Akire az infektológus büszke

, még a világ végén is!

Otthon is fontos agyhártyagyulladás esetén a gerinc-folyadék csapolása és vizsgálata, de itt, a trópusokon elengedhetetlen. Ha pedig megnézzük a liquort (gerinc-folyadék, agyvíz), akkor tudnunk kell, hogy mennyi benne a fehérje. Ezt a világ végén is vizsgálják, a feljegyzések között az első: PANDY – hány kereszt? Mennyire pozitív?

Ahogy megláttam a kórlapban a nevet, azonnal megkérdeztem a brit kollégát, akivel együtt tekintettük át a betegeket: “Tudod-e, hogy ki fedezte fel ezt a vizsgálatot?” Persze, nem tudta. Mire büszkén magyarázhattam el neki, hogy Pándy Kálmán egy magyar tudós volt, ő fejlesztette ki.

Bizony, még ma is használjuk Magyarországon a módszert, bár jelentősége kisebb, mert az agyfolyadék fehérjetartalmának a mérése újabb technikákkal precízebben történik. De olyan helyen, ahol kevés a lehetőség nagyon fontos támpont “a Pándy” eredménye.

“A laboratóriumi diagnosztika területén maradandót alkotott. Kevés olyan klinikai kémiai módszerrel rendelkezünk, amely bevezetése után 85 évvel is kiállja a gyakorlat próbáját. Ezek közé tartozik a Pándy-féle karbolsavas liquor-fehérje kémlelési eljárás, amely Pándy-reakcióként vonult be az irodalomba és a laboratóriumok mindennapi életébe.” —wikipedia

Pándy Kálmán: akire Magyarország büszke lehet! Nem véletlenül nevezték el róla a gyulai kórházat.