Augusztus 3-án az egri várba látogattunk a Biatorbágyi Gyülekezettel, ahol Bolyki András – teljesen jogosan – feltette a kérdést: hol is van a Bolyki-bástya?
Megfogott. A Dobó-bástyát mindenki ismeri, de hogy a Bolyki-bástya, vagy másnéven: Bolyky-torony hol van, fogalmam sem volt. Nézegettük a brossúrákat, sehol semmi. Lehet, hogy csak Gárdonyi Géza (akinek egyébként éppen augusztus 3-án van a születésnapja) fantáziájában létezett és ezért került az Egri Csillagok c. regényébe?
Komolyan felcsigázott a kérdés. Utánajártam. Nagy József könyvében, ami egy kiváló összefoglalás Eger történetéről, felleltem a térképet, amihez hasonlót találunk: itt. Ezen jól látható, hogy a torony annak a várrésznek volt az észak-keleti sarkán, aminek a falai már nem állnak, hanem beépült. Ott húzódik keresztül a Gárdonyi utca, ahol családi házakat találunk.
Gondoltam egyet és egy kis fotosoppolással (Photoshop-os feldolgozás) a terület légifotójára ráillesztettem a Nagy-féle könyvben talált alaprajzot. Íme az eredmény:
Arra lennék még kíváncsi, hogy akik ott fönn laknak, vajon tudják-e, hová épült a házuk?
2011. augusztus 14. – módosítás:
A hétköznapok fogságában 
Szia, szép munka, de láthatsz erről a kérdésről egy pontosabb(?) megoldást az egri vár híradójának 23. számában Kárpáti János tollából.
Köszönöm szépen. Nem vagyok szakember, csak egyszerűen a két képet egyesítettem, kicsit torzítottam, hogy illeszkedjen a műholdfotóra. Pár Híradó van otthon, megkeresem, ha meglelem megnézem. Kárpáti János szakértelmét nagyra becsülöm.
Kárpáti János:
2013/10/30
Először Pataki Vidor határozta meg a Bolyky torony helyét, helyesen, könyvében: az Egri vár élete Eger, 1932. Az ő korából való első légifotót (1936) Lénárt Andor közölte le : Az egri vár feltárásának története 1949-ig. Studia Agriensis 2. Eger, 1982. Lásd még könyveim ide vágó részeit, Kárpáti János: Az egri vár titkos föld alatti világa Motívum Eger, 2004. és Az egri püspökvár Motívum Eger, 2010. A Babat Károly által említett 23. sz. Várhíradó 1991-es számában kifejezetten az 1702-ben elbontott külsővár helyzetét vizsgáltam a mai Sánc városrész alatt, különböző korú, 1568-as, 1572-es évi alaprajzokkal szembesíteni. Főleg a vertikális különbség érdekelt, ezért lett a cikk címe: Az egri külsővár mérete és kiterjedése. További szerencsés vizsgálódást kívánok az egri vár iránt érdeklődőknek.
Kedves János! Köszönöm a hozzászólást, annál is inkább, mert azok a régi Híradók nincsenek meg nekem. A másik két könyv (a dedikált példányok – 2004, 2010) itt van az asztalomon, remek kiadványok. Üdvözlettel, MZ