Kreatív írás

Fritz Gesing könyve (Kreatív írás) drága, kicsit hanyagul szerkesztett, német hivatkozásokkal tele, de remek referenciákkal és tanulságokkal van ellátva. Néhány olyan alapelv található benne, ami megszívlelendő. Például:

“Manapság, éppen a fiatalabb emberek számára egyre több lehetőség kínálkozik, hogy egy ideig külföldön éljenek. Senkinek, aki ír – mindegy, hogy milyen stádiumban – nem lenne szabad hagynia, hogy egy ilyen esély elmenjen mellette. Egy idegen országban viszonylagossá válnak magától értetődő dolgaink, megújul világképünk és énünk. A krízis, hogy hosszabb külföldi tartózkodásunk kizökkent megszokott életünkből, előbb valóságos alkotói válsággá válik, ami ugyanakkor megadja a kezdő lökést, hogy írással kerekedjünk annak fölébe. És nem utolsó sorban saját nyelvünktől való elidegenedésünk, és egy új nyelvi öntudattal bíró nyelv elsajátítása érzékennyé tesz a kifejezés lehetőségeire. Ráadásul a nyelvi területünkről való önkéntes száműzetésünk oda vezet, hogy anyanyelvünkön gazdagabban, tudatosabban fejezzük ki magunkat. Hogy Peter Handke a spanyol Rondában írta meg “Versuch über den Jukebox” (Kísérlet a zenegéppel) című művét (és egyébként is sokat élt és írt külföldön), nemcsak kreatív bogarainak egyike, hanem ahhoz is köze van, hogy paradox módon a hétköznapi fecsegés távolléte az anyanyelvet intenzívebben jelenlevővé teszi. Az egyedüllét szabadon választott ideje fokozza a fantáziát és a belső nyomást, amely a szelep, a nyelvi “kifejezés” irányába szorít. A távolság, a térbeli is, megnyitja a kilátást, és mélyebb bepillantást engedve új távlatokat nyit. Ebben az aspektusban az idegenben tartózkodás újabb előnye rejlik: könnyebben oldja meg belső konfliktusait. Hisz tudja: csak aki saját élményeit nem érzi bilincsnek, van abban a helyzetben, hogy úgy ábrázolja azokat, hogy másokat lebilincseljen.”
—valóban ezt tapasztaltam. Minden egyes elszakadás (kevesebb, hosszabb időre) a magyar nyelvterületről, úgy, hogy ott magyarok nem voltak (Eastbourne, Salzburg stb.) és csak idegen nyelven lehetett kommunikálni a kollégákkal, a helyi benszülöttekkel: tisztított a gondolkodásomon. Ezért nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ezeket megtapasztalhattam. Aki pedig teheti, semmiképpen ne hagyja ki az ilyen lehetőséget.

Néhány más idézet a könyvből:
Ernest Hemingway: “Soha ne meséljen a történetről, amelyen dolgozik!”
Friedrich Nietsche: “Amikor a mű megszólal, a szerző hallgasson el!”