RSS

pestis címkéhez tartozó bejegyzések

Odakint, a pusztában

A könyv borítója

Ez a novelláskötet címe, amit mindenkinek nemcsak jó szívvel, hanem különösen fontos műként kifejezetten ajánlok. Tényleg szenzációs. Amikor először olvastam róla ajánlásokat, azt gondoltam: elfogult a kiadó. De mégsem.

Különleges darabbal állunk szemben. Középkori történetek, de nem a hős lovagok, a háborúk vagy a nagy katedrálisok szemszögéből, hanem a földet túró, földönfutó nép szemüvegén keresztül.

Intró-ajánló nézhető itt. Néhány gondolat ízelítőként:

1. A novellák közül különösen tetszettek az életképeket felvonultató darabok: A vacsora, A fogadó, vagy éppen az Apródélet. Plasztikusak és friss a nyelvezetük. Érzi az író, mit ért meg az olvasó.

2. Meglepő darab Az íjász. Rövid csattanóval, ijesztő környezetben.

3. Nagyon megindító az Egymásra utalva. Csöpp gyermeket mutat be embertelen körülmények között. Összeszorul az ember szíve, ahogy olvassa. Felejthetetlen.

4. Találtam a könyvben egy “szakmai” darabot is. A Tűzben égsz majd a pestis járvány idején játszódik. Nem is akármelyik, hanem a “Nagy” járvány alatt, ami az 1300-as évek közepén volt. De a történet elképzelhető lenne akár az 1700-as évek elején is.
Korábban több bejegyzésben is foglalkoztam a pestissel. Szó volt róla Ezékielnél, mint Isten ítélete. Hosszabb szakaszt idéztem Ralph H. Major könyvéből (A végzet katonái), ahol a kórokozóról volt szó: Yersinia pestis. A nagy, XIV. századi pestisjárvány (Fekete Halál) kapcsán pedig A bolhák étvágyát taglaltam.

Remélem sikerült felcsigázni az érdeklődést. Érdemes megvenni a művet, mert olyan, amit érdemes időnként újra elővenni, mint egy jobb verseskötetet.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/06/29 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Előadás fiataloknak

Az előadás első diája, melyre klikkelve a teljes sor .pdf-ként letölthető

Több, mint öt évvel ezelőtt tartottam előadás ezen a címen a Katolikus Ifjúsági Klubban Dr. Kovács Kázmérbarátom és kollégám felkérésére. Akkor a sorozatban ő is tartott egy előadást, természetesen a várandóssággal kapcsolatban, nekem pedig a fertőzések, járványok témakör jutott. A sorozat így nézett ki: 2006. november 15. „Beteg voltam és meglátogattatok…” – Egri évszázadok (N. Lutter Katalin), november 22. Áldott állapot – Advent (Kovács Kázmér), november 29. Fertőző betegségek és a Biblia (Maszárovics Zoltán), december 6. Szenvedélybetegségből szabadultam (Tóth Valéria), december 13. Isten érintései az elhagyatottságban (Sztancsik Tamás). Izgalmas volt, valami kis média visszhangot is kapott.

Ugyanezzel a címmel tartottam előadást tegnap, pénteken (2012.03.30-án) középiskolásoknak. Igen megtisztelő volt a felkérés, mert a Sancta Maria iskolában, az ún. Humán tudományok napja keretében (Fodor és Szabó tanárnő szervezésében) a diákok olyan előadókat hallgathattak, mint: Berecz Mátyás történész, Lisztóczky László irodalomtudós, Löffler Erzsébet – a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója és Nemes Lajos, a levéltár igazgatója.

Az előadásom természetesen itt nem rekonstruálható, de a vázlata, vagyis a diasorozat .pdf-ként letölthető a fenti képre kattintva. Ha valakit érdekel…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/31 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

A bolhák étvágya

Arra utaltam egy korábbi posztban (pestis), hogy néhány mondat erejéig elmesélem, miért is robbant 1346-ban a járvány és lett belőle “A” Fekete Halál. Nem saját kútfőből merítettem a választ a kérdésre, hanem komoly szakriodalma van a témának. Különösen jól ismeri az akkori helyzetet egy Benedictow nevű kutató. Könyvet írt a róla, ami megtalálható az egri kórház könyvtárában is (angol nyelven). Címe: A Fekete Halál (The Black Death).

A Yersinia pestis nevű baktérium a patkányokon élő bolhákban szaporodik. Aztán ahogy a bolha csíp, tovább adja a kórokozót a következő patkánynak. Vagy éppenséggel az embernek. Jó, de akkor miért lepték el ilyen tömegesen az embereket ezek a bolhák?

Az akkori járványban egy olyan kórokozó terjedt, ami, ahogy az áldozat vérével a patkány-bolha előgyomrába került, ott összecsomósodott, kicsapódott, mint a romlott tej a forraláskor. Olyan csomót képezett ebben az úgynevezett proventriculusban (előgyomorban), hogy nem engedte tovább a táplálékot a bolha rendes gyomrába. Mi következett ebből?

A bolha még éhesebb lett. Megbolodnult. Tudjuk, az ember is milyen ideges tud lenni, ha éhes. Ezért még többet próbált enni, vért szívni. Így aztán a patkányról, mint az őrültek, az emberekre is átugrottak és csak szívták a vért, ahogy tudták. Elmondhatták akkoriban: “Éhes bolha emberrel álmodik.” Csak éppen nem tudták, hogy ez a kulcsa a járványnak. Gyenge volt a védekezés. Hiába különítették el az embereket 40 napra (quarantana – innen jön a karantén szó), a patkányok jöttek, mentek. A hajókon a rakományban megbújtak, így hozták be Kaffából, Genovába és a többi olasz kereskedő városba. Innen aztán északnak, keletnek, nyugatnak indult a járvány, ellepve Európát, elpusztítva a lakosság egynegyedét, egyharmadát.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/17 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , ,

A végzet katonái – 1 – Yersinia pestis

A világtörténelem tele van járványokkal. Ralph H. Major ezeket remekül összeszedte könyvében. A bevezetőből már idéztem (Hasmenés és a média… c. posztban), de érdemes néhány mondat erejéig az egyes fejezetekbe is bele pillantani (10 fejezet – 10 kórokozó), hiszen tanulságosak. A legsúlyosabb járvánnyal, a Fekete Halállal (The Black Death) kezdi a sort. Figyelem! Nem keverendő össze a Fekete Halál a fekete himlővel. Ez utóbbi egy virusos, kiütéses megbetegedés (kicsit hasonlít a bárányhimlőhöz). A pestist viszont egy baktérium okozza: a Yersinia pestis. Nevét az egyik felfedezőjéről, Yersinről kapta.

A pestis járványok néhány évtizedenként, de minimum száz évenként kopogtattak. Volt, hogy évekig, szinte folyamatosan tizedelték a lakosságot. Ilyen volt a londoni pestis, a Nagy Dögvész (amit a Nagy Tűzvész követett – ez aztán kifertőlenítette Londont) 1665-től kezdődően. Major néhány oldalt szentel ennek a járványnak, de aki szemtanútól szeretne bővebben olvasni, az a Robinson mellett olvassa el a Londoni pestis c. Defoe könyvet is. Nem olyan kalandos, néhol kicsit uncsi is, de enged belelátni az akkori gondolkodásba. Defoe gyerekként élte át, aztán apja beszámolói alapján írta meg művét az 1700-as évek elején.
De nagyon előre szaladtunk. Jóval korábban, Athénben már i.e. 430-ban, Periklész halálát okozta, miután tönkretette a város lakosságát – mármint a pestis, nem Periklész. “Kinn a dór hadak — benn a döghalál” – mondták akkoriban. A spártaiak szorították be a lakosságot a városba, ahol a nyomort követte a járvány, nagy pusztítást végezve.

Na, de a legnagyobb a Fekete Halál (1346-1352) volt. A mongolok hozták a Krím félszigetre. A pestises hullákat katapultokkal lőtték be a várfalon túlra (Kaffa városában – Theodosia), onnan meg a genovai hajósok patkányostól, mindenestő Európába hozták. Nagy gáz volt: VI. Kelemen pápa Avignonban bezárkózott, tüzeket gyújtott a folyosókon, meg is úszta. Hasonlóképpen Guy de Chauliac, aki aztán megírta a Nagy sebészet c. művét. De erről szól: Bocaccio Dekameronja is (állítólag, még nem olvastam). Szörnyű tévhitek keltek szárnyra: Bázelben a lakosság ünnepélyes fogadalmat tett a zsidók kiirtására (VI. Kelemen viszont megvédte a zsidókat). A flagellánsok meg Európát bejárva vitték tova a kórt.

Akik vizsgálták: Athanasius Kircher – Scrutinium Pestis 1659-ben, aztán sokat tett le az asztalra: Sibaszaburo Kitaszato, Alexandre Yersin, akik mikroszkóppal vizsgálhatták már.

Miért robbant a Fekete Halál? Miért terjed ilyen sebességgel a kór? Érdekes a háttér…

Következő: A végzet katonái 2

 

 

 

 

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/13 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , ,