RSS

black mamba címkéhez tartozó bejegyzések

Kutyaharapást szőrivel, kígyómarást…

Black mamba feje, jól felismerhető a mintázat (saját felv.)

Black mamba feje, jól felismerhető a mintázat (saját felv.)

Bár a tavalyi év vége felé írtam egy bejegyzést, amiben a kígyómarással foglalkoztam, de a krónikus időhiány nem engedte, hogy folytassam a gondolatokat. De nem is baj, mert az elmúlt néhány hónapban újabb tapasztalatokat és információkat szereztem. Itt, Afrika déli részén nem okoz olyan nagy “népegészségügyi problémát” a kígyómarás, mint mondjuk Ázsia déli részén. Itt kevesebb a mérges kígyó faj és például nincs Echis carinatus. De van puff adder (Bitis arietans) és természetesen black mamba (Dendroaspis polylepis) is. Most, a csapadékos évszakban kb. heti rendszerességgel érkezik beteg, aki körül nagy az ijedtség ilyenkor. Sajnos, az esetek kis részében lehet beazonosítani az állatot. Ennek egyik oka, hogy szürkületkor nem nagyon látják, másrészt – meglepő – a helybéliek nem ismerik jól a környezetükben élő kígyófajokat. Szinte mindenre azt mondják: köpködő kobra. Pedig ennél gyakoribbak egyéb fajok. Saját házunk körül az elmúlt fél évben két mambával találkoztunk, hála Istennek fiatal példányok voltak.

Kövek a megmart végtagra ragasztva, népi gyógyászat (saját felv.)

Kövek a megmart végtagra ragasztva, népi gyógyászat (saját felv.)

Nemcsak mi orvosok, hanem a népi gyógyászat is megpróbálja megmenteni a kígyómart embereket. Több esetben láttam, hogy a marás fölötti lábfejrészre a környéken található kövek közül ragasztanak darabokat. Néha ez olyan nagyon tapad, hogy nem is egyszerű leszedni. Egyéb hiedelmek is tartják magukat, mint például: ha megmar a kígyó a folyó (jelen esetben a Zambézi) egyik partján, akkor ugyanazon a parton lévő kórházba kell menni, különben meghalsz. Ugyanilyen hiedelem az, hogy ha egyszer túléled egy python marását, akkor többet semmilyen más kígyó sem fog megmarni.

Angol nyelvű vezérfonal kígyómarás ellátásához Afrika déli részén (forrás: antivenom leaflet)

Angol nyelvű vezérfonal kígyómarás ellátásához Afrika déli részén (forrás: antivenom leaflet)

Pedig orvosi ellátással elég jó eredményeket lehet elérni. Ehhez jó, ha az ember előtt van egy vezérfonal. Gondoltam megosztom azt a táblázatot, amit a Dél-Afrikai Köztársaságban gyártott ellenméreghez adnak. Jól összefoglalja a vidéken előforduló lehetséges mérgeket, mérgeskígyó fajokat. Jobbra a brossurában található táblázat eredeti változata (vektorgrafikus formátumra átalakítva).

Fontos momentum, hogy az elején nem kell azonnal nekirontani az ellenméreggel a beteg szervezetének, hiszen sok esetben – főleg a sejtméreg (cytotoxicus) változatnál enélkül is helyre jön a beteg. Személyes tapasztalatom is ezt mutatja. Képes az egész végtag megduzzadni, nagy fájdalmat okoz, de amputációra nagyon ritkán kerül sor. Amennyiben pedig légzési elégtelenség jelentkezik a bénulások miatt (mamba esetén – neurotoxicus), akkor igyekezni kell lélegeztetéssel átvészelni azt az időszakot, amíg hat az ellenméreg vagy egyébként is szűnik a hatása. Persze ehhez intubálni kell a beteget és fújni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár a beteg olyan stádiumba is kerülhet, amikor mint egy darab fa, “élettelenül” fekszik, de ha lélegeztetve van, akkor simán átvészelheti és felébredhet a “tetszhalálból”.

Természetesen a nemzetközi irodalom angol nyelven található meg, de ha a magyar utazónak könnyebbséget okoz (márpedig miért ne okozna), a táblázat magyar nyelvű változatát is alább közzé teszem.

A vezérfonal magyar átirata (forrás: antivenom leaflet)

A vezérfonal magyar átirata (forrás: antivenom leaflet)

Antivenom - polyvalens, vagyis többféle kígyómarás esetén is alkalmazható (alkalmazandó)

Antivenom – polyvalens, vagyis többféle kígyómarás esetén is alkalmazható (alkalmazandó)

Befejezésként bemutatom még a képeket az ellenméregről, ami éppen rendelkezésre állt egy tegnapi esetnél.

Jó kis lista!

Jó kis lista!

Rajta a kígyók felsorolásával: Bitis gabonica, Bitis arietans (puff adder – puffogó vipera), Bitis nasicornis, Dendroaspis jamesonii, Dendroaspis polylepis (black mamba), Dendroaspis angusticeps, Echis carinatus (Ázsia kedvéért), Naja nivea, Naja nigricollis (feketenyakú), Naja annulifera, Naja melanoleuca – no, ezek a naják, vagyis a kobrák. Nincs köztük a Naja haje – az egyiptomi kobra, mert az Délen nem él. Ugyanakkor rajta van az Echis carinatus (?), mert a gyártmány indiai, bár Afrika számára gyártják.

 

Reklámok
 
4 hozzászólás

Szerző: be 2015/02/28 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Ezek tényleg mérgesek…

Puff adder (Bitis arie

Puff adder (Bitis arietans), amit a beteggel együtt hoztak be (saját fotó)

A mérges kígyók veszélyesek. Nem kérdéses! De azért vannak különbségek. A puffogó vipera (puff adder) marása igen nagy károkat tud okozni, méreganyaga sejtölő hatású. Ezt láttam egy betegnél, akit egy hete harapott meg egy Bitis arietans. Az állat képe jobb oldalt látható, persze már agyonvert állapotban. A beteggel együtt hozták be az elpusztult állatot. Jó nagydarab.

A hölgy hála istennek jól van (tegnap haza is mehetett), de éppen néhány napja egy gyermek jött, a lábán hasonlóan kígyómarás nyoma, de neki alig van tünete… egyelőre. A két esetnél egyértelműen látható, hogy a lábfej fölső részére csapott le a kígyó. De ez logikus is, hiszen a függőleges sípcsonti részhez oldalra kellene fordulni és úgy nekilendülnie. Szóval az embernek a lábfejére kell vigyáznia leginkább, lehetőleg vastag cipővel. A nőbeteg lába egyébként rendkívül megduzzadt, vérömlenyek is kialakultak, a duzzanat haladt a térd felé fájdalmasan, de megállt! Szisztémás, vagyis általános tünete pedig nincs.

Ezzel kapcsolatosan néhány érdekességet hadd osszak meg:

1. Az egyik zambiai orvoskolléga viccesen megjegyezte: “Ha mérges kígyó marna meg, akkor az a neurotoxikus (idegrendszerre ható) legyen!” – attól ugyanis lebénul az ember, gyorsan lélegeztető gépre kerül és eszméletlenül fekszik az intenzíven, nem érzi a fájdalmat. Ellenben ha a haematotoxikus mar (pl. Boomslang vagy Haemachatus haemachatus – varangyfaló köpködő kobra), akkor egyszer csak nem alvad az ember vére és csak vérzik innen onnan. A citotoxicus (puff adder) esetében elhal a végtag és igen fájdalmas. De a végén megjegyezte: “Leginkább egyik se harapjon meg!” Úgyhogy este az elemlámpával nem előre a sötétbe kell világítani, hanem lefelé a lábunk elé!

2. A puff adder (Bitis arietans) a marás után nem tűnik el, hanem ott marad (ezért is verték agyon). A fent említett kisfiú esetében a kígyó eltűnt, reméljük nem lesz nagyobb baj.

3. Black mambát (Dendroaspis) még nem láttam, de nem is akarok… hatalmas dög és kb. 20 km/h a sebessége! Persze rá is jellemző, ami a többire is: nem keresi az embert, akkor támad, ha beszorítják, abajgatják.

Végül hadd írjam le a legfontosabb szabályokat, amire érdemes vigyázni, ha az ember olyan területen jár, ahol mérges kígyók élnek (forrás Oxford Handbook of Tropical Diseases – 2014):

Elkerülni a kígyót!

Ne zavard, ne szorítsd sarokba!

Maradj mozdulatlan!

Megfelelő cipőt viselj!

Éjszaka legyen nálad elemlámpa, amivel a lépteid elé világíts!

Ne gyűjtsünk tűzifát, különösen az avarban, levelek között és magas fűben!

Odúba vagy üregbe nem nyúlunk!

Fára, sziklára nem mászunk!

A sziklákon a párkányok veszélyesek!

Dús növényzetű, iszapos parton nem játszunk, nem úszunk a vízben!

Nem alszunk a szabad ég alatt (legfeljebb zárt sátorban, aminek nem nyitott az alja)!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/09/20 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , ,