RSS

Magyarország címkéhez tartozó bejegyzések

Nemzeti ünnepek, ha találkoznak…

Zambia lobogója a kalenei kórház előtt, a női osztály irodájából kitekintve

Zambia lobogója a kalenei kórház előtt, a női osztály irodájából kitekintve

Bizony Zambia és Magyarország történelme októberben igen közel kerül egymáshoz. Nem csak azért híres az idei október, mert most volt a 15. házassági évfordulónk, hanem mert Zambia 50 éve lett független. Nekik sikerült, ami 58 éve Magyarországnak nem. Persze merőben más volt a helyzet, angol úriemberekkel volt dolguk, de jóval erősebb gazdasági függéssel. Minden esetre 1964. október 24-e nagy nap volt az ország életében. Ma pedig napra pontosan ennek van az évfordulója. Tegnap pedig, október 23-a lévén a magyarországi forradalmat ünnepeltük. A lassú internet miatt otthoni felvételeket nem láttam, de a négynapos ünnep mindig buli az országnak (csak éppen az akut kórházi osztályok dugulnak be, mert sürgősségi ellátás és felvétel van, hazabocsátás nem nagyon). Itt, Zambiában viszont tényleg “univerzális buli” van (nem balhé), énekelnek az emberek, még a kórházba is behallatszik. A délelőtt kinézve a kórházi ablakon, teherautó platóján vagy 20-25 ember felzsúfolódva énekelt, dobot is vertek a platón. Most, este is hallható a közeli faluból az éneklés.

A Kalene Mission Hospital főépülete a konzultációs helység felől (éppen a kulcsra várakozva)

A Kalene Mission Hospital főépülete a konzultációs helység felől (2014. október)

Persze, itt, Zambiában nincs négy napos ünnep, sőt! Ugyanis a munkahét hétfőtől szombatig tart, mint régen Magyarországon, a “szabad szombat” előtti időben. Félreértés ne essék, itt minden szombat munkanap, nem váltakozva. Így aztán október 24-e elvileg “public holiday” – kivételesen -, de a kórházban nem állhat meg az élet, a vakbélgyulladást a nemzeti ünnepen is meg kell operálni, a betegeket el kell látni. Úgyhogy bármennyire is közel van a magyar és a zambiai nemzet ünnepe, 23-án is elkel a munkáskéz, 24-én sem áll meg a kórház és 25-e is munkanap lesz (nem ám csütörtökre megkapjuk a pénteket is). Itt mindenki nagyon jól tudja és tudomásul veszi. Merjenek az emberek elégedetlenkedni Magyarországon!

Örüljünk együtt az évfordulóknak, nagy események emlékeztetői ezek minden nemzet életében!

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be 2014/10/24 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , ,

13 éppen eggyel több, mint egy tucat

WA: 13 almafa

WA: 13 almafa

A Kard és kasza c. könyv meghatározó élmény volt számomra (a könyvről a moly.hu-n). Én akkor jöttem rá, hogy Wass Albert kiváló író. A későbbiekben nem került a kezembe könyve, volt más, aktuális, fontosabb vagy éppen érdekfeszítőbb olvasnivaló. Nemrégiben (március 8.) édesanyámtól kaptam meg névnapomra a 13 almafa című rövid regényét. Ismét nagy élményt hozott vele, de ez borítékolható volt.

Nem szeretném, hogy ez a bejegyzés spoileres legyen, ezért a cselekményről nem is írok. De meg szeretném jegyezni, hogy a hirtelen határra került almafák történetén keresztül ilyen plasztikusan bemutatni az erdélyi kérdés és problémakört, nagyszerű írói kvalitásra utal. Szinte minden mondatából átsüt az író hozzáállása a kérdéshez, remekül festi fel a jellemeket és a karakterek fejlődését, változását is.

Egy könyv akkor magával ragadó és akkor hordoz valóban üzenetet a számomra, ha jelenetek, képek, hangulatok még hónapok múlva is felsejlenek bennem. Ez történik a 13 almafával is. Olyan regény, amit még szeretnék életemben újra elolvasni. Lehet, hogy csak nyugdíjas koromban lesz rá idő, de kivárom, ez a mű úgyis időtálló, nem fog elfutni a magyar irodalomból csak úgy.

(Kár, hogy ennek a kiadásnak a borítója nagyon gyenge. Wass Albert sokkal többet érdemel. Miért fontos egy könyvborító? Miért nem elég a szöveg alapján megítélni egy könyvet? Hát, hogyne csak a szöveg alapján mondanánk azt, hogy jó avagy rossz egy regény! De amikor a könyvet valaki a kezébe veszi, akkor az nézzen ki úgy, hogy egyben az látvány szempontjából is képviseljen értéket. Már akkor hadd szaduljon el az olvasó fantáziája, hangolódjon rá a műre. Ha már úgyis “full colour”-ban, színesben nyomnak egy borítót, akkor érdemes kicsit dolgozni rajta. Ezen sajnos csak egy gyenge minőségű fotó látható, rajta meg egy Arial betűtípussal írt pár szó. Ennél azért igényesebb lehetett volna a kiadó.)

Ezúton ajánlom Wass Albert mindkét művét: a Tizenhárom almafát és a Kard és kaszát is. A többit azért nem, mert nem olvastam, de lehet, hogy kéne…?

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/06/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Ezt elszúrták, de nagyon…

Nem tudom, hogy mi volt a háttérben, de hogy ezt a kegyetlen gyilkost átadták – aztán Azerben elengedték -, várhatóan kavarta ezt a hatalmas indulatsorozatot Örményország részéről.

Személyesen is szomorú vagyok, több ok miatt:

Az általam is olvasott régi kiadás. Egyszerűen szenzációs műnek tartom!

1. Tudhatná mindenki, hogy az örmények nagyon érzékenyek. Történelmük hosszabb, mint Magyarországé, és a kereszténység igen korán elterjedt az országban. Hogy ezért-e vagy másért, de a környező népek sokat nyomorgatták őket.
Hadd következzen most egy gyors visszapillantás: évekkel ezelőtt olvastam a Musza Dagh negyven napját, Franz Werfel írta. A mű szenzációs, igazi remekmű. Kalandos, izgalmas, megható, történelmi és tanulságos. Én a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném a középiskola valamelyik osztályában, de érettségi tételnek sem lenne rossz.

2. Magyarországon tényleg nagyon sok örmény származású ember él. Nekem is van egy kedves kolléganőm, gyermekkorom óta ismerem. Áldozatkész, együtt érző, kiváló diagnoszta, hadd ne soroljam. A felmenőiben ott vannak az örmények.

3. Egyszer voltam egy nemzetközi konferencián Ausztriában, ahol sok-sok országból jöttek orvoskollégák. Az üzbegisztáni patológus lókolbásszal kínált meg, emlegettük a közös közép-ázsiai eredetet és hogy a magyarok is a nyereg alatt puhították a húst (ami vagy igaz vagy nem). De volt ott örmény kolléga is, akivel pedig felemlegettük, hogy bizony mindkét országnak súlyos bajokkal terhelt a történelme. Ők is többen voltak, nagyobb volt az ország területe, miként hazánk, aztán megkapták a magukét a környező népektől. Azóta is jól emlékszem a beszélgetésre.

Nos, hát ezek azok, amiért úgy gondolom, hogy ezt a lépést a KIM elszúrta, de nagyon. Semmi szükség nem volt arra, hogy megrontsuk a kapcsolatot Örményországgal.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/09/01 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

H, mint Himnusz – H, mint Hungary

Nemrégiben istentiszteleten voltunk egy református templomban (Szilvásvárad). A hely gyönyörű, az épület pedig az egri Bazilika kicsinyített, töpörödött mása, csak éppen minden fehérre meszelve. Valamelyik Keglevich építtette katolikus templomnak, aztán vagy ő, vagy valamelyik másik Keglevich összekapott az érsekkel és végül a reformátusoké lett, a falu domináns vallása ez.

A lelkész igazi lelkész, mert lelkes. Jeremiás könyvéből idézett és arról beszélt: időszerű volt az üzenet akkor és időszerű most is, meg kell térni! Egy bibi van abban a templomban, hogy a hatalmas tér miatt visszahangzik. Bizony nagyon kell koncentrálni, hogy érteni lehessen a beszédet. A lelkész azzal hidalta át a problémát, hogy minden mondata után bevárta a visszhangot.

A végén pedig elénekeltük a Himnuszt. Magam is szeretem énekelni, különösen olyan helyen, ahol jól is hangzik, ha sok ember énekli. Ráadásul a hangmagasságból ítélve, a lejjebb szállított változatnak tűnt. Úgyhogy mindenki tudta énekelni. (Még egy link: http://www.oh.gov.hu/letoltesek/letoltes)

De azért elgondolkodtam, hogyan kapcsolódik az istentisztelethez? Mert hát Jeremiás ugyan a bűnökről és a bűnhődésről, a közelgő babiloni veszélyről beszél, megtérésre hívja a népet, DE a Himnusz nem erről szól. Amikor azt énekeljük benne, hogy “megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt”, akkor Kölcsey arra gondolt, hogy annyi vihar verte már Magyarországot, hogy eljöhetne a felüdülés. De ennek nincs köze Jeremiás üzenetéhez, amikor arról beszél, hogy az egyes embernek meg kell térnie istentelen, világi életéből. Ezeket a bűnöket nem bűnhődheti meg egy nép az egyes ember helyett. Jézus Krisztus sem csak úgy általában halt meg a bűneinkért, hanem egyenként mindazokért, akik ezt hiszik és elfogadják.

H, mint Hungary

Ha már Himnusz, akkor néhány imázsfilm jutott az eszembe. Mostanában találtam, egészen véletlenül a következőt:

Ez már nem az első rövid video, ami Magyarországot népszerűsíti. Az elsőt Madarász Istvántól láthattuk, Budapest Business Region – World of Potentials címen:

Aztán felkérték egy újabb film készítésére, ami Magyarországról szól:

Itt nézhető egy riport a film készítőivel és Istvánnal:

Madarász István (ifjabb), annak a Madarász Istvánnak a fia, akiről írtam már itt (klikk). Aki Istennel járt és amikor meghalt, az Úr Jézushoz ment…

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/10/02 hüvelyk Emberek, Filmnézőnapló, Vélemény, Zene

 

Címkék: , , , ,