Új szó: vakcinacionalizmus

Orvoskolléga kapja a védőoltást SARS-CoV-2 ellen 2020. december 31-én a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Oltópontján – oltás előtti bőrfertőtlenítés (oltóorvos – Dr. Maszárovics)

Vagy angolul “vaccinationalism”, ahogy az ENSZ egyik cikkében olvashatjuk (António Guterres, főtitkár): itt. Jelen pillanatban a vakcina beszerzés minden országban, vagy éppen országok között (lásd EU) vita tárgyát képezi. Fél év múlva kevéssé lesz kérdés, de most megoszt, ellentétet szít. Így van ez minden háborúval, a vírus elleni háborúval is. Így került újra elém néhány gondolat a múltból.

Sok évvel ezelőtt már foglalkoztam egy olyan könyv részleteivel, ami hasznos lehet minden, tudományos munkában résztvevő ember számára: https://masza.net/2013/08/07/ramon-i-kajal/ – Ramón y Cajal egy, éppen nem anatómiai, szövettani tárgyú írása ez.

Most, hogy Európa és a Világ vakcinákért versenyez (lásd egy cikket itt), újra aktuális néhány gondolat a könyvből.

Ramón y Cajal: Tudományos kutatásra vezérlő kalauz (47. oldal) – fejezet a hazafiasságról

“Némely gondolkodók, többek között Tolstoi (Tolsztoj) is, behódolván a humanitárius eszmének, mely oly annyira ellenkezik a valósággal és egyben annyira félszeg a ami idők kegyetlen nemzetközi versengéseiben, azt állították, hogy a hazafiasság önző érzelem, hogy végeláthatatlan háborúkra uszít, tehát kiküszöbölendő, hogy helyet adjon az egyetemes testvériség nemesebb és önzetlenebb érzelmének.
El kell ismerni, hogy a sovinizmusig túlzásba vitt hazafiasság a nemzetek között káros versengést és gyűlöletet éleszt és tart fenn; ámde okos mértéket tartva és az idegen igazság, tudomány és erény elismerésének szíves készségével, kiválóan alkalmas nemes nemzetközi érintkezések megindítására és ezáltal végső soron az egész emberiség haladását és üdvét szolgálni. Ebben a tekintetben elsőrendű fontossággal bírnak a nemzetközi tudományos kongresszusok. Tudósok, akik akár nemzetközi versengés folytán, akár a Cervantestől ajánlott nemes és dicséretes irigység okán egymásra féltékenykedtek, személyes érintkezésbe lépve, megismerik egymást, ami kölcsönös megbecsülésre vezet. És a rokonszenvnek és igazságnak a magaslatokon fakadt áramlatai csakhamar a mélyebb rétegekbe szivárognak egészen a tömegek lelkéig és ezáltal lassan-lassan enyhítik a versengő népek politikai elfogultságait.1

A könyvbe ezen a ponton lábjegyzet került. Hogy a fordító, Salamon Henrik professzor, vagy Lenhossék Mihály professzor tette-e, nem tudni. Apró betűs rész, de csípős megjegyzésekkel teli, hiszen: az eredeti spanyol könyv 1914 előtt íródott, közben 1916-ban megszületett a kiegészítő jegyzet:

47. oldal lap alja (lábjegyzet 1)

“Erre a naív optimizmusra alaposan rácáfolt az 1914-ben kitört borzalmas világháború. Amikor e sorok íródtak (utal az 1800-as évek végi eredeti Cajal szavaira, ld. fent), azt lehetett hinni, hogy a nagy európai háborúskodások ideje örökre letűnt. Vasutak, távírók, folyóiratok, kongresszusok, nemzetközi tanácskozások, a nyelvek összesimulása, stb. olyan alkalmatosságoknak látszottak, amelyek előbb-utóbb az európai nemzetek szolidaritását és szívbeli közeledését fogják eredményezni.
Vigasztaló lelki élmény volt látni, miként nyújtanak egymásnak kezet a határokon keresztül filozófusok, tudósok, munkások. Sajnos, katonai kormányok és telhetetlen uzsorások az ellenkező irányban serénykedtek, míglen sikerült nekik már az iskolában kezdett agitációjukkal a szeretet vetését a gyűlölet mérgével megfojtani. A 21-ik századnak kell majd újra kezdenie azt a talán kimérikus munkát, hogy megteremtse az Egyesült Európai Államokat és a jog alapján örökre kiküszöbölje a kapzsi és mértéktelen területi ambíciókat.”

Nos, a könyv végül a két világháború között jelent meg, azért az 1916-os lábjegyzet további kiegészítést kapott! Már a 3. lépésnél, a harmadik időugrásnál vagyunk. Közben túl az első világháborún, de a második előtt:

48. oldal lap alja (lábjegyzet zárójelben)

“Ez a jegyzet 1916-ban íródott. Ma, a béke megkötése után, látva a tönkretett Európát, a Nemzetek Társaságát célzó gyengéd wilsoni koncepció hajótörését, a legyőzött nemzetek elkeseredett gyűlöletét, miként álmodják már a közeli megtorlást: elkényszeredett kétellyel tekintünk az örök béke minden jogi lehetőségére. Nagyon szomorú ez a megismerés! De minden nemzet, akár monarchikus, akár köztársasági, a legkegyetlenebb imperializmusra van beidegezve: ezért jaj a gyengéknek és a hazátlanoknak.

Ezt követte a II. Világháború pár évvel később.

2021

Az emberek félelme (és persze jó néhány ember vírust mellőző könnyelműsége) színezi a jelenlegi helyzetet, amikor lassan beindult a vakcinák szállítása (“kereskedelme” – mert akár tetszik, akár nem, pénzbe került a kifejlesztés, pénzbe kerül a gyártás). Az országok versengenek – ami természetes – de a szolidaritásnak szükséges megjelennie. Próba ez! (Ami aztán elmúlik, hiszen a vakcinák még az idén sok százmilliós, talán milliárdos nagyságrendben fognak rendelkezésre állni.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s