RSS

Gárdonyi Géza címkéhez tartozó bejegyzések

Eclipse of the Crescent Moon

Afrikai dob Afrikában és az Egri Csillagok angol változata... Afrikában

Afrikai dob (valami kígyóbőr) Afrikában és az Egri Csillagok angol változata… Afrikában

Készületlenül, de kiszaladt már ez a bejegyzés. Most hozzáfűzöm azért gondolataimat. Régóta terveztem ezt az írást, ugyanis meg szeretnék emlékezni arról, hogy Gárdonyi műve milyen sok nyelven és milyen sok helyre eljutott már az elmúlt száz év során. Most Afrika egy eldugott részébe is került belőle néhány példány. Az iskola, ahova nagyobb fiaink jártak Zambia észak-nyugati csücskében, ott nagyon komolyan, angol nyelven világirodalmat is tanulniuk kellett. Így aztán arra gondoltam, hogy miért ne kerülhetne oda egy kis magyar irodalom is! Ezért aztán, a Magyarországról csomagban kért-kapott néhány példány Egri csillagokat szétosztottuk (ezúton is köszönet édesanyámnak és feleségem szüleinek). Kaptak belőle a Sakeji School tanárai is. Nemrégiben írtak: olvassák és most már a Rubik kockáról is tudják, hogy hova valósi (abból is került pár extra darab az iskolába, bár abból volt néhány tanárnak már korábban).

Az Eclipse of the Crescent Moon a Wikipedián: https://en.wikipedia.org/wiki/Eclipse_of_the_Crescent_Moon

Oldalt a fotó a könyvről az afrikai missziós állomáson, távol Magyarországtól. Mielőtt elajándékoztuk volna az összes példányt, szerettem volna tudni, mit kapnak, így végig olvastam. Nem tudom, hogy az angol anyanyelvűek számára milyen lehet, de számomra érthető volt (nyilván már ismertem a sztorit magyarul). De belegondoltam, nem lehet könnyű megküzdeniük a sok magyar névvel, legyen az személynév vagy földrajzi név. Bízom benne, hogy azért megbírkóznak vele!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2015/09/21 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , ,

A Sárkánylovagok meséjének vége

A győztes csapat: Nagyné Póczos Réka, Patvaros Bence, Rohacsek Dominik, Maszárovics Zoltán és Vass Roland

A győztes csapat: Nagyné Póczos Réka, Patvaros Bence, Rohacsek Dominik, Maszárovics Zoltán és Vass Roland

Úgy is szokás mondani, hogy itt a vége, fuss el véle. A fiúk Bőnytől egészen Egerig futottak a hírrel nagy örömükben. Néhány héttel ezelőtt beszámoltam ugyanis arról, hogy a Sárkánylovagok nevű csapat nyerte (cikk a HEOL-on) a XVII. Országos Mesevetélkedő megyei döntőjét, eljutva az országos döntőbe. Most pedig arról számolhatok be, hogy azt is megnyerték, vagyis az országosan induló 964 csapat közül (8 megye + Felvidék) ők lettek az elsők. Ki is fáradtak benne. De külön öröm, hogy most, a Gárdonyi évben (150 éve született az öreg), amikor a mesevetélkedő első 12 meséjének éppen Gárdonyi Géza volt a szerzője, egri csapat (a Tinódi Sebestyén Tagiskola) nyerte meg az országos megmérettetést.

Az országos sikerről is beszámolt a heol.hu: link a cikkhez.

Nagy taps a fiúknak és Réka néninek, aki oly kitartóan és profin készítette fel őket!

Íme a győztesek kupája:

Természetesen az ásványvíz csak ráadás. A nagy kupát az iskola kapta, a kicsiből pedig minden csapattag...

Természetesen az ásványvíz csak ráadás. A nagy kupát az iskola kapta, a kicsiből pedig minden csapattag…

Külön öröm, hogy a mesevetélkedő fordulóiban (így az országos döntőn is) ott volt Román Gáborné Maja néni Egerből, aki fontos mozgatórugója sok, a gyermekek számára hasznos rendezvénynek és versenynek. Többek között az Egri Várbaráti Kör Egyesület elnöke is. Köszönet neki ezért!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2013/05/22 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

A Sárkánylovagok meséje…

A csapat...

A csapat…

Bocsánat, nem meséje, hanem meséi. Szám szerint 20 darab. Az évente megrendezésre kerülő mesevetélkedő ugyanis nem mesemondó verseny, hanem a csapatok a tudásukat, ismeretüket teszik próbára. A négy fős csapatok kaptak fordulónként 4 mesét, így most, a megyei döntőben már összesen 20 mesét kellett kívülről fújniuk. Minden részletre rákérdeztek a vetélkedőben. Nem volt apelláta, a legapróbb szereplő, helyszín is lényeges volt. Ráadásul – Gárdonyi Géza évforduló révén (150.) – az első 12 mese a híres író tollából származott.

A megyei döntő most volt ippeg április 13-án, szombaton. Legnagyobb meglepetésemre – de tényleg… – a Sárkánylovagok nevű csapat vitte el a pálmát. Ebben a versenyben már csak egy csapat jutott tovább, ezek pedig ők voltak, (A megyéből több mint százhúsz csapat vágott neki a próbának.) Bőnybe mennek az országos megmérettetésre majd májusban.

A csapat felkészítője Nagyné Póczos Réka tanárnő, aki nemcsak kiváló pedagógus, hanem (bár egy jó pedagógus éppen erre képes) olyan dolgokat is kihoz a gyerekekből, amire még a saját szüleik sem gondolnak. Köszönet neki érte.

A média hírei az eseményről itt a HEOL-on és itt az EKMK (Egri Kultúrális és Művészeti Központ) honlapján.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/16 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Gárdonyi: A bor – reloaded

Az ülő sorban jobbról a második, fejdíszes fruska a nagymamám (Bankó Erzsébet). Mellette Édes Albin tanító ül. A földön a három ülő közül a jobb szélső suhanc pedig az öccse, Bankó Sándor (hegedűvel a kezében)

Gárdonyi Géza: A bor – Az ülő sorban jobbról a második, fejdíszes fruska a nagymamám (Bankó Erzsébet). Mellette Édes Albin tanító ül. A földön a három ülő közül a jobb szélső srác pedig nagymamám öccse, Bankó Sándor (hegedűvel a kezében)

Gárdonyi Géza 1901-ben írta színműírói munkásságának legjelentősebb darabját, aminek a címe: A bor. A Wikipedia információi szerint a színikritikusok néhány kivételtől eltekintve kedvezőtlenül fogadták, a közönség azonban szerette a darabot. Olyannyira megszerették, hogy még falusi színjátszókörben is játszották.

Ezt első kézből tudom, ugyanis nagymamám emlegette. Ő Galgahévízen született (1917-ben) és élt, majd miután feleségül ment Antók Józsefhez (nagyapámhoz) költözött csak el Máriabesnyőre. Emlékezéseiben gyakran előkerült a jeles alkalom: a falu híres tanítója – Édes Albin – irányításával előadták a színdarabot Galgahévízen. A jobb oldali fotón látható a “rögtönzött” társulat.

Azért jutott eszembe ez a kis megemlékezés, mert most kezdődött a Gárdonyi év: ugyanis az író Gárdonyi Géza (szül. Ziegler Géza) 150 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból az Adáshiba Színjátszó Csoport  is előadta. Sajnálom, hogy lemaradtam róla: mindkettőről. Szívesen megnéztem volna nagymamámat 1933-ban és az egri színjátszókat is 2013-ban.

A 2013-as előadás plakátja - Adáshiba

A 2013-as előadás plakátja – Adáshiba

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/07 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Gárdonyi Géza fotelje kényelmetlen…

… de a könyvtára gyönyörű.

Az Eger Vára Barátainak Köre honlapja: klikk a képre a linkhez

A fenti állítást ne próbálja senki megcáfolni, mert saját magam tapasztalhattam meg a múlt héten. Fent voltunk ugyanis két nagyobb fiammal a Gárdonyi házban a vár fölött. Az Egri Várbarátok egyik rendezvényén vettünk részt, ahol Szalainé Király Júlia irodalomtörténész vezetett körbe az író házában. Sőt, a dolgozó szobában megengedte, hogy leüljünk Gárdonyi eredeti foteljeibe. Ekkor jöttem rá, hogy a keménynek tűnő ősrégi fotőjök úgy elnyelnek, mintha egy kádba ereszkedne alá az ember.

A dolgozó szoba fényképe, a kényelmetlen fotőjökkel.

Kényelmetlen fotelek, de maga a dolgozószoba elbűvölő. Főleg azért, mert gyönyörűen rendezett könyvtár is egyben. Állítólag Gárdonyi a vagyonát a könyvekre fordította és tízezer kötetet gyűjtött össze. Most sem olcsó a könyv, akkor pedig kifejezetten drága volt.

Az egyszerű halandó úgy gondolná, hogy ilyen irodalmi munkássághoz kell is a könyv, főleg az irodalmi, nyelvi alkotások. Volt is neki bőven. De nemcsak ilyeneket találunk a szekrényeiben, hanem például természettudományos műveket (írtam róla itt). Ami pedig különösen lenyűgözött, az az, hogy láttam angol, német, francia nyelvű műveket is. Király Júlia elmondta, hogy latin és görög, valamint orosz könyvei is voltak az írónak.

Igaza volt. Ha nem is beszélte tökéletesen ezeket a nyelveket (néhányat természetesen igen kiválóan ismert), akkor is, a műveinek megírásához igazi széles látókört adott, hogyha ezekbe beleolvasott.

Egy másik érdekessége a dolgozószobának, hogy az íróasztal fölött a plafon ki van vágva és egy világító ablak található ott. Megtudtuk, hogy amikor Gárdonyi alkotott, akkor minden ajtót, ablakot, sőt, az ablakok spalettáit is becsukta. Onnan sem zaj, sem pedig fény nem jöhetett be. Ezért próbálta az író pótolni a természetes fényt felülről. Érdekes belegondolni, és logikus is, hogy ő úgy tudott hatékonyan dolgozni, írni, ha nem zavarta semmi és senki. Ilyenkor biztosan belefeledkezett a művébe és a fantáziája szárnyalt. Ez utóbbit bárki elhiheti, ha beleolvas a műveibe… tényleg szárnyalt.

A Gárdonyi ház megtekintése után a Dobó bástyában (vár) folytatódott a program, ahol tea és pogácsa mellett további érdekességeket hallhattunk. Ezúton ajánlom egri olvasóimnak, hogy lépjenek be a Várbarátok Körébe. Megéri, mert sok érdekes meglepetés vár még ránk, egriekre is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/02 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Amit minden egrinek el kell olvasnia…

Egri csillagok (mai kiadás)

Van néhány ilyen könyv. Természetesen az Egri csillagok a nambör van. Akár többször is el lehet olvasni. Vagy inkább úgy fogalmaznék: ha lehet, akkor többször is olvassuk el! Ravasz figura volt ez a Gárdonyi, nagyon tudott írni (még titkosírással is). De nemcsak író, hanem történész, sőt természettudós is volt egyben (ahogy arról beszámoltam korábban, a Mai csodák… c. bejegyzésekben).

Most viszont egy másik könyvet szeretnék ajánlani. Eredetileg egy interaktív film készült a történetről. Azt nem láttam még, talán arra is sor kerül, de a könyvet megvettem.

A regény fordulatos, izgalmas. A helyszínek pedig ismerősek. Jó olvasni Egerről úgy, hogy az olvasás közben a valós képek kerülnek elénk. S bár nem más a Jumurdzsák gyűrűje, mint egy történelmi sci-fi, közben mégis elbűvölő az eseményekkel és a helyszínekkel.

alexandra.hu

Elsőre fenntartásokkal fogadtam a megjelenését, mégis levett a lábamról. Annak idején azt gondoltam, hogy az Egri csillagok népszerűségét kihasználva szeretnének valami “gagyit” ránklőcsölni. Sok híres művel eljátszották már ugyanezt.

Ez a könyv azonban jól mutatja, hogy az írója jól utánanézett mindennek. A helyszinek hű leírása, a Gárdonyi Géza életéből vett részletek és a könyv kifogástalan helyesírása, szedése első osztályú. Összesen találtam benne vagy két-három elgépelést és egyetlen helyen csuklott meg az író, amikor a főszereplő egy mondat erejéig magázza Juli édesapját, holott már tegeződő viszonyban voltak. De ez csak apróság.

Ajánlom mindenkinek, egrieknek és nem egrieknek egyaránt. Aranyos történet. Gyorsan olvasható, nem kell seprűnyéllel lenyomni az olvasó torkán.

Egrieknek kötelezővé tenném még Mikszáth Különös házasság c. regényét (a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető – itt), meg néhány egyéb helyi írást, de ezekről majd egyszer, egy későbbi bejegyzésben beszámolok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,

Bolyki-torony

Augusztus 3-án az egri várba látogattunk a Biatorbágyi Gyülekezettel, ahol Bolyki András – teljesen jogosan – feltette a kérdést: hol is van a Bolyki-bástya?

Megfogott. A Dobó-bástyát mindenki ismeri, de hogy a Bolyki-bástya, vagy másnéven: Bolyky-torony hol van, fogalmam sem volt. Nézegettük a brossúrákat, sehol semmi. Lehet, hogy csak Gárdonyi Géza (akinek egyébként éppen augusztus 3-án van a születésnapja) fantáziájában létezett és ezért került az Egri Csillagok c. regényébe?

Komolyan felcsigázott a kérdés. Utánajártam. Nagy József könyvében, ami egy kiváló összefoglalás Eger történetéről, felleltem a térképet, amihez hasonlót találunk: itt. Ezen jól látható, hogy a torony annak a várrésznek volt az észak-keleti sarkán, aminek a falai már nem állnak, hanem beépült. Ott húzódik keresztül a Gárdonyi utca, ahol családi házakat találunk.

Gondoltam egyet és egy kis fotosoppolással (Photoshop-os feldolgozás) a terület légifotójára ráillesztettem a Nagy-féle könyvben talált alaprajzot. Íme az eredmény:

1552-es alaprajz mai fotóra vetítve (fehérrel a vázlat)

Arra lennék még kíváncsi, hogy akik ott fönn laknak, vajon tudják-e, hová épült a házuk?

2011. augusztus 14. – módosítás:

Pontosabban próbáltam illeszteni a rajzot a térképre

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2011/08/08 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , ,