A Mai Ige c. kiadvány nem más, mint egy mindennapi áhítatos füzet. Ez azt jelenti, hogy negyedévente megküldi a UCB kiadó, és minden napra írnak benne egy bibliaverset, hozzá pedig néhány értékes gondolatot, ami segít, hogy elmélkedjünk Isten beszédéről és közelebb kerüljünk Hozzá.
A tegnapi napon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy az író azt a Nathaniel Hawthorne-t fogja emlegetni benne, akiről magam is írtam már néhány bejegyzést (Derűvölgy románca, A vámház, Szesztilalom). Íme az áhítat:
“Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki?” (Máté 18:21)
Amikor az emberek zaklatottak, olyankor rossz dolgokat mondanak és tesznek. Ilyenkor könnyen ítélkezővé válunk irányukban, és helytelen következtetéseket vonunk le. Helyette jobb, ha lassítunk, Istentől kérünk türelmet és megértést. Ne készeríts másokat arra, hogy a múltjukban éljenek, míg te elvárod, hogy a te múltad el legyen felejtve. Bármiben is gyakorolsz kegyelmet, annak a százszorosát fogod aratni idővel. Mindenki hibázik, ezért adj még egy lehetőséget, hogy méltósággal térhessenek vissza a kapcsolatba. Neked milyen sok idődbe telt, míg helyrehoztad életed hibáit? Nem lehet, hogy némelyiken még most is dolgoznod kell? Ugye örülsz, hogy az emberek nem tudják küszködéseid teljes történetét? Adj hát te is időt az embereknek, adj nekik lehetőséget arra, hogy megmagyarázzák tetteiket! Lehet, hogy először még nem találják a megfelelő szavakat, ezért légy kész tovább hallgatni. Jézus eltűrte Péter gyengeségeit, mert tudta, mi lesz Péterből egy napon. Érdekes módon, amikor valaki felzaklatta Pétert, ő Jézushoz fordult a kérdéssel: “Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így felelt neki: “…hetvenszer hétszer is” (Mt 18:21-22). Ha a reménynek csak egy kis szikrája is van bennük, szítsd fel azt a tüzet, ne oltsd ki! Nem bírálóra van szükségük, hanem buzdítóra. Amikor Nathaniel Hawthorne-t elbocsátották az állásából, teljesen kétségbeesett. Felesége azonban ezt mondta neki: “Most elkezdheted megírni azt a könyvet, amit mindig is akartál.” Így született meg A skarlát betű. James Whistler megbukott West Pointban (katonai akadémia az Egyesült Államokban), az üzleti életben is kudarcot vallott. Egy barátja azonban a festésre biztatta. A többi pedig már történelem. Adj hát az embereknek még egy lehetőséget!
(forrás: UCB kiadó – Mai Ige)
Megbocsátás, kegyelem, szeretet! Isteni tulajdonságok.
Csak csendben jegyzem meg, hogy Whistler neve szintén ismerős lehet, de szomorú, hogy számomra csak Rowan Atkinson miatt. A híres komikus Az igazi katasztrófafilmben bohóckodik a festő leghíresebb képével, a Whisler anyjával. Ha valaki jót akar nevetni, akkor kifejezetten ajánlom a filmet. Igazi családi mozi, nincsenek benne sem csúnya, sem kompromittáló jelenetek, csak Mr. Bean (bocsánat Dr. Bean) hülyéskedik, de nagyon.
A hétköznapok fogságában 