Bizony Zambia és Magyarország történelme októberben igen közel kerül egymáshoz. Nem csak azért híres az idei október, mert most volt a 15. házassági évfordulónk, hanem mert Zambia 50 éve lett független. Nekik sikerült, ami 58 éve Magyarországnak nem. Persze merőben más volt a helyzet, angol úriemberekkel volt dolguk, de jóval erősebb gazdasági függéssel. Minden esetre 1964. október 24-e nagy nap volt az ország életében. Ma pedig napra pontosan ennek van az évfordulója. Tegnap pedig, október 23-a lévén a magyarországi forradalmat ünnepeltük. A lassú internet miatt otthoni felvételeket nem láttam, de a négynapos ünnep mindig buli az országnak (csak éppen az akut kórházi osztályok dugulnak be, mert sürgősségi ellátás és felvétel van, hazabocsátás nem nagyon). Itt, Zambiában viszont tényleg “univerzális buli” van (nem balhé), énekelnek az emberek, még a kórházba is behallatszik. A délelőtt kinézve a kórházi ablakon, teherautó platóján vagy 20-25 ember felzsúfolódva énekelt, dobot is vertek a platón. Most, este is hallható a közeli faluból az éneklés.
Persze, itt, Zambiában nincs négy napos ünnep, sőt! Ugyanis a munkahét hétfőtől szombatig tart, mint régen Magyarországon, a “szabad szombat” előtti időben. Félreértés ne essék, itt minden szombat munkanap, nem váltakozva. Így aztán október 24-e elvileg “public holiday” – kivételesen -, de a kórházban nem állhat meg az élet, a vakbélgyulladást a nemzeti ünnepen is meg kell operálni, a betegeket el kell látni. Úgyhogy bármennyire is közel van a magyar és a zambiai nemzet ünnepe, 23-án is elkel a munkáskéz, 24-én sem áll meg a kórház és 25-e is munkanap lesz (nem ám csütörtökre megkapjuk a pénteket is). Itt mindenki nagyon jól tudja és tudomásul veszi. Merjenek az emberek elégedetlenkedni Magyarországon!
Örüljünk együtt az évfordulóknak, nagy események emlékeztetői ezek minden nemzet életében!
A hétköznapok fogságában 
Van is különbség a két ünnepség között! Zambiában a nép univerzális bulit tart, hiszen ez nekik a szabadságukat jelképezi, míg Mo-on a nép (a levert forradalom ünnepén) ezeket a szabadnapokat nagyjából arra használja ki, hogy utolérje magát, jó esetben némi családi vagy baráti közösségápolásokkal kiegészítve. Talán azt is mondhatnánk, hogy olyan levertek vagyunk, mint a forradalom, hiába élünk azóta egy viszonylagos demokráciában. (Talán ezért is…) Viszont most szembesültem, hogy a mi házasságunk a tiétekkel egyidős. Isten áldjon a 15. évetekben, ott Zambiában!
János