Kutyaharapást szőrivel, kígyómarást…

Bár a tavalyi év vége felé írtam egy bejegyzést, amiben a kígyómarással foglalkoztam, de a krónikus időhiány nem engedte, hogy folytassam a gondolatokat. De nem is baj, mert az elmúlt néhány hónapban újabb tapasztalatokat és információkat szereztem. Itt, Afrika déli részén nem okoz olyan nagy “népegészségügyi problémát” a kígyómarás, mint mondjuk Ázsia déli részén. Itt kevesebb a mérges kígyó faj és például nincs Echis carinatus. De van puff adder (Bitis arietans) és természetesen black mamba (Dendroaspis polylepis) is. Most, a csapadékos évszakban kb. heti rendszerességgel érkezik beteg, aki körül nagy az ijedtség ilyenkor. Sajnos, az esetek kis részében lehet beazonosítani az állatot. Ennek egyik oka, hogy szürkületkor nem nagyon látják, másrészt – meglepő – a helybéliek nem ismerik jól a környezetükben élő kígyófajokat. Szinte mindenre azt mondják: köpködő kobra. Pedig ennél gyakoribbak egyéb fajok. Saját házunk körül az elmúlt fél évben két mambával találkoztunk, hála Istennek fiatal példányok voltak.

Nemcsak mi orvosok, hanem a népi gyógyászat is megpróbálja megmenteni a kígyómart embereket. Több esetben láttam, hogy a marás fölötti lábfejrészre a környéken található kövek közül ragasztanak darabokat. Néha ez olyan nagyon tapad, hogy nem is egyszerű leszedni. Egyéb hiedelmek is tartják magukat, mint például: ha megmar a kígyó a folyó (jelen esetben a Zambézi) egyik partján, akkor ugyanazon a parton lévő kórházba kell menni, különben meghalsz. Ugyanilyen hiedelem az, hogy ha egyszer túléled egy python marását, akkor többet semmilyen más kígyó sem fog megmarni.

Pedig orvosi ellátással elég jó eredményeket lehet elérni. Ehhez jó, ha az ember előtt van egy vezérfonal. Gondoltam megosztom azt a táblázatot, amit a Dél-Afrikai Köztársaságban gyártott ellenméreghez adnak. Jól összefoglalja a vidéken előforduló lehetséges mérgeket, mérgeskígyó fajokat. Jobbra a brossurában található táblázat eredeti változata (vektorgrafikus formátumra átalakítva).

Fontos momentum, hogy az elején nem kell azonnal nekirontani az ellenméreggel a beteg szervezetének, hiszen sok esetben – főleg a sejtméreg (cytotoxicus) változatnál enélkül is helyre jön a beteg. Személyes tapasztalatom is ezt mutatja. Képes az egész végtag megduzzadni, nagy fájdalmat okoz, de amputációra nagyon ritkán kerül sor. Amennyiben pedig légzési elégtelenség jelentkezik a bénulások miatt (mamba esetén – neurotoxicus), akkor igyekezni kell lélegeztetéssel átvészelni azt az időszakot, amíg hat az ellenméreg vagy egyébként is szűnik a hatása. Persze ehhez intubálni kell a beteget és fújni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár a beteg olyan stádiumba is kerülhet, amikor mint egy darab fa, “élettelenül” fekszik, de ha lélegeztetve van, akkor simán átvészelheti és felébredhet a “tetszhalálból”.

Természetesen a nemzetközi irodalom angol nyelven található meg, de ha a magyar utazónak könnyebbséget okoz (márpedig miért ne okozna), a táblázat magyar nyelvű változatát is alább közzé teszem.

Befejezésként bemutatom még a képeket az ellenméregről, ami éppen rendelkezésre állt egy tegnapi esetnél.

Rajta a kígyók felsorolásával: Bitis gabonica, Bitis arietans (puff adder – puffogó vipera), Bitis nasicornis, Dendroaspis jamesonii, Dendroaspis polylepis (black mamba), Dendroaspis angusticeps, Echis carinatus (Ázsia kedvéért), Naja nivea, Naja nigricollis (feketenyakú), Naja annulifera, Naja melanoleuca – no, ezek a naják, vagyis a kobrák. Nincs köztük a Naja haje – az egyiptomi kobra, mert az Délen nem él. Ugyanakkor rajta van az Echis carinatus (?), mert a gyártmány indiai, bár Afrika számára gyártják.