Dániel, pattanj: Népszámlálás!

— kiáltottam a legidősebb fiamnak ma délután. Őt is a számítógép elé szólítottam. Igazi családi program. Gyorsabban ment, mint gondoltam. Először, meglátva a kérdőívet, kicsit megszeppentem: No, ennek neki kell ülni! – mondtam magamban. De kellemesen csalódtam. Az internetes kérdőívek logikusak, a kitöltés ment mint a villám. Persze a dolgot megkönnyítette, hogy egy háztartásban, saját házunkban lakunk és egy család vagyunk. Még akkor is haladt a dolog, ha 5 darab Személyi Kérdőívet kellett kitölteni.

A nemzetiségeket nem bővítettük, bár a nevünk után felmerült bennem a szlovák beikszelése, de sem a nyelvet, sem a kultúrát nem ismerjük már. Mindössze Mikszáth tót atyafisága az egyetlen forrás az őseink életéről. Talán úgy lehetett…

A Maszárovicsok egyébként szanaszét vannak a világon. Legtöbben Csehországban Masarovic írásmóddal, aztán Dél-Amerika egyes országaiban Mazzarovich néven. Magyar fonetikával kevés a találat a Google keresőjében.

Érdekes viszont, hogy a Nagy-Magyarország utolsó kassai püspökét hívták Maszárovitsnak, bocsánat: Madarásznak. Teljes nevén Madarász István, akinek nincs semmilyen kapcsolata azzal a Madarász Istvánnal, akiről írtam már itt (klikk).

“Madarász (1907-ig Maszárovits) István (Nagyszombat, Pozsony vármegye, 1884. júl. 10.-Hejce, 1948. aug. 8.): megyéspüspök. – A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a KPI-ben végezte, és teológiából doktorált, 1907. I. 3: pappá szentelték. Hitoktató Budapesten, 1909: Bp-Tabánban kp., 1909-15: hittanár, 1915-25: a hercegprím. irodájában levéltáros, jegyző és titkár, 1926-29: Budapesten a Bazilika plébánosa és zámi apát, 1929-39: a VKM tanácsosa, az egyházügyi osztály vezetője, 1932: prel., 1933: váradi kanonok, 1936: a manilai Euch. Kongressz-on a magyar zarándokok vezetője. XII. Pius 1939. VII. 19: kassai megyéspüspökké és egyidejűleg a szatmári egyházmegye ap. korm-jává nevezte ki, utóbbit 1941-ig töltötte be. Kassán IX. 16: foglalta el székét. 1945. II. 26: székvárosát a m. papokkal együtt elhagyni kényszerült, székhelyét Hejcére, a püspöki nyaralóba helyezte át. A kiutasított papoknak új lelkészségeket szervezett.” (forr. Katolikus Lexikon – lexikon.katolikus.hu)
—A beiktatásáról szóló filmhíradó részlet megnézhető itt (klikk).

Végre, egészen konkrétan rákérdeztek a Személyi Kérdőív 38. pontjában, a vallási közösségre, felekezetre is. Szaporítottuk is a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezet striguláit. Reméljük sem most, sem a jövőben nem fognak ezért üldözni. Bár ahogy visszatekintünk, előfordult már a világtörténelemben.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s