Kategória: Történelem

A cím önmagáért beszél. Van benne általános, de orvostörténeti információ is.

Gárdonyi: A bor – reloaded

~ masza ~ Hozzászólás

Gárdonyi Géza 1901-ben írta színműírói munkásságának legjelentősebb darabját, aminek a címe: A bor. A Wikipedia információi szerint a színikritikusok néhány kivételtől eltekintve kedvezőtlenül fogadták, a közönség azonban szerette a darabot. Olyannyira megszerették, hogy még falusi színjátszókörben is játszották. Ezt első kézből tudom, ugyanis nagymamám emlegette. Ő Galgahévízen született (1917-ben) és élt, majd miután feleségül ment Antók … Bővebben: Gárdonyi: A bor – reloaded

Boehmer és Bassange – Balsamo I/7

~ masza ~ Hozzászólás

A királyné nyakéke... vagyis az 1780-as évek nagy, francia ékszerbotránya emlékezetes esemény a világtörténelem porondján. A témával már sokan foglalkoztak: a nagy-nagy amerikai film pár éve készült el (adatok az IMDB-n itt, dvd borítót l. jobb oldalt), de jó 150 évvel megelőzte ezt Alexandre Dumas könyve A királyné nyakéke (itt olvasható a MEK-ben) címmel. Aztán ott … Bővebben: Boehmer és Bassange – Balsamo I/7

Gilbert-kór – Balsamo I/6

~ masza ~ Hozzászólás

A Gilbert-kór nagy bajt nem okoz, de egyvalamire nagyon jó volt 20-30 évvel ezelőtt, méghozzá arra, hogy az ember megússza a katonaságot. Ha sietett a sorozó bizottságban a doktor, és ha a Gilbert-kóros újonc vagy regruta szépen koplalt a vizsgálat előtt, akkor besárgult a szeme és a bizottság további vizsgálatokra küldte, ami azt jelentette, hogy … Bővebben: Gilbert-kór – Balsamo I/6

Bullinger, de melyik

~ masza ~ Hozzászólás

Heinrich Bullinger arcképe mellett egy héten többször is elsuhanok, amikor bibliaórára vagy istentiszteletre megyünk a családommal. Bár az egri Kálvin ház balra induló földszinti folyosóján a félhomályban függ a falon ez a dombormű (lásd jobb oldali kép), mégsem lehet nem észrevenni. Hozzáteszem Méliusz Juhász Péter, John Wycliffe és Károli Gáspár is ott függ (azaz, hogy a domborművük, nem … Bővebben: Bullinger, de melyik

Belleville randevú – Balsamo I/5

~ masza ~ Hozzászólás

"A fiatalember szíve nagyot dobbant, ha csak rá gondolt is, hogy Párizsban lesz, és nem is nagyon leplezte izgalmát, amikor a vanves-i dombról megpillantotta a Sainte-Genevieve-et, az Invalidusok kupoláját, a Miasszonyunk templomát és a házaknak azt a végtelen óceánját, amelynek kóbor hullámai úgy csapkodják a Montmartre, Belleville és Ménilmontant magaslatát, mintha jönne a dagály." —a … Bővebben: Belleville randevú – Balsamo I/5

Az éneklő farkasok és a dinnye – Balsamo I/4

~ masza ~ Hozzászólás

"...A maga portáján a király az úr, ez igaz; de odahaza én parancsolok; s vajon ki tilthatja meg, hogy ma este ezt nem mondjam a kocsisomnak: 'Chanteloup-ba!', ahelyett hogy azt mondanám: 'Versailles-ba!'"? —mondja Grammont hercegné. De vajon hol lehet ez a Chanteloup, vagyis amiről a sárgadinnyét elnevezték? Vagyis a kantalup dinnye, a meloni cantalupi? Valójában … Bővebben: Az éneklő farkasok és a dinnye – Balsamo I/4

Alexandre Dumas és a celebek – Balsamo I/3

~ masza ~ Hozzászólás

A XVIII. században a kíváncsi, pletykákra, méghozzá sztár-pletykákra éhes nép éppen úgy rajongott, vagy utált embereket, mint ma. Ezek az emberek voltak az akkori celebek. Persze aztán ezek a hírességek a hírükkel, politikai hatalmukkal visszaéltek és aztán jött a Francia Forradalom (1789-ben), majd a Francia Köztársaság (1792-ben). A celebek így megváltoztatták a világot és Európát. … Bővebben: Alexandre Dumas és a celebek – Balsamo I/3

XV. Lajos is tokajit ivott – Balsamo I/2

~ masza ~ Hozzászólás

"A grófné elvette a pípirust, összegöngyölte, fidibuszformán, s letette a tányérja mellé. A király csak nézte. - Felség - szólalt meg Chon -, egy kis tokajit. - Őfelsége, az osztrák császár pincéjéből... - tódította a grófné -; nyugodtan megihatja felséged. - Ó, a császár pincéjéből... - mondta a király - csak nekem van ilyen borom. … Bővebben: XV. Lajos is tokajit ivott – Balsamo I/2

Hutteriták, avagy habánok egy regényben

~ masza ~ Hozzászólás

A habánokról vagyis a hutteritákról már több bejegyzésben írtam: bemutattam a szlovákiai habán házakat fotókon (Habansky), emlegettem kerámiáikat az egri céhemlékekről szóló írásomban, sőt, a történetüket kimerítően taglaló Katona Imre könyvet is javasoltam elolvasásra (Haushaben...). Sőt, a szesztilalommal kapcsolatosan is eszembe jutottak annak idején (Szesztilalom és az evangéliumi keresztények). (Amiért most újra elővettem a kérdést, … Bővebben: Hutteriták, avagy habánok egy regényben

Vízipók-e a molnárka? – Balsamo I/1

~ masza ~ Hozzászólás

Alexandre Dumas nagy dumás, nem kétséges. Könyvei világszerte ismertek, szinte mind magyarul is megjelent. Talán kevésbé ismert műve a Joseph Balsamo, aminek az alcíme: Egy orvos feljegyzései... Hát az első kötet alapján (ami önmagában is több mint 700 oldal) ez nem fedi a valóságot. Joseph Balsamo inkább egy varázsló, mágus, mint orvos. De erről majd … Bővebben: Vízipók-e a molnárka? – Balsamo I/1