RSS

A Krím újra a középpontban

23 Már

Sok évvel ezelőtt olvastam Ole Benedictow, norvég történész könyvét, a Fekete halált (The Black Death). Nem regény, hanem tudományos könyv, és az 1300-as évek közepén zajló pestis (világ-)járványról szól. Már egy bejegyzésben – közel három éve – megemlékeztem róla (A bolhák étvágya), de most újra elém került a téma. Ennek oka, hogy bizony 1346-ban a pestis Kaffa városán keresztül került Európába.

Valami hasonlóval repíthették a hullákat a várba

Valami hasonlóval repíthették a hullákat a várba

A történetben a mongol csapatok (aranyhordák – Golden Horde) Jani beg kán vezetésével hozták el a járványt a Krím félszigetre. Igen, arra a vidékre, ahol most ismét felforrósodott a levegő, és ez nem a klímaváltozásnak köszönhető. Már a Nyugat felé vonulásuk során megtizedelte őket a félelmetes kórság (1340-es évek). Aztán, amikor elérkeztek Kaffa városához (mai nevén Feodoszija), akkorra kifáradtak, a várvédők pedig kemény ellenfélnek bizonyultak. Gondoltak egyet a mongol hordák és bevetették annak a kornak a biológiai fegyverét. A pestisben meghalt katonáik holttestét rátették a katapultra és belőtték a várfalon túlra, ahol szintén kitört a járvány.

Innen aztán a genovai kereskedők (az ő fontos kereskedelmi támaszpontjuk volt Kaffa) menekülve hajóra szálltak és a Fekete-tenger-Boszporusz-Földközi-tenger irányon keresztül, Itáliába haza-hurcolták a pestist, méghozzá úgy, hogy a fertőzött patkányok a hajók rakományában megbújtak.

Gyakorlatilag azóta (1346) élt a félszigeten a tatárság, akik aztán keveredtek ezzel-azzal a néppel. Egészen a XVIII. századig a Krím félsziget az övék volt. Az oroszok sem tudtak vele jó ideig mit kezdeni, mert a törökökkel voltak szövetségben, olyannyira, hogy az Ottomán birodalom egyik protektorátusa lett. A félszigetről támadásokat intéztek Ukrajna és Oroszország irányában, és éppen Kaffában rengeteg rabszolgát adtak el (valami 3 milliót). Mígnem aztán az 1700-as években eldőlt a sorsuk, amikor is az Orosz birodalom győzött a törökök ellen és a kücsük-kajnardzsi béke értelmében a Krím független lett. Majd ezt a megállapodást megszegve, Oroszország 1783-ban egyszerűen a birodalomhoz csatolta a Krímet (ismerős a helyzet?). Az oroszok a krími tatár lakosság nagyrészét kiűzték. Mintegy száz évvel később mégiscsak elkezdtek újraszerveződni, visszatérni a területekre. Persze aztán jött a kommunista rezsim, benne pedig a Magyarországról emigrált Kun Bélával. Éppen őt tette a krími tatárok üldözésének, az entikai tisztogatásnak egyik vezetőjévé a bolsevik szovjet vezetés. Sztálin tervébe jól beilleszkedett.

Aztán a Krím a Szovjetúnió felbomlásakor Ukrajna része lett, sok orosz lakossal, kevés krími tatárral. Most aztán marakodnak. Illetve már nem, hiszen az Orosz birodalom csatolta (annektálta) egy népszavazást követően az egész félszigetet. Innentől ez már a velünk élő történelem. Nos, ennyi a köze az infektológiának a Krími konfliktushoz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/23 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: