A mérges kígyók veszélyesek. Nem kérdéses! De azért vannak különbségek. A puffogó vipera (puff adder) marása igen nagy károkat tud okozni, méreganyaga sejtölő hatású. Ezt láttam egy betegnél, akit egy hete harapott meg egy Bitis arietans. Az állat képe jobb oldalt látható, persze már agyonvert állapotban. A beteggel együtt hozták be az elpusztult állatot. Jó nagydarab.
A hölgy hála istennek jól van (tegnap haza is mehetett), de éppen néhány napja egy gyermek jött, a lábán hasonlóan kígyómarás nyoma, de neki alig van tünete… egyelőre. A két esetnél egyértelműen látható, hogy a lábfej fölső részére csapott le a kígyó. De ez logikus is, hiszen a függőleges sípcsonti részhez oldalra kellene fordulni és úgy nekilendülnie. Szóval az embernek a lábfejére kell vigyáznia leginkább, lehetőleg vastag cipővel. A nőbeteg lába egyébként rendkívül megduzzadt, vérömlenyek is kialakultak, a duzzanat haladt a térd felé fájdalmasan, de megállt! Szisztémás, vagyis általános tünete pedig nincs.
Ezzel kapcsolatosan néhány érdekességet hadd osszak meg:
1. Az egyik zambiai orvoskolléga viccesen megjegyezte: “Ha mérges kígyó marna meg, akkor az a neurotoxikus (idegrendszerre ható) legyen!” – attól ugyanis lebénul az ember, gyorsan lélegeztető gépre kerül és eszméletlenül fekszik az intenzíven, nem érzi a fájdalmat. Ellenben ha a haematotoxikus mar (pl. Boomslang vagy Haemachatus haemachatus – varangyfaló köpködő kobra), akkor egyszer csak nem alvad az ember vére és csak vérzik innen onnan. A citotoxicus (puff adder) esetében elhal a végtag és igen fájdalmas. De a végén megjegyezte: “Leginkább egyik se harapjon meg!” Úgyhogy este az elemlámpával nem előre a sötétbe kell világítani, hanem lefelé a lábunk elé!
2. A puff adder (Bitis arietans) a marás után nem tűnik el, hanem ott marad (ezért is verték agyon). A fent említett kisfiú esetében a kígyó eltűnt, reméljük nem lesz nagyobb baj.
3. Black mambát (Dendroaspis) még nem láttam, de nem is akarok… hatalmas dög és kb. 20 km/h a sebessége! Persze rá is jellemző, ami a többire is: nem keresi az embert, akkor támad, ha beszorítják, abajgatják.
Végül hadd írjam le a legfontosabb szabályokat, amire érdemes vigyázni, ha az ember olyan területen jár, ahol mérges kígyók élnek (forrás Oxford Handbook of Tropical Diseases – 2014):
Elkerülni a kígyót!
Ne zavard, ne szorítsd sarokba!
Maradj mozdulatlan!
Megfelelő cipőt viselj!
Éjszaka legyen nálad elemlámpa, amivel a lépteid elé világíts!
Ne gyűjtsünk tűzifát, különösen az avarban, levelek között és magas fűben!
Odúba vagy üregbe nem nyúlunk!
Fára, sziklára nem mászunk!
A sziklákon a párkányok veszélyesek!
Dús növényzetű, iszapos parton nem játszunk, nem úszunk a vízben!
Nem alszunk a szabad ég alatt (legfeljebb zárt sátorban, aminek nem nyitott az alja)!
A hétköznapok fogságában 