RSS

agyhártyagyulladás címkéhez tartozó bejegyzések

Akire az infektológus büszke

, még a világ végén is!

Otthon is fontos agyhártyagyulladás esetén a gerinc-folyadék csapolása és vizsgálata, de itt, a trópusokon elengedhetetlen. Ha pedig megnézzük a liquort (gerinc-folyadék, agyvíz), akkor tudnunk kell, hogy mennyi benne a fehérje. Ezt a világ végén is vizsgálják, a feljegyzések között az első: PANDY – hány kereszt? Mennyire pozitív?

A vizsgáló oldat a Kalene Mission Hospitalban (magyar név az üvegen)

Ahogy megláttam a kórlapban a nevet, azonnal megkérdeztem a brit kollégát, akivel együtt tekintettük át a betegeket: “Tudod-e, hogy ki fedezte fel ezt a vizsgálatot?” Persze, nem tudta. Mire büszkén magyarázhattam el neki, hogy Pándy Kálmán egy magyar tudós volt, ő fejlesztette ki.

Bizony, még ma is használjuk Magyarországon a módszert, bár jelentősége kisebb, mert az agyfolyadék fehérjetartalmának a mérése újabb technikákkal precízebben történik. De olyan helyen, ahol kevés a lehetőség nagyon fontos támpont “a Pándy” eredménye.

“A laboratóriumi diagnosztika területén maradandót alkotott. Kevés olyan klinikai kémiai módszerrel rendelkezünk, amely bevezetése után 85 évvel is kiállja a gyakorlat próbáját. Ezek közé tartozik a Pándy-féle karbolsavas liquor-fehérje kémlelési eljárás, amely Pándy-reakcióként vonult be az irodalomba és a laboratóriumok mindennapi életébe.” —wikipedia

Pándy Kálmán: akire Magyarország büszke lehet! Nem véletlenül nevezték el róla a gyulai kórházat.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/12/01 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , ,

Most már tényleg: Kongó

Thanhoffer: Kongó

Az orvos, Thanhoffer Lajos fogta magát és elment Afrikába. Ez a Thanhoffer Lajos azonban nem azonos a XIX-XX. század fordulóján élt azonos nevű anatómussal. A Kongó c. könyv írója 1939-ben járt Afrikában, az anatómus pedig 1909-ben meghalt.

Szóval, fogta magát, Antwerpenen keresztül irány Kongó. Nem ám repülővel (100 évvel ezelőtt vagyunk), hanem hajóval. Feljegyzéseket készített, amit olvasmányos formában adott közre. A könyv elbűvölő, belevilágít az akkori Afrika életébe egy orvos szemével. Egy sztorit hadd idézzek belőle ízelítőként:

“Odaérkeztünk a szánalmas hotelhez.
– Boy! … Boooy! Leta Whyski mbili baridi – ordítja a barátom.
– Mit mondott? – kérdem.
– Azt mondtam, hozzon két whyskit. Leta az hozzál, mbili az kettő, baridi az hideg…
Jön a boy és tálcán két pohár whyskit hoz. Amint megkóstolom, érzem, hogy nem szódavízzel készült, hanem rendes kútvízzel. A whyskiért amúgy sem rajongok nagyon, de ha már inni kell, akkor jobban szeretem hozzá a szódát.
Odaintem a boyt.
– Soda… – integetek – leta soda… – mondom az új ismeretemmel.
A boy nem érti.
– Az ördögbe is, itt nem ismerik a szódavizet? – kérdem a barátomtól…
Harsogva kacagni kezd.
– Bwana Muganga anataka mayi ya pffffff – mondja a boynak, aki erre azonnal eltűnik és szódás whyskivel tér vissza.
– Hát ezt hogyan csinálta?
– Mondtam, hogy hozzon szódavizet.
– Hogy hívják a szódavizet?
– Mayi ya pffffff… – fújja és egy csomó izzadtságot permetez az arcomba.
– Mayi ya pffffff?
– Igen. Mayi az annyit jelent, hogy víz. Már most a szóda is víz, de olyan víz, ami, ha az üvegének dugóját kinyitják, sziszegő, fújó hangot ad. Tehát a szóda mayi ya pfffff…”

Térkép

De nem csak az ócska hotel teraszán iszogatott, hanem belevetette magát a dzsungelbe is. Könyvében térképet közöl:

Tábori körülmények között gyógyít. Illusztrációként fényképeket is tett könyvébe. Egyiken éppen gerinccsapolást, lumbalpunctiot hajt végre. Úgy, hogy közben a gyermeket egy hordó tetejére ülteti fel.

Lumbalpunctio (gerinccsapolás) - fotó Thanhoffer könyvéből

Erről egyből beugrott a 2000-es gennyes agyhártyagyulladás járvány (a katonák között több mint hetven eset fordult elő). Itt is volt Eger környékén néhány eset, hozzájöttek a gyanús esetek, hamar megtelt az akkori fertőző osztály néhány kórterme. Így aztán egyszer az egyik gyermeket (mivel a kiságyban nem lehet gerincet csapolni), az éjjeli szekrényre ültettük ki, olyan pózban, mint Thanhoffer Kongóban. Sikerült a csapolás, igazolódott a gennyes agyhártyagyulladás, megkapta a gyógyszereket és szépen meggyógyult. Számomra emlékezetes, ha nem is Afrikában történt.

A könyvet ajánlom mindenkinek: antikváriumokban vagy a vaterán fellelhető 2-3 ezer forint körüli áron, de van, hogy olcsóbban.

Még annyit erről a fiatalabb Thanhoffer Lajosról, hogy ő lett a budapesti Sziklakórházban berendezett Oltóanyag Termelő üzem igazgatója. Ezt egy 1945-ös filmhíradóból tudhatjuk meg: klikk ide. Egyéb információm arról, hogy mi lett vele, nincsen.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/06/23 hüvelyk Olvasónapló, Régi orvosi könyvek

 

Címkék: , , , ,