Ez az ember megjárta az alvilágot. Nem spirituális értelemben, nem annak bűnüldözési értelmében, hanem fizikailag. Fogta magát és lement a pincékbe, az alagutakba.
Amatőrnek tűnt, amikor elindult, de akkoriban az amatőrök nagyot lendítettek a kutatások szekerén (mint ma a start-up-ok). Balogh János felcsapott amatőr kutatónak, még a XIX. század második felében.
Hivatásos katonaként fordult meg Lőcsén, Egerben, Nagykárolyban és Munkácson is. A katonai ranglétrán lépkedett előre (hadnagy, főhadnagy, százados), miközben kutatta állomáshelyének történelmét. Egerben az Egri Várral, Munkácson a Munkácsi Várral foglalkozott igen kimerítően.
Ki volt ez az ember?
Következzen egy részlet Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (1891) I. kötetéből:
Balogh János,m. kir. honvéd százados, szül. 1848. ápr. 30. Adán, Bácsmegyében, róm. kath. vallású nemes szülőktől; két gymnasialis osztályt Szabadkán, kettőt Szegeden és hármat Győrött végzett; a 8-ikat már nem végezhette be, mert atyja 1867. jun. a koronázásra Budapestre vitte mire Erdélyt, és az osztrák-magyar birodalom összes tartományait beutazván, okt. derekán haza érkezett és a gazdálkodást átvette. 1869. szept. 21. az újonnan felállított kir. honvéd gyalogsághoz besoroztatott. Az 1871. szegedi tisztképző tanfolyamot bevégezvén, nov. 1. hadapród-őrmesterré kineveztetett; 1872. ápr. 13. tiszthelyettes, nov. 1. hadnagy, 1879. máj. 1. főhadnagy, 1888. máj. II. osztályú és 1889. aug. 18. I. oszt. százados lett. Jelenleg a m. kir. munkácsi 11. honvéd-gyalogezred 2. zászlóalj parancsnokság vezetésével van megbízva.Czikkei, melyek vidéki lapokban jelentek meg álnév alatt, helyi érdekű közlemények és tárczák.Munkája: Eger-vár története. Eger. 1881.Legujabban: Munkács vár története cz. nagyobb munkájára hirdet megrendelést. – hiszen ekkor még Balogh János javában alkotott (MZ megjegyzése).
Néhány hiteles adat Balogh szolgálati idejéből (forrás: A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium és Honvédség Névkönyve – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/austrian_state_archives_MagyarNevkonyvek/):
Következzen egy részlet Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig c. könyvéből – Egri Városszépítő Egyesület 2007):
Balogh János (Ada, 1848 – Budapest, 1910) Százados, amatőr várkutató. Gimnáziumi tanulmányai után gazdálkodni kezdett. 1869-ben besorozták katonának. 1871-ben Szegeden tisztiképző tanfolyamra járt és hadapródőrmester lett. A következő évben hadnagy, 1879-ben főhadnagy, 1889-ben százados lett. 1909-ben nyugdíjba vonult. 1881-ben Egerben kiadta Egervár története c. munkáját „melyhez – mint írja – fő adatforrásaimat ötödfél évi, ha nem is mindig személyesen eszközölt, de mindig személyes jelenlétemben foganatosított, ásás és kutatásaimból nyertem, mely céljra szolgálatmentes időm legnagyobb részét kizárólagosan áldoztam és szenteltem”. Ő volt az egri Dobó szobor felállításának első kezdeményezője 1882-ben.
Ez utóbbiról érdemes külön is megemlékezni. Hadd idézzem Turay Zoltánt, Eger történelmének jó ismerőjét, aki egy egész Egri Magazin különszámot szerkesztett és írt, amikor 2014-ben felújították a Dobó szobrot:
Dobó-szobrot Egernek!
A jelenlegi ismereteink szerint először 1882-ben került szóba, hogy Egerben szobrot állítanak az 1552-es ostrom várvédő kapitányának, Dobó Istvánnak. Érdekes módon mindez egy felvidéki katonatiszt, a Lőcséről 1881-ben Egerbe vezényelt Balogh János m. kir. főhadnagy történelmi érdeklődésének, régészeti ambícióinak köszönhető, aki a vár területén még ásatásokat is végzett. Abban az évben jelent meg az Egervár története című munkája. Ezt követően, 1882 szeptemberében fordult a városi képviselőtestülethez, hogy „az Eszterházy téren Dobó emlékére egy szobor felállítását hozza javaslatba.” Novemberben megszületett a testület elvi hozzájárulása, hozzá is kezdtek a szoborbizottság szervezéséhez, Csiky Sándor elnöklete alatt.
Turay Zoltán
A korabeli sajtó is megírta, „Balogh János honvéd főhadnagy Eger vár történetéről írt munkájából 250 példányt oly feltétel alatt ajánl fel a városnak, hogy e példányok jövedelme (mely 300 ftot képvisel) Eger
hős védőjének, Dobó Istvánnak, Egerben emelendő emlékoszlop költségeire fordíttassék.” Az 1883. április 1-jén kelt városi határozat már 60 tagú szoborbizottságot említ. A későbbi eseményeket ismerve tudjuk, hogy ebből a kezdeményezésből nem lett semmi…
Két megjegyzés a fent leírtakhoz:
Akkor még a mai Dobó tér helyén egyszerű piac állt. A háttérben elterülő várra ekkor a helyi lakosság inkább mint építőanyagra tekintett, hiszen az 1827-es nagy városi tűzvész és az 1878-as árvíz után sok ház, így például a régi Városháza is erősen megrongálódott. Az Eszterházy tér és környéke viszont viszonylagos épségben vészelte át ezeket az éveket, talán ezért is javasolta Balogh főhadnagy a szobor felállítását a városnak erre a már akkor is frekventált helyére.
Balogh János két könyve
Az akkoriban éppen magyar királyi honvéd-főhadnagy (sic!) Egerben nyughatatlankodott. Nem lopta a napot sem munkaidőben, sem szolgálati időn kívül! Kutatott.
Ennek gyümölcse lett az Egervár története c. könyv, mely 1881-ben jelent meg Egerben. Ma az eredeti kiadványok igazi kincsek, csoda történik, ha fellelhető egy-egy példány antikváriumban, aukciókon. De persze ennek készült reprint kiadása is (kapható pl. itt).
Következzen egy részlet a könyvből, ami jól illusztrálja Balogh hozzáállását:
Amennyiben időm engedi, a későbbiekben szeretnék Balogh könyvéből néhány elemzést is készíteni – hiszen különösen az utolsó fejezete tanulásgos, ahol az egri vár körüli pincék, alagutak bejárásáról számol be (kevésbé részletesen).
De következzék itt Balogh két másik könyvének is az ajánlója. Hiszen Munkácsról szintén kimerítő könyvet írt, a Nagykanizsáról szóló könyvét viszont nem ismerem. Aki találkozott vele vagy olvasta, várom hozzászólását.
Nagykanizsa (könyv itt kapható)
Természetesen az igazi az volna, ha megtalálnánk Balogh eredeti jegyzeteit, rajzait. Érdekes életmű tárulhatna elénk. Egy amatőr kutató, aki profi volt.
A hétköznapok fogságában 