon van még átjárás, a lunda nyelvet pedig a kis falvakban nem helyettesíti a hivatalos nyelv. Pedig ha megnézzük az eredeti Lunda-országot, ma van legalább három európai hivatalos nyelv arra felé. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Angola portugál fennhatóság alá tartozott, a hivatalos nyelv a portugál. A Kongói Demokratikus Köztársaság déli része korábban Zaire néven létezett (Belga Kongó), a hivatalos nyelv a francia. Zambia pedig Észak-Rodézia néven az angolok befolyása alatt állt, itt a hivatalos nyelv az angol. Szükség is van ezekre a nyelvekre, hiszen például Zambiában 72 nyelv ill. nyelvjárás van.

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

A lunda emberek különösen közel állnak hozzám, hiszen jó néhányat megismertem 2011-ben. Akkor egy kis angol-lunda kézikönyv (inkább füzet) segített abban, hogy legalább néhány kifejezést megtanulhassak és használhassak. Nagyon nagy segítség egy ilyen kifejezéseket tartalmazó szótár – nyelvkönyv.

Részlet a szerzők előszavából: “Ennek a kézikönyvnek az ötlete akkor merült fel, amikor két hetet Paul Fisherrel lundát tanulva töltöttünk a Hillwood Farmon és a helyi lakosokkal gyakoroltuk az újonnan tanult nyelvet. Erős volt a vágy bennünk, hogy a Lunda néppel kommunikálni tudjunk, azokkal az emberekkel, akiknek Kaleneben szolgáltunk és jelentős hátránynak éltük meg, hogy nem beszéljük a nyelvet. […] Imádkozunk, hogy ezt a kis könyvet Kalene személyzete használja a jövőben is – de bátorítunk benneteket, hogy töltsetek időt a Lunda emberekkel és fedezzétek fel különleges kultúrájuk finomságait. Ha így tesztek, akkor nemcsak személyesen gazdagodtok de az általatok a kalene-i betegek részére biztosított ellátás is jóval magasabb színvonalú lesz.”–Christopher és Emma Houlden

A magyarított változat (a szerzők engedélyével készült a fordítás) letölthető a bal oldali képre vagy erre a linkre kattintva.

De nem én vagyok az első és remélem nem is az utolsó magyar, aki közelebb kerülhetett a lunda néphez. Több mint 150 évvel megelőzött egy magyar Magyar. Az utazót Magyar Lászlónak hívták és a XIX. század nagy afrikai utazója volt. Nemcsak utazott, de mivel valamelyik törzsfőnök leányát is feleségül vette, még igazi afrikaivá is vált. Őróla olvashatjuk:

“Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zairéban — a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) […] Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a Zambézi folyók vízgyűjtő területét, és a Kasai folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, Yah Quilem városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse Kabebét, a rettegett uralkodó, Muata Jamvó (ez a Mwata Yamvo ki tudja hanyadik leszármazotta lehetett a XVI. századi Mwata Yamvonak?) székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette. A fejedelmet Magyar 300 felesége között találta — ők voltak a testőrei.” —forrás Wikipedia.

Ha valaki nyomtatásban is szeretné olvasni, használni az angol-magyar-lunda kisszótárat, akkor A6-os (A6-link) vagy A5-ös (A5-link) méretben kinyomtathatja. Egy kis puzzle, de a vágások és sorbarendezés után összetűzhető és valódi zsebkönyv vagy kézikönyvként használható. Ugyanakkor had használjam ki az alkalmat, hogy megemlékezzek Paul Fisherről (Walter Fisher unokájáról), akit a fenti idézetben emlegettek: 2011-ben még lehetett tőle tanulni, sajnos 2014 év elején hunyt el.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/20 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Masza nem maszai és nem is maszáj

Pedig, mivel legkisebb fiam még most tanulja az “r” betű kimondását (óvodás), ezért ha megkérdezik, hogy hívják, akkor azt válaszolja, hogy “Maszájovics”. Akár így is értelmezhetjük: Maszáj-ovics. Pedig, bevallom semmi rokonság nem köt a maszájokhoz. Mégis írok róluk pár sort, aminek az oka két könyv, melyekben bőven esik szó a maszájokról és mindkét művet szívesen ajánlom mindenkinek a figyelmébe.

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Egy karácsonykor kaptuk ajándékba rokonoktól a “kelet-afrika TÖBB MINT SZAFARI” c. képes könyvet. Persze, a becsületes címe: “Kelet-Afrika, több mint szafari”, de modern tipográfiai dizájn miatt megengedték, hogy könyvcímben, borítón csupa kisbetű szerepeljen. Ilyen a divat, nemcsak a ruházatban, de a könyv-ruházatban is. Az Alexandra adta ki igen kiváló minőségben. Íme az ajánlás Kincses Károly fotómuzeológustól: “Jirí Hanzelka és Miroslav Zikmund 1947-ben indultak világkörüli útjukra Prágából egy Tátraplán autóval. A két, fényképezőgépekkel is felszerelt mérnök átszelte Afrikát, megörökítették a változó kontinens ezernyi népét, cseppet sem burkoltan sajnálkozva azon, hogy a hagyományos Afrikának vége. Kittenberger Kálmán szintén arról panaszkodik, hogy mennyit változott a fekete kontinens néhány évtized alatt. Ebből számomra két dolog tűnik biztosnak. A világ, s benne Afrika állandóan változik, valamint ennek a folyamatos változásnak mindig vannak nyertesei és vesztesei. A vesztesek mellé azonban mindig odaállt, odaáll és oda fog állni egy-két tiszta szívű ember, hogy megpróbálja menteni a menthetőt. Miként Hanzelka, Zikmund, Kittenberger és Lóránt Attila is.”

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila híres fotós és valóban remek képeket készít. A könyvben azonban nem csak képek szerepelnek, hanem saját élményeit is leírja. A második és harmadik fejezetben is szerepelnek a maszájok (vagy másképpen írva: maszai). Különleges nép, amit a fotók remekül visszaadnak.

A dzsungeldoktor

A másik könyv viszont egy általam régen ismert írónak: Paul Whitenak a könyve. Róla írtam már a Paul White, a dzsungeldoktor c. bejegyzésben három évvel ezelőtt (mikor? igen, így repül az idő). Most újabb könyve jelent meg magyarul, aminek a címe: Maszáj. Így egyszerűen. A fülszöveg alapján kicsit többet megtudunk:

A borítón a maszáj harcos

A borítón a maszáj harcos

“Dr. Paul White, a jól ismert ausztrál író Tanganyikában dolgozott orvos misszionáriusként. Az itt szerzett élmények alapján írt könyveiben az afrikai életet, annak kihívásait, nehézségeit, izgalmait mutatja be, saját tapasztalatait az olvasóhoz közel hozva. A Maszáj c. könyve John Mpaayei maszáj vezető élete alapján készült. Ez a vad, büszke, harcos nép sok helyen még ma is ragaszkodik hagyományos életmódjához, a nomád marhapásztorkodáshoz, a hosszú lándzsát forgató harcosok neveléséhez, ill. babonás hitvilágához. Ez a magával ragadó történet bemutatja életmódjukat, testi szükségleteiket, melyek a dzsungelkórházba vezetik őket, és lelki szükségleteiket, melyek hatására megnyitják szíveiket Isten előtt. Betekintést nyerhetünk a dzsungeldoktor által működtetett kórház mindennapjaiba és az itt élők életében bekövetkező drámai eseményekbe.”

A történetben szó van prosztata műtétről, pneumococcusokról, antibiotikum rezisztenciáról, terepjáróban, folyóban, bozótban és természetesen egy afrikai kórházban. Izgalmas, de közérthető történet, melegen ajánlom mindenkinek a figyelmébe (P. W. Maszáj). Kapható a kiadó webáruházában ezen a linken.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/13 hüvelyk Afrika, Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Rapcsörre készen

RR - nem Riva Rocci, hanem Rapture Ready

RR – nem Riva Rocci (Scipione), hanem Rapture Ready

Vettünk egy pólót tavaly nyáron, ami a kedvencem lett. Több ok miatt lehet szeretni egy ruhadarabot: kényelmes, puha, szép a színe, jó a minősége. De ok lehet az is, ha valami olyan felirat szerepel rajta, ami kedves az embernek. Gyakran látni harmincas, negyveneseket – de még huszasokat is, akik nosztalgiából felveszik az egyetemi, kollégiumi vagy valamilyen sok évvel korábbi rendezvényen kapott, feliratos pólót. Ez a kötődés.

Bár az egészségügyben az “RR” a vérnyomásra utal (Riva-Rocci módszer), az én RR feliratos pólóm egészen más üzenetet hordoz. Ezért is szeretem. Hát mi ez az üzenet?

Arról mindenki tud, hogy Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtt megszületett Betlehemben. Az is közismert, hogy 33 évesen keresztre feszítették. Ennek az oka pedig az volt, hogy meghaljon a világ bűneiért, méghozzá ártatlanul.

Arról viszont már kevesebben tudnak… sőt, még kevesebben hiszik, hogy feltámadt, ma is él. Sőt, nemsokára visszajön ide a földre (Földre). Felteheti bárki a kérdést, hogy minek? Nem volt elég egyszer eljönni és meghalni? Miért nem mehet minden rendesen tovább, a keresztények meg örüljenek mindennek, legfőképpen karácsonykor meg húsvétkor.

Az ő ismételt eljövetelének nagyon konkrét és komoly céljai vannak. Többek között: ez a világ egy kicsit el van szállva magától, mindenki osztja az észt, kitermeli és sajnos herdálja is az ásványkincseket, nem ártana majd egy jó nagy rendrakás. De mielőtt ez bekövetkezne, előtte – a Biblia szerint – Jézus Krisztus el fog jönni, azért hogy ebből a Világból kiragadva, elvigye magával az övéit, vagyis azokat a hívő embereket, akik Neki adták az életüket.

Ez a kiragadás, elvitel másnéven az elragadtatás. Az angol nyelvben erre van a rapture (ejtsd: rapcsör) kifejezés, amit a bejegyzés címében is emlegettem. Az angolosak kedvéért egy szótár meghatározása (“A szentek elragadtatása”):
(“Rapture of the Saints. A term often applied to the ‘catching up’ in the clouds of the saints, including both those raised from among the dead, and those who will be alive on the earth at that time, to meet the Lord in the air at His coming, according to 1 Th. iv. 16,17. This preliminary detail in the coming of the Lord is of great interest to the church, which is set to wait for Him.”—Concise Bible Dictionary)

Nem máshol, mint a Tesszalonikai első levél 4. fejezetében olvasunk erről az elragadtatásról. Ott azt mondja Pál apostol, hogy az Úr eljövetelekor, mi, akik élünk, elragadtatunk hozzá – Jézus Krisztushoz -, hogy mindenkor (örökké) vele legyünk. Nagy igéret ez és hatalmas reménység.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.(Forrás: http://biblehub.com/interlinear/

 

Mi is a helyzet akkor ezzel a pólóval?

Nos, ez a póló éppen ezt hivatott üzenni és bátorítani a feliraton keresztül. Jézus Krisztus jön, nemsokára. Bekövetkezik az elragadtatás (rapture), de vajon készen állunk-e erre (ready)? Annak aki nem hisz, annak először is a bizalmát őbelé kell vetnie, megbánni bűneit stb. Aki pedig hisz, annak úgy kell élnie az életét, hogy amikor a “Nagyfőnök” megjelenik, visszajön, akkor örömmel forduljon hozzánk és mi is örömmel várjuk őt. Ezt jelenti az Elragadtatásra Készen – Rapture Ready felirat. Ezért örülök én ennek a pólónak. De a fő kérdés, hogy csak a felirat hirdeti a készenlétet, vagy az életünk valóban ezt mutatja-e?

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/06/01 hüvelyk Biblia, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,