RSS

Egri csillagok címkéhez tartozó bejegyzések

Eclipse of the Crescent Moon

Afrikai dob Afrikában és az Egri Csillagok angol változata... Afrikában

Afrikai dob (valami kígyóbőr) Afrikában és az Egri Csillagok angol változata… Afrikában

Készületlenül, de kiszaladt már ez a bejegyzés. Most hozzáfűzöm azért gondolataimat. Régóta terveztem ezt az írást, ugyanis meg szeretnék emlékezni arról, hogy Gárdonyi műve milyen sok nyelven és milyen sok helyre eljutott már az elmúlt száz év során. Most Afrika egy eldugott részébe is került belőle néhány példány. Az iskola, ahova nagyobb fiaink jártak Zambia észak-nyugati csücskében, ott nagyon komolyan, angol nyelven világirodalmat is tanulniuk kellett. Így aztán arra gondoltam, hogy miért ne kerülhetne oda egy kis magyar irodalom is! Ezért aztán, a Magyarországról csomagban kért-kapott néhány példány Egri csillagokat szétosztottuk (ezúton is köszönet édesanyámnak és feleségem szüleinek). Kaptak belőle a Sakeji School tanárai is. Nemrégiben írtak: olvassák és most már a Rubik kockáról is tudják, hogy hova valósi (abból is került pár extra darab az iskolába, bár abból volt néhány tanárnak már korábban).

Az Eclipse of the Crescent Moon a Wikipedián: https://en.wikipedia.org/wiki/Eclipse_of_the_Crescent_Moon

Oldalt a fotó a könyvről az afrikai missziós állomáson, távol Magyarországtól. Mielőtt elajándékoztuk volna az összes példányt, szerettem volna tudni, mit kapnak, így végig olvastam. Nem tudom, hogy az angol anyanyelvűek számára milyen lehet, de számomra érthető volt (nyilván már ismertem a sztorit magyarul). De belegondoltam, nem lehet könnyű megküzdeniük a sok magyar névvel, legyen az személynév vagy földrajzi név. Bízom benne, hogy azért megbírkóznak vele!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2015/09/21 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , ,

A megszállott

A közelmúltban megpróbáltam összeszedni azokat a szépirodalmi, történelmi regényeket, amelyek Egerben játszódnak. Be kellett látnom, hogy nem sok van, vagy legalábbis nem sokról tudok. Meglepő, hiszen itt a barokk, történelmi, nagyon szép város, adva van a romantika.

Íme a lista:
– Itt játszódik az Egri csillagok (Gárdonyi Géza tollából). Ha csak ez az egy volna, már akkor fantasztikus!
– Ehhez kapcsolódik az a 2010-es sci-fi (hiszen időutazás szerepel benne), ami érinti Gárdonyit, a várat. Bájos egy történet és mindenkinek ajánlottam már itt: Jumurdzsák gyűrűje. Egyben számítógépes játék és interaktív film is.
– Teljes egészében itt játszódó regény még Bródy Sándor Az egri diákok c. műve (.pdf-ként letölthető).
– Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének egy részletében megjelenik Eger és a püspöki palota, mert Buttler János pöre itt zajlik, a püspök, illetve akkor már érsek Pyrker előtt (20. fejezet: A kedves Pyrker érsek).

Egyelőre nem találtam mást: kommentekben várom a további ötleteket. De!

Puha borító, ragasztás, Népszava kiadás

Amikor a listát próbáltam összállítani, akkor hívta fel a figyelmemet Ruzicska Sándor egy másik olyan regényre, aminek egy-két részlete Egert idézi meg. Mivel kölcsön adta, el is olvastam. Ezúton köszönöm!

A könyv Fazola Henrikről szól, arról a kovácsmesterről, aki az egri Vármegyeház híres vaskapuit készítette. A mester megszállott volt. Minden bizonnyal teljes átéléssel készítette remekeit. De megszállottan dolgozott azon is, hogy Miskolc közelében, a Bükk egyik völgyében vasgyár jöhessen létre az 1770-es években. Létre is jött, de megálmodója – Fazola – belerokkant.

A történetet regényes stílusban meséli el az író. Vannak benne fordulatok, izgalmak is (bár nem sok). Akit érdekel a történelmi időszak és egy vasmű keletkezésének hiteles története, pontos történelmi utalásokkal, annak nagyon ajánlom.

A könyv címe: A megszállott, szerzője Kriston Béla (kapható pl. itt, vagy az antikvarium.hu-n).

Egy érdekes részletet szeretnék csak belőle az olvasó számára idézni.

“A kincstári vállalatoknál a testi fenyítést gyakran alkalmazták II. József 1785. évi tiltó rendeletéig. A botozást a kincstári hajdú végezte, általában a hivatali épület előtt felállított deresen a sáfár parancsára, akinek ilyen és hasonló büntetések kiszabása szuverén joga volt.
Egger élt is ezzel a jogával. Általában akkor rendelt el botozást, amikor a gyárvezető távol volt, mert Fazola nem nézte jó szemmel, ellene volt minden testi fenyítésnek.
A deresen kívül Egger előszeretettel alkalmazta az útépítésre küldést csökkentett munkadíjjal vagy bér nélkül, valamint útjavítást vasban…”

Meglepő, hogy micsoda szigor volt akkoriban. Elgondolkodtam rajta, mi lenne, ha a mai munkahelyeken így dolgoztatnának. Van ahol így dolgoztatnak? Talán testi fenyítést nem alkalmaznak, de lelkit annál inkább.

*****

A könyv olvasása közben azon morfondíroztam, hogy miért nem vált ez a regény híressé, maradandóvá és ma is eladhatóvá? Rájöttem. A szereplők érdekes személyiségek, de a történet során alig változnak, a több mint 10 év alatt nem sokat formálódnak: a jók jók maradnak, a rosszak rosszak maradnak. Hiányzik a feszültség. Már a történet elején tudni lehet, hogy mi lesz a regény kimenetele. Néha olyan momentumok, kifejezések keverednek bele, amelyek nem illenek a korhoz, túl modernek. Ráadásul a Népszava kiadó gondozta 1983-ban, ezért a vasmű munkásainak életét egy kis szocialista ideológia is meglegyinti.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Amit minden egrinek el kell olvasnia…

Egri csillagok (mai kiadás)

Van néhány ilyen könyv. Természetesen az Egri csillagok a nambör van. Akár többször is el lehet olvasni. Vagy inkább úgy fogalmaznék: ha lehet, akkor többször is olvassuk el! Ravasz figura volt ez a Gárdonyi, nagyon tudott írni (még titkosírással is). De nemcsak író, hanem történész, sőt természettudós is volt egyben (ahogy arról beszámoltam korábban, a Mai csodák… c. bejegyzésekben).

Most viszont egy másik könyvet szeretnék ajánlani. Eredetileg egy interaktív film készült a történetről. Azt nem láttam még, talán arra is sor kerül, de a könyvet megvettem.

A regény fordulatos, izgalmas. A helyszínek pedig ismerősek. Jó olvasni Egerről úgy, hogy az olvasás közben a valós képek kerülnek elénk. S bár nem más a Jumurdzsák gyűrűje, mint egy történelmi sci-fi, közben mégis elbűvölő az eseményekkel és a helyszínekkel.

alexandra.hu

Elsőre fenntartásokkal fogadtam a megjelenését, mégis levett a lábamról. Annak idején azt gondoltam, hogy az Egri csillagok népszerűségét kihasználva szeretnének valami “gagyit” ránklőcsölni. Sok híres művel eljátszották már ugyanezt.

Ez a könyv azonban jól mutatja, hogy az írója jól utánanézett mindennek. A helyszinek hű leírása, a Gárdonyi Géza életéből vett részletek és a könyv kifogástalan helyesírása, szedése első osztályú. Összesen találtam benne vagy két-három elgépelést és egyetlen helyen csuklott meg az író, amikor a főszereplő egy mondat erejéig magázza Juli édesapját, holott már tegeződő viszonyban voltak. De ez csak apróság.

Ajánlom mindenkinek, egrieknek és nem egrieknek egyaránt. Aranyos történet. Gyorsan olvasható, nem kell seprűnyéllel lenyomni az olvasó torkán.

Egrieknek kötelezővé tenném még Mikszáth Különös házasság c. regényét (a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető – itt), meg néhány egyéb helyi írást, de ezekről majd egyszer, egy későbbi bejegyzésben beszámolok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,