RSS

külföld címkéhez tartozó bejegyzések

Kreatív írás

Fritz Gesing könyve

Fritz Gesing könyve (Kreatív írás) drága, kicsit hanyagul szerkesztett, német hivatkozásokkal tele, de remek referenciákkal és tanulságokkal van ellátva. Néhány olyan alapelv található benne, ami megszívlelendő. Például:

“Manapság, éppen a fiatalabb emberek számára egyre több lehetőség kínálkozik, hogy egy ideig külföldön éljenek. Senkinek, aki ír – mindegy, hogy milyen stádiumban – nem lenne szabad hagynia, hogy egy ilyen esély elmenjen mellette. Egy idegen országban viszonylagossá válnak magától értetődő dolgaink, megújul világképünk és énünk. A krízis, hogy hosszabb külföldi tartózkodásunk kizökkent megszokott életünkből, előbb valóságos alkotói válsággá válik, ami ugyanakkor megadja a kezdő lökést, hogy írással kerekedjünk annak fölébe. És nem utolsó sorban saját nyelvünktől való elidegenedésünk, és egy új nyelvi öntudattal bíró nyelv elsajátítása érzékennyé tesz a kifejezés lehetőségeire. Ráadásul a nyelvi területünkről való önkéntes száműzetésünk oda vezet, hogy anyanyelvünkön gazdagabban, tudatosabban fejezzük ki magunkat. Hogy Peter Handke a spanyol Rondában írta meg “Versuch über den Jukebox” (Kísérlet a zenegéppel) című művét (és egyébként is sokat élt és írt külföldön), nemcsak kreatív bogarainak egyike, hanem ahhoz is köze van, hogy paradox módon a hétköznapi fecsegés távolléte az anyanyelvet intenzívebben jelenlevővé teszi. Az egyedüllét szabadon választott ideje fokozza a fantáziát és a belső nyomást, amely a szelep, a nyelvi “kifejezés” irányába szorít. A távolság, a térbeli is, megnyitja a kilátást, és mélyebb bepillantást engedve új távlatokat nyit. Ebben az aspektusban az idegenben tartózkodás újabb előnye rejlik: könnyebben oldja meg belső konfliktusait. Hisz tudja: csak aki saját élményeit nem érzi bilincsnek, van abban a helyzetben, hogy úgy ábrázolja azokat, hogy másokat lebilincseljen.”
—valóban ezt tapasztaltam. Minden egyes elszakadás (kevesebb, hosszabb időre) a magyar nyelvterületről, úgy, hogy ott magyarok nem voltak (Eastbourne, Salzburg stb.) és csak idegen nyelven lehetett kommunikálni a kollégákkal, a helyi benszülöttekkel: tisztított a gondolkodásomon. Ezért nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ezeket megtapasztalhattam. Aki pedig teheti, semmiképpen ne hagyja ki az ilyen lehetőséget.

Néhány más idézet a könyvből:
Ernest Hemingway: “Soha ne meséljen a történetről, amelyen dolgozik!”
Friedrich Nietsche: “Amikor a mű megszólal, a szerző hallgasson el!”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/09/03 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Szabadon, örömmel, szeretettel

Nemes Ödönnel Naszádi Krisztina beszélget

Amikor az ember hosszabb időt tölt külföldön, méghozzá nem olyan formában, ahogy a túristákat körbehurcolják a híres helyeken, hanem együtt él az emberekkel, akkor nemcsak belelát más népek életébe, kultúrájába, hanem a saját hazáját is máshogyan szemléli.
Magam fél évet tölthettem külföldön, ami valódi szemléletváltozást hozott. De több külföldre szakadt barátom, rokonom is van. Érdekes velük beszélgetni.
Már önmagában egy idegen nyelv megismerése, beszélése, adott esetben az ottani művek, irodalom, szakirodalom olvasása formálja a gondolkodásunkat, közte azt is, ahogyan saját nyelvünket beszéljük, saját hazánkra tekintünk.

Így volt ezzel Nemes Ödön, jezsuita szerzetes is, aki több évtizedet töltött Japánban. Megtanulta a nyelvet, köztük élt és csak hosszú idő után jött haza Magyarországra. Az ő jelmondata a bejegyzés címadója. A könyv, ami nem más, mint egy riport, beszélgetés közte és a Harmat Kiadó szerkesztője között, feleleveníti az elmúlt néhány évtized eseményeit és magyarként, de mégis nagyobb távlatból szemlélve beszélgetnek hitről, világról, emberekről és a mai korról.

Nemes Ödön egy fél éve halt meg (hír itt), de ez a könyv, amit mindenkinek szívesen ajánlok, megőrzi az emlékét.

Még egy-két élmény:

Csíkszentmihályi Mihály könyvei számomra is sokat jelentettek, a fenti könyvből kiderül, hogy Nemes Ödön is foglalkozott Csíkszentmihályi témáival. Bár ateista pszichológus, több ponton nem értek vele egyet, mégis például a Flow vagy a Kreativitás c. könyvében számtalan értékes gondolat engem is megfogott. Évekkel ezelőtt olvastam ezeket. Ha majd újra olvasom, ígérem beszámolok róla ezen a fórumon.

Végül egy idézet a könyvből. Nem Nemes Ödön gondolatai, de örülök neki, hogy megtalálta és idézte a riport során:

Weöres Sándor írja: “Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafolytott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket, és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/23 hüvelyk Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,