RSS

bibliatanulmányozás címkéhez tartozó bejegyzések

UFO vs. EFO

Ahogy végigfuttatom a szememet az íróasztalom fölötti polcon, hirtelen több mint 30 féle bibliafordítást számolok össze. Isten Beszédét, így, nagy betűvel nagyon fontosnak tartom, nemcsak az emberiség, hanem a saját életemben is. Ha nem így lenne, nem foglalna el ilyen tisztes helyet a polcaimon. Ráadásul az UFO és az EFO folyamatosan az íróasztalomon vagy éppen az éjjeliszekrényemen van. Éppen ezért arra gondoltam, hogy apránként (Biblia kategóriába összegyűjtve) végigmennék az összes példányon. Mesélnék a történetükről és véleményt formálnék arról, melyik miért hasznos (mert olyan, hogy haszontalan, nem létezik).

Néhányat már betettem a kategóriába: pl. a Mister Gildersontól megörökölt példány vagy éppen a Jim Drydentől kapott Thompson Chain Reference (az egyik legbecsesebb angol nyelvű példány), a harmadik viszont nem az enyém, hanem Elvis Presleyé és jó sokat ér, egy gyűjtőnél pihen, aki nagy árat fizetett érte.

Most újabb hármat tárnék az olvasó elé: az új fordítású, Bibliatanács által először 1975-ben, majd 1990-ben átdolgozott, ma már igen elterjedt, mondern fordítást és a két EFO-t, vagyis az ún. egyszerű fordítást.

1975, majd revízió 1990

1975, majd revízió 1990

(Érdekes, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen is, éppen most foglalkoztak a témával egy két napos konferencia keretében: link itt. Erről mindössze most, utólag szereztem tudomást, de egyébként sem tudtam volna rajta részt venni.)

Szóval, az új fordítás (vagy másnéven UFO) nagy áttörést jelentett 1975-ben protestáns körökben. Akkoriban ugyanis reformátusok, evangélikusok, szabadegyházak szinte kizárólagosan a Károli Gáspár által a 16. században készített, aztán 1908-ban átdolgozott fordítást használták (bocsánat, erdélyben a Kecskeméthy szövegváltozatok is terjedtek – de erről később). Egy bejegyzésben a Károliról is ejtek majd szót, de már most elárulom, hogy a szövegezése nagyon régies volt. Tele rég nem használt kifejezésekkel, és a “vala” használatával. Az új fordítás ennél jóval könnyebben olvasható lett, mai nyelvezetén tovább javítottak 1990-ben. Akkor már létezett Csia Lajos újszövetségi fordítása (A puszta létnél többet), olvashattuk a katolikus fordítású teljes Bibliát (de az latinból készült), aztán ott volt a Békés Gellért, Dallos Patrik féle görögből fordított újszövetség (nagyon szeretem, de most uralkodok magamon és csak az UFO-ról emlékezem meg). Mindenesetre az UFO kezdett elterjedni. Különösen azok között lett népszerű, akik nem Bibliával a kezükben születtek és így a Károli olvasása nem könnyű számukra, számunkra. Persze, magam is jó néhány év után álltam át rá, mert a környezetemben a régit használták általában. Ráadásul a kettő között van különbség, mert Károli a TR (Textus Receptus) alapján fordított, mint az öreg King James készítője Angliában, a Bibliatanácsban pedig már a Nestlé-Aland újabb változatait (ismét meg kell állnom, mert a NA-ról majd egy későbbi bejegyzésben, pláne, hogy nekem egy 4. kiadás van – 20 éves).

Egy aranyos anekdóta is elterjedt keresztyén körökben: Egyszer megkérdeztek egy idős testvért, hogy miért nem áll át egy újabb fordítású Biblia használatára? Mire azt válaszolta: “Ha Pál apostolnak jó volt a Károli, akkor nekem is megfelel!” 🙂

Az új fordítású Biblia így húsz év után megérett arra, hogy revideálják. Már dolgoznak is rajta, de egyelőre nem jelent meg, csak .pdf formátumú próbakiadásokat lehet olvasni az interneten. Ott azt írják, idén, vagyis 2013-ban megjelenik. Már nagyon várom. Bár a saját példányomat (1990-es változat) nem fogom lecserélni, mert egészen hozzászoktam.

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO - Újszövetség)

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO – Újszövetség)

Időközben azonban megjelent és széleskörben elterjedt az Újszövetség – egyszerű fordítása. 2003-ban látott napvilágot (leglábbis az én példányomban ez áll), a következő céllal: “Az Újszövetségnek ezt az új magyar fordítását elsősorban azok számára készítettük, akik valóban szeretnék megérteni Isten üzenetét (Ki ne szeretné? – MZ megj.). Olyan fordításra törekedtünk, amely pontosan és hűségesen kifejezi a görög nyelvű szöveg értelmét, ugyanakkor könnyen érthető, egyszerű és világos. / A fordítók meggyőződése szerint a jó fordítás hatékonyan közvetíti az eredeti szöveg szerzőjének gondolatait, szándékát és üzenetét. Sőt, ugyanolyan természetesen és egyszerűen szól a mai olvasóhoz, mint ahogy a maga korában a szerző a saját kortársaihoz…”

Mégsem terjedt el túlságosan ez a változat, hiszen az Ószövetség fordítása hiányzik a kiadványból, így rendszeres gyülekezeti használatra nem alkalmas. Általában arra használtuk, hogy azoknak a kezükbe adjuk, akik eddigi életük során ritkán találkoztak Isten Igéjével, a Bibliával és így az Újszövetség olvasásával megkezdhetik ismerkedésüket. A szöveg sok helyen részletesen magyarázza önmagát, azért, hogy egy egy mondat jobban érthető legyen.

A teljes EFO (2012)

A teljes EFO (2012)

Aztán 2012-ben megérkezett a teljes EFO, vagyis a teljes Biblia, az Ó- és Újszövetség egyszerű fordítása. Itt had hansúlyozzam, hogy az EFO-nak semmi köze az EFOTT-hoz, ami egy nagy, főiskolás, egyetemista eszem iszom program (de leginkább “iszom” és az nagyon). A mozaikszó az egyszerű fordításból jön! A kiadó a BibliaLiga vagyis a BibleLeague

Nagyon hamar megszerettem ezt a változatot. Gyakorlatilag az új fordítás kísérőjévé vált. Szívem szerint a kettőt összeköttetném egyetlen kötetbe és így hurcolnám magammal. Hasábokba van szedve a szöveg, így könnyen olvasható, jól átlátható (nagy hátránya volt az 1975-ös UFO-nak és az EFO-ÚSZ-nak a teljes oldalt átívelő hasábszélesség). A szövege nagyon mai, jól és könnyen érthető. Bizonyos helyeken pedig új megvilágításba helyezi a mondat értelmét.

A bibliaforítók az elmúlt két évezred során igen kemény munkát végeztek. Ma is dolgoznak. Károlinak sem volt könnyű dolga, ma sem egyszerűbb a helyzet. Zakatoló, nyüzsgő világunkban fontos feladat Isten Beszédének közérthető továbbadása. Magyarországon, kis, 15 milliós nyelvterületünkön is fontos feladat. Sokan dolgoznak ennek sikerességén. Ezúton ajánlom mindenkinek az EFO-t első olvasásra, aztán érdemes beszerezni más változatokat is, pl. egy UFO-t. Sok más lehetőség is adódik, de azokról majd – ahogy ígértem – majd későbbi bejegyzésekben.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/04/05 hüvelyk Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Egy igazi kommentár

Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg a Baker Exegetical Commentary sorozattal. Különösképpen megragadott benne az, hogy a Szentírás eredeti görög szövegét nemcsak egyszerűen nyelvtani, hanem széles látószöggel, összefüggéseiben vizsgálja. Segítségével igazán a mondatok, szavak, jelentés mélyére nézhetünk, és még műkedvelőként is (mint aki az ógörög nyelv igen szerény ismerője) nemcsak nézünk, hanem látunk is: összefüggéseket, történelmi érdekességeket, ezáltal jobban megismerve a Bibliát és benne Isten akaratát. Sóhajtoztam is, hogy milyen jó lenne hasonló mű magyar nyelven (hozzáteszem, a sorozatból nekem is csak néhány kötet van meg)! Mert van ugyan magyar bibliai kommentár: William MacDonald vagy a KIA 8 kötetes sorozata stb., mégsem hasonlíthatók a fenti Baker sorozathoz. Egyszerűen más.

Mindez az évente Egerben megrendezendő European Leadership Forumon történt, évekkel ezelőtt. A fórumról csak annyit, hogy jelenleg Európa egyik legnevesebb evangéliumi keresztyén konferenciája, vezetők számára. Nyelve angol és a több száz résztvevő, számtalan országból érkezik. Az előadók között híres teológusok, tudósok szerepelnek (pl. John Lennox, Oxford vagy Jürgen Spiess vagy korábban hallhattuk Don Carsont).

Amikor szembetalálkoztam a fenti (Baker) kommentársorozattal, akkor találkoztam személyesen Balla Péter professzorral, a Károli Gáspár egyetemről. Ő is hallgatóként vett részt az ELF konferencián.

ballakomm

Balla Péter professzor rendkívül precíz kommentárja

Most találtam rá néhány éve megjelent könyvére és azonnal a Baker kommentársorozat jutott eszembe. A könyvet olvasva hasonlóan részletes, precíz, minden részletnek utánajáró, de csak a lényegeseket hangsúlyozó bibliatanulmányozó könyv ez. Nem könnyed olvasmány, nem is azért íródott, hogy az ember egy szuszra végigolvassa, hanem referenciakönyv. Az ember egy egy Galata levélbeli részletnek megkeresheti a hátterét, érdekességeit. De arra is használható, ha nekiállunk végigtanulmányozni a Galata levelet, akkor Balla Péter könyve nagy segítség mindenki számára. Kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlható!

A könyv hitelességéhez és precizitásához nem fér kétség. Ha végigolvassuk a professzor eddigi működését honlapján, láthatjuk, hogy az újszövetségi görög nyelv és szöveg jó ismerője.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/29 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Thompson is kihasználta a margót

1934-es kiadás címlapja

…hasonlóan Mr. Gildersonhoz, akiről néhány bejegyzéssel korábban írtam (Ki volt Mr. Gilderson?).

Dr. F. C. Thompson kézírásos jegyzetei

De Mr. Thompson (teljes nevén Frank C. Thompson 1858-1940) jegyzetei nyomtatásban is megjelentek. Akkora sikere volt, hogy az első megjelenés óta (1908 – több mint száz éve) több százezer példányban adták el és használják azokat a bibliákat, amelyek margójára eleve oda nyomtatják a Szentírás tanulmányozását segítő referenciákat (kb. 8000-et).

A kezembe egy 1934-es kiadás került. Hasonlóan Mr. Gilderson bibliájához, ezt is Jim Drydentől kaptam, aki szintén megörökölte egy elhunyt keresztyéntől, Angliában.

A referenciák lényege, hogy a biblia-versek, igehelyek olvasásakor, a margón látjuk azt a kulcsszót és hivatkozási számot, ami alapján a Biblia hátsó részében megkereshetjük az adott témát. Ott találjuk a biblia-versek láncolatát kiírva. Vagyis, egyszerre elolvashatjuk, hogy mit mond a Szentírás az adott témáról. Nem mást, mint Isten gondolatait, sőt gondolkodásmódját olvashatjuk össze.

Illusztrációként a hétvégén megkeresett Kolossébeliekhez írt első levél 1. fejezetéhez tartozó oldalakat mutatom be (a képre kattintva nagyfelbontásban olvashatjuk az 1934-es kiadásból):

A Kolossé levél (Colossians) első fejezete, a margón a kulcsszavak és hivatkozó számok

Néhány referencia a könyv végéről

Ahogy fentebb említettem, a köny végén felkereshetők a kulcsszavak. De ott találhatók térképek, táblázatok és ábrák is, amelyek segítik a Biblia jobb megismerését. Bal oldalt, a képre kattintva nagyfelbontásban beleolvashatunk ezekbe is.

Thompson Chain Ref. Bible

Természetesen ma is lehet kapni, méghozzá vadonás új kiadásban. Egy Kirkbride nevű kiadó továbbra is megjelenteti. Új nyomtatásban (Kirkbride Bible), csili-vili külsővel, modern, jól olvasható betűformákkal és színes térképekkel, rajzokkal. Nem olcsó, hiszen 80-90 dollárt is elkérnek érte, ami 20 ezer forint, ha jól számolom.

Akit érdekel, egy Kirkbride bemutató található (angol nyelven) a YouTube-on:

http://www.youtube.com/watch?v=uh-ZhcmldW8&feature=related

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/28 hüvelyk Biblia, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Ki volt Mister Gilderson?

Nem tudom. Soha nem találkoztam vele, de szerintem még Jim Dryden (emlegettem itt) sem, akitől az 1890-es kiadású Bibliát kaptam, a Gilderson poszesszori bejegyzéssel.

Mi az amit mégis tudok Mr. D. J. Gildersonról?

A bejegyzés alapján Hoveban lakott (itt: 21 Park View Rd Brighton and Hove, Hove, The City of Brighton and Hove BN3 7BF, Egyesült Királyság), ez a cím szerepel a Bibliájában.

Mi az ami még kiderül róla?

Mr. Gilderson Bibliája

Nagyon apró betűvel tudott írni, és ezekkel a csöpp betűkkel teleírta a Bibliája margóját. A sok-sok bejegyzésből látható, hogy tudta, ismerte, amit olvas. Feltételezem, a keresztény gyülekezetükben igehirdető is lehetett, mert vázlatszerű, igazi bibliatanulmányozó jegyzetek ezek. Szerencsére olyan kiadást vásárolt, aminek éppen emiatt nagyon széles a margója, volt hova írni. Tudta jól a kiadó, hogy van igény arra, hogy akik szeretnék jobban megismerni a Szentírást, azok jegyzetelhessenek a biblia-versek mellé.

Kiadás: The Holy BIible containing the Old and New Testaments, according to the Authorised Version – tehát a King James -: being The English Version of “Bagster’s Polyglot Bible” with references, maps, and a number of valuable aids to the study of the Bible – The London Bible Warehouse. A kulcskifejezés: “study of the Bible”. Igen, Mr. Gilderson nemcsak egyszerűen olvasta, hanem kutatta, tanulmányozta is.

Azért került ismét a kezembe a könyv, mert az elmúlt vasárnap a gyülekezetünkben (Egri Belvárosi Gyülekezet) Ézsaiás könyve 53. fejezetéből olvastunk. Kíváncsi voltam, hogy Mr. Gilderson foglalkozott-e a fejezettel? A válasz kiderül a Bibliája bejegyzéseiből.

Nem is kommentálom, nagyfelbontásban megtekinthető a képre kattintva (hogy kézírása betűinek méretét érzékeltessem, a scannerre tettem egy 5 forintos érmét):

Igazi bibliatanulmányozást folytatott - számítógép nélkül!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/02/18 hüvelyk Biblia, Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , ,