RSS

lunda címkéhez tartozó bejegyzések

Igen, ez az a bizonyos vírus…

Már annak idején (1994-1995), a mikrobiológia tanulásakor bevésődött az orvostanhallgató agytekervényeibe (már akinek volt affinitása a fertőzésekhez), hogy Isten mentsen meg az ebolától és a marburgtól! Két, magas halálozással járó, vírusos betegség, melyek hátterében áll a két kórokozó az Ebola és a Marburg. Így tanultuk őket, együtt. Ez utóbbit manapság ritkán emlegetik, bár elvétve okoz megbetegedést. Például 1967-ben laboratóriumban, a dolgozók között okozott halálos fertőzéseket. Rokona az Ebola vírus most viszont különösen “népszerű” lett. Már korábban terveztem, hogy írok róla egy bejegyzést, de aztán láttam, hogy a magyar média elég részletesen beszámol a megbetegedésről, kiváló összefoglaló cikkek találhatók a jelentősebb hírportálokon, így meggondoltam magam.

Az apropót viszont most mégis az adja ennek a bejegyzésnek, hogy két misszionárius kapta el a betegséget. Már hazaszállítják (a doktor már megérkezett) őket az Egyesült Államokba, de a munkájukról mégis szeretnék megemlékezni (abban a reményben, hogy felépülve majd visszatérhetnek a szolgálatba – életre szóló védettséggel az immunrendszerükben).

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – Samaritan’s Purse

Kent Brantly doktor két gyermek apja, mégis vállalta, hogy ilyen veszélyes körülmények között szolgál… Isten nevében, hirdetve munkája által is az Örömhírt, az Evangéliumot. A Szamaritánus Erszénye (Samaritan’s Purse) nevű missziós szervezet (melynél Brantly doktor szolgál) szorosan együtt működik a Médecins Sans Frontieres (Orvosok Határok Nélkül – világi orvosmissziós szervezet) mellett a SIM-mel (Soudan Interior Mission), amely szintén egy keresztyén misszió.

Ez utóbbi szervezet működteti többek között a Mukinge Hospitalt Zambiában, ami az ország észak-nyugati régiójában a Chitokoloki-Kalene-Mukinge kórházak háromszögének egyike és itt a kaonde népcsoportot látják el (Chitokolokiban a luvale népet, Kaleneben a lunda népet – ezen kórházakat a CMML működteti a zambiai állammal együttműködve).

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – SIM

Ennek a SIM-nek munkatársai a Writebol házaspár: David és Nancy. Mivel a feleség szintén az ebolásokat ellátó egyik kórház háttérmunkájában vett részt (Monrovia, Liberia – Nyugat-Afrika), sajnos ő is megkapta a betegséget. Súlyos beteg ő is, de imádkozunk, hogy az Úr mentse meg a halál torkából!

Az országokban (Guinea, Sierra Leone, Libéria, Nigéria stb.) egyébként szigorú szabályok léptek életbe, az Egyesült Államok már nem ajánlja senkinek a beutazást. Mégis számtalan egészségügyi dolgozó vagy más háttérmunkában résztvevő misszionárius dolgozik Nyugat-Afrikában (meg persze a világ többi részén). Isten áldása legyen a szolgálatukon!

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/08/02 hüvelyk Afrika, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Lunda kézikönyv – kifejezésekkel teli – magyarítva

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található (Jeff Israel térképe – forrás Wikipedia)

A Lunda birodalmat, vagy más néven Lunda királyságot egy Mwata Yamvo nevű uralkodó alapította hódításaival valamikor a XVI. században, a jelentős afrikai gyarmatosítások ideje előtt. Az ország gyors fejlődésnek indult. Ezért a területet Lunda-országként is emlegetik, de ez a “Lundaland” kifejezés nem keverendő össze egy svéd területtel és zenekarral ugyanezen a néven. Adminisztratív szempontból a XX. század elején került véglegesen felosztásra. Ma a lundák közül félmillióan Angolában élnek, 750 ezren a Kongói Demokratikus Köztársaságban és kb. 200 ezer Zambia területén. Igen, ez a legutóbbi szétszakítás akkor történt, amikor a mai politikai határokat meghúzták. De persze ez nem jelentett teljes szétszakítottságot, hiszen az országhatárokon van még átjárás, a lunda nyelvet pedig a kis falvakban nem helyettesíti a hivatalos nyelv. Pedig ha megnézzük az eredeti Lunda-országot, ma van legalább három európai hivatalos nyelv arra felé. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Angola portugál fennhatóság alá tartozott, a hivatalos nyelv a portugál. A Kongói Demokratikus Köztársaság déli része korábban Zaire néven létezett (Belga Kongó), a hivatalos nyelv a francia. Zambia pedig Észak-Rodézia néven az angolok befolyása alatt állt, itt a hivatalos nyelv az angol. Szükség is van ezekre a nyelvekre, hiszen például Zambiában 72 nyelv ill. nyelvjárás van.

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

A lunda emberek különösen közel állnak hozzám, hiszen jó néhányat megismertem 2011-ben. Akkor egy kis angol-lunda kézikönyv (inkább füzet) segített abban, hogy legalább néhány kifejezést megtanulhassak és használhassak. Nagyon nagy segítség egy ilyen kifejezéseket tartalmazó szótár – nyelvkönyv.

Részlet a szerzők előszavából: “Ennek a kézikönyvnek az ötlete akkor merült fel, amikor két hetet Paul Fisherrel lundát tanulva töltöttünk a Hillwood Farmon és a helyi lakosokkal gyakoroltuk az újonnan tanult nyelvet. Erős volt a vágy bennünk, hogy a Lunda néppel kommunikálni tudjunk, azokkal az emberekkel, akiknek Kaleneben szolgáltunk és jelentős hátránynak éltük meg, hogy nem beszéljük a nyelvet. […] Imádkozunk, hogy ezt a kis könyvet Kalene személyzete használja a jövőben is – de bátorítunk benneteket, hogy töltsetek időt a Lunda emberekkel és fedezzétek fel különleges kultúrájuk finomságait. Ha így tesztek, akkor nemcsak személyesen gazdagodtok de az általatok a kalene-i betegek részére biztosított ellátás is jóval magasabb színvonalú lesz.”–Christopher és Emma Houlden

A magyarított változat (a szerzők engedélyével készült a fordítás) letölthető a bal oldali képre vagy erre a linkre kattintva.

De nem én vagyok az első és remélem nem is az utolsó magyar, aki közelebb kerülhetett a lunda néphez. Több mint 150 évvel megelőzött egy magyar Magyar. Az utazót Magyar Lászlónak hívták és a XIX. század nagy afrikai utazója volt. Nemcsak utazott, de mivel valamelyik törzsfőnök leányát is feleségül vette, még igazi afrikaivá is vált. Őróla olvashatjuk:

“Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zairéban — a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) […] Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a Zambézi folyók vízgyűjtő területét, és a Kasai folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, Yah Quilem városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse Kabebét, a rettegett uralkodó, Muata Jamvó (ez a Mwata Yamvo ki tudja hanyadik leszármazotta lehetett a XVI. századi Mwata Yamvonak?) székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette. A fejedelmet Magyar 300 felesége között találta — ők voltak a testőrei.” —forrás Wikipedia.

Ha valaki nyomtatásban is szeretné olvasni, használni az angol-magyar-lunda kisszótárat, akkor A6-os (A6-link) vagy A5-ös (A5-link) méretben kinyomtathatja. Egy kis puzzle, de a vágások és sorbarendezés után összetűzhető és valódi zsebkönyv vagy kézikönyvként használható. Ugyanakkor had használjam ki az alkalmat, hogy megemlékezzek Paul Fisherről (Walter Fisher unokájáról), akit a fenti idézetben emlegettek: 2011-ben még lehetett tőle tanulni, sajnos 2014 év elején hunyt el.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/20 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Ismét a lundákról

M. K. Fisher lunda nyelvkönyvét nézegetve (írtam róla itt) botlottam bele abba a bevezetőbe, amelyben röviden összefoglal a szerző néhány olyan illemszabályt, ami véleményem szerint nemcsak a lunda nép körében érvényes, hanem szerte Afrikában. Egy kis ízelítő:

A Lunda nép egy 640 km hosszú területen él, ami dél-nyugat Zairétől (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) húzódik Zambia észak-nyugati részéig, benyúlik észak-kelet Angolába is. Nyelvük a ndembu, megkülönböztetésül a luundától, ami tulajdonképpen az urundi. Lundaföld déli részén Lunda Iwe Shindinek hívják. Szokásaikat tiszteletben kell tartani!

Üdvözlésnél a fiatal megvárja, amíg az idősebb köszön neki. Mwani – közben kétszer üti össze a tenyerét megfelelő szögben tartva. Ha az egyik kéz foglalt, akkor a szabad kézzel a mellkasra ütnek. A földön ülve a karra-hasra szórt föld is az üdvözlés része.

Az ülésrendet szigorúan veszik. A férfiak és nők nem ülnek együtt. Ha mégis szükséges, akkor a sorrend: nő-férfi, férfi-nő, nő-férfi a sorrend. Vagyis a férjek mellé mások feleségei nem kerülnek. Távolságot tartanak.

A javakat megosztják, általában mindenük közös. Kivéve a főnököt, aki azt mondja: “Az én falum.” Egyébként azt mondják: a miénk. A vadász a zsákmányt az egész faluval megosztja.

Az étkezések során a nők és férfiak nem esznek együtt. A különleges vendég maga eszik a házban a vendéglátójával. A maradékot hazaviheti. Ha pl. szárnyast készítenek a tiszteletére, akkor teljesen meg kelle enni vagy elvinni a maradékot.
Étkezés előtt vizet öntenek a vendég kezére, ami a földre csorog. Vizet csak az étkezés végén isznak, akkor ha erre felszólítás történik.
A böfögés a vendég elégedettségét jelzi.
Mással egyszerre nem szabad a falatot a tálba mártani!

Az ajándék azonnal nem viszonozható. Ez tönkreteszi a barátságot. Meg kell várni a viszonzással a következő adandó alkalmat!

Soha nem hívják állatnak a másikat, még viccből sem. Csak a népmeséikben mondanak állatnevet emberre (pl. kismajom).

—Érdekes gondolatok ezek.

Az interneten utánajárva, megtaláltam azt, hogy ki volt az első magyar, aki a lunda néppel kapcsolatba került. Úgy hívták, hogy Magyar László (Afrika-kutató). Több, mint 150 évvel ezelőtt járt ott:

“Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zaireben és a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) A felfedező úthoz szükséges anyagiak előteremtésére több árut Benguelába szállíttatott és ott nyereséggel eladta. Karavánja 1850. február 20-án indult útnak 235 fegyveressel. Útjára felesége és rabnői egy része is elkísérte. Több tartományt bejárt, egy sereg afrikai törzsnél megfordult. Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a Zambézi folyók vízgyűjtő területét, s a Kasai folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, Yah Quilem városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse Kabebét, a rettegett uralkodó, Muata Janvo székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette.” 

—Nem lehetett könnyű az élet akkoriban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/06/20 hüvelyk Afrika, Emberek

 

Címkék: , , , , ,

Lunda people – lunda nyelv

Ahogy egy korábbi bejegyzésben írtam róla, a Kalene körüli vidéken a lunda népcsoport él, akiknek a nyelve a lunda. Kb. 450 ezer ember beszéli, három országban élnek, mert az országhatárok szétvágták a nyelvterületet. Sokan vannak Zambián kívül: Angolában és a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban (korábban Zaire). A nyelv nem könnyű, ha valaki meg akarja tanulni, akkor bizony oda kell utaznia és intenzív nyelvtanulásba fognia.

Lunda nyelvköny (1984-es kiadás)

A tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jó könyvek. Az egyik korábbi bejegyzésben emlegetett Dr. Walter Fisher egyik gyermeke, a nyelv mestere lett (köztük élt és nőtt fel) és egy 36 leckéből álló kellően didaktikus nyelvkönyvet állított össze. Kezdetleges formában megjelent 1919-ben, majd bővítették és újra kiadták 1944-ben, 1963-ban, végül 1984-ben. Ez utóbbi ma is kapható (nem az interneten) a missziós könyvesboltokban. A harmadik kiadás előszavában olvashatjuk:

“This present Lunda Grammar by Mrs. M. K. Fisher represents the labour of a lifetime spent among the Lunda people, together with her well-known husband, the late W. Singleton Fisher. Her partnership with him in missionary work required unceasing study of the language, intensified in later years when the translation of the Bible into Lunda demanded the most accurate knowledge possible. This book is the fruit of their combined study and labour.” —T. Rea, CMML

A Biblia lunda fordításának címlapja

Ahogy a fenti szövegből kiderül, még a nyelvkönyv össze sem állt, a Biblia fordítását már elkészítették. Következzen az első néhány sor Mózes első könyvéből:

Hatachi Nzambi walengeli nimawulu nimaseki. Maseki adingi akadi nimwayawu, adingi amukunkulu; hewulu denyingi hadingi mwidima. Spiritu waNzambi wadingi nakuhitahita hewulu damenji. Nzambi wahosheli nindi, kwikali chejeji. Kwikala nichejeji to-o.

(Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lett világosság.)

A teljes Biblia a lunda emberek kezében lehet: az Ószövetség és az Újszövetség könyvei is. Ez igazán nagyszerű dolog, valóban nagy munkát követelt, hogy a fordítás elkészüljön.

Lunda-English : English-Lunda szótár

A hétköznapokat Kaleneben nagyban segíti a szótár. Lunda-Magyar szótár természetesen nem létezik, de van Lunda-Angol – Angol-Lunda kombinált szótár. Ezt is a Fisher család készítette el. Részletes, rengeteg szócikkel. A nyelvtan könyv mellé nagyon fontos kellék ez is.

A kis füzet kórházi, mindennapos használatra

Természetesen munkába, az utcára, a kórházba ezeket a nagyobb méretű könyveket nem vihetjük magunkkal. Ezért nagy segítség lehet egy jól összeszedett kivonat. Ilyen is létezik. 2011-ben a kórházban dolgozott Dr. Christopher Houlden, sebész és a felesége Emma, szülésznőként (blogjuk: lovefromzambia.blogspot.com). Ők állították össze azt a kis füzetet, ami könnyedén elfér az ember zsebében, és a napi rutinhoz tartozó kifejezéseket tartalmazza angolul és lunda nyelven. Befejezésül alább közlöm a bevezetőt és a tartalomjegyzéket, mellette néhány hasznos mondatot:

Chris és Emma kézikönyve - hasznos és működik!

Welcome – Shikenu mwani; I am greeting you – Tunemushi mwani; Good morning – Netemena mwani / menekenu mwani; Are you well? – Mwakola mwani?; I am well –  Nidi chachiwachi; And you? – Ndocheyi?; Not so well – Chanti chanti (literally ‘just a bit’); I don’t know – Etu (pronounced etru) kwiluka nehi mwani; Thank you – Nasakalili mwani; Yes – Eŋa; No – Nehi; My name is… – Ami yami…; What is your name? – Enu ijina denu yeyinyi?; Where are you from? – Wunafumi kudihi?;
Where? – Kudihi?; Far away – Kwakulehi; What is the name of your village? – Ijina da mukala wehi?; Village – Mukala; What is your job? – Wazataŋa mudimuinyi?;
I work (at Kalene) – Na kalakalaŋa (ku Kalene); At the hospital – Mu chipatelu; I am a surgeon – Naladikaŋa
 (literally ‘I do operations!’); I am a doctor – Nidi ndotolu; I am a midwife – Ami nakwashaŋa akwa mavumu; I am a nurse – Ami ni sister.

Akit komolyabban érdekel, annak szívesen megküldöm a kis, kivonatos kézikönyvet .pdf formátumban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/23 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Szecsuáni – Chachiwahi

Készül az nshima a sparhelten, vagyis a masinán (nem mashina!)

Nem, Zambiában nem esznek szecsuáni szósszal sem rizst, sem semmi mást (mert az kínai).

Nemzeti eledelük, miként az elterjedt a környező országokban is: az “nshima“. A wiki szerint főleg kukoricából készítik az alapot, de a Kalene környéki régióban a jóval kevésbé tápláló kasszávából (manióka) gyúrják, főzik. Az íze érdekes, a semleges és a tészta között valahol, kissé émelyítő illattal (szag).

Bár a “szecsuáni” (kínai) és “chachiwahi’ (lunda) szót nagyon hasonlóan ejtik ki, teljesen mást jelent.

Az alábbi párbeszéd mindennapos a kaleni viziteken:

– Mudiñahi? (Hogy van?)

Chachiwahi! (Jól!) – “csecsuahi” és nem szecsuáni.

De ha azt feleli a beteg:

– Chanti, chanti.

Akkor az azt jelenti, hogy “is-is”, vagyis a nem javul az állapota. Ha pedig egyértelműen azt feleli:

– Nakata.

Akkor nem érzi jól magát. Nos, ilyenkor az orvosnak valamit tennie kell!

Három évig nevelik, hogy végre élvezzék a gyökerét ételként

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/20 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Mi is az a hó?

Kép a falon

A Kalene Missziós Kórház egyik kórtermének a falán láttam meg a mellékelt képet. Nem tudtam megállni, hogy ne fényképezzem le. Furcsa volt: itt, az örök nyár világában egy havas kép, rajta az emberek nyakig felöltözve. Aztán mutattam az egyik tanuló nővérnek és megkérdeztem: “Tudod-e, mi az a hó? Láttál-e már valaha?” Mire a válasza:

– Nem. Az a fehér valami?

Mosolyogtunk mind a ketten.

Még egy érdekesség. Lunda nyelven a motorbiciklit úgy mondják, hogy “honda”. Az eredete nyilván nem kérdéses: az első motorok a vidéken Honda típusúak lehettek. Hasonlón ahhoz, mint amikor valamelyik szocialista országban a monitort először “videoton”-nak hívták, mert a Videoton szállította nekik Magyarországról. Mindenesetre viccesen hangzik: “Nekem egy Suzuki hondám van…” (csak példa, mert nincs).

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011/12/08 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Mwani, mwana, mwanta

Ugye milyen hasonló szavak! Mégis mást jelentenek.

A mwani egyszerre köszönés, a köszönet kifejezése vagy egyszerűen oda lehet tenni sokminden után és innen tudják, hogy kedves akarsz lenni. Közben a kezeddel a mellkasodat érinted, vagy ha szabadok a kezeid, akkor úgy csinálsz mintha tapsolnál, csak éppen vízszintesek a tenyereid és csendben teszed. Közben mondod: “Mwani, mwani…

A mwana gyereket jelent. A gyermek nagyon fontos az afrikai családokban, különösen a fiú. Akinek nem születik gyermeke, az az asszony perifériára kerül. S egy óvatlan pillanatban a falu varázslója boszorkánynak bélyegzi, s akkor el is üldözik. Szomorú történetek ezek. A babona és sötétség jelei… További érdekesség, hogy az elsőszülött fiú oly fontos, hogy az anyát onnantól kezdve nem is a saját nevén nevezik, hanem xy anyjának: Mama xy (mama=anya).

A mwanta viszont mást jelent: azt jelenti úr! A használatára két példát hadd említsek:
– Eyi wa mwiluka Mwanta Yesu? – Ismered az Úr Jézust?
– Yesu Kristu diyi Mwanta. – Jézus Krisztus Úr?

Befejezésül még egy érdekességet szeretnék megemlíteni. Istent lunda nyelven úgy mondják, hogy “Nzambi”. Kérdeztem, hogy van-e összefüggés a Nzambi és a Zambia között (Isten országa?), de az itt élő külföldiek (angol, új zélandi, kanadai misszionáriusok) nem tudják. A szótárak (pl. wikipedia) szerint az ország neve a Zambézi folyóról ered. Tényleg! Itt folyik pár kilométerre, biciklivel háromnegyed óra, csak földút van. Itt a felső szakaszon még nincsenek krokodilok és veszélyes élősködők, férgek sem a vízben. Bezzeg száz kilométerrel lejjebb!

De lehet, hogy a Zambézi kapta a nevét Istenről? Még az angol wiki sem tud ebben állást foglalni.

Minden esetre: Yesu wafwili hakulusu. Yena hi Mwanaka Nzambi. – Jézus meghalt a kereszten. Ő Isten fia. BIztos ami biztos! És majd megkérdezem a helybelieket is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/06 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,