Betegutak – antihisztaminok

Bizony a betegutak gyakran cirkalmasak a magyar egészségügyben. Van, hogy a beteg nehezen jut el a diagnózis felállítására alkalmas szakorvosi rendelőbe. Többen, több helyen látják, véleményezik, mire sikerült megállapítani a baját. De a betegségek már csak ilyenek: nem mindig tudják a tankönyvet, azaz nem mindig olyan tüneteket produkálnak, ahogyan az orvosi szakkönyvek leírják. Ilyenkor, orvosok, nem vagyunk könnyű helyzetben.

Rikán az is előfordul, hogy a beteg már akkor több helyen megfordul a kórházban, amikor még orvos sem látta. Ilyen tragi-komikus helyzet alakult ki valamelyik nap is. A beteg – teljesen jogosan – már kellőképpen idegesen jutott be a rendelőbe:

A háziorvos kolléga az Infektológiai szakrendelésre utalta, vagyis a fertőző betegségekkel foglalkozó helyre. Megjelent Rendelőintézetünk (SZTK) kartonozójában. Aztán, mivel a szakrendelés másik épületben működik, és az irányító kolléganő nem jól emlékezett, átküldte a beteget a kórház régi, II. sz. telephelyére, ahol régen üzemelt a rendelés. Átballagott… Aztán ott, a biztonsági őr felvilágosította, hogy már három éve nem ott található, a telephely begellátó részeit ott bezárták, menjen át – vissza – a kórház másik telephelyére. Ott aztán felküldték a Belgyógyászati Tömb IV. emeletére, az Infektológiai Osztályra. Ez már a 3. hely ahová elsétált. De nem lett vége az útnak. Mivel az osztályon úgy tudták, hogy a szakrendelésnek vége, a beteg pedig név szerint engem keresett, leküldték az orvosi szobámhoz, ami a Higiéniai Osztályon található. Lesétált hát oda, de már kellőképpen paprikás hangulatban – hozzáteszem, érthetően. Ott sem talált (4. hely), míg végre főnővérünk felhívott telefonon és megkérdezte: hol vagyok? Így a beteg átballagott az Infektológiai Szakrendelőbe és rámlelt, végre. Természtesen megnyugtattam és elláttuk, így a beteg már mosolyogva távozott a rendelésről, de a kirándulása mindenképpen emlékezetes az ő számára és az én számomra is.

Egy másik tragi-komikus dolgot is hadd osszak meg az olvasóval: Az allergiás megbetegedések kezelésére alkalmas szerek az antihisztaminok. Gátolják a hisztamin nevű vegyület felszabadulását a szervezetben, ami általában a kiütést, viszketést, orrfolyást okozza. Ilyen antihisztamin gyógyszer a levocetirizin hatóanyagú Xyzal tabletta. Megjelent egy új változata, aminek a neve:

Histisynt

Hogy lehet ilyen nevet adni egy gyógyszernek? Pláne olyannak, ami olyan betegségre való, amiben a betegek a tünetek miatt nyűgösek, panaszosak. Ilyenkor írjuk fel a “hiszti-szint”-tet?

A histi a hisztaminra, nem a hisztériára vonatkozik, a synt pedig nem a hisztéria szintjént jelenti, hanem a histamin szintjének alacsonyan tartását. Ennek ellenére Magyarországon rossz nevet választottak a gyógyszernek.