RSS

Kalene címkéhez tartozó bejegyzések

Igen, ez az a bizonyos vírus…

Már annak idején (1994-1995), a mikrobiológia tanulásakor bevésődött az orvostanhallgató agytekervényeibe (már akinek volt affinitása a fertőzésekhez), hogy Isten mentsen meg az ebolától és a marburgtól! Két, magas halálozással járó, vírusos betegség, melyek hátterében áll a két kórokozó az Ebola és a Marburg. Így tanultuk őket, együtt. Ez utóbbit manapság ritkán emlegetik, bár elvétve okoz megbetegedést. Például 1967-ben laboratóriumban, a dolgozók között okozott halálos fertőzéseket. Rokona az Ebola vírus most viszont különösen “népszerű” lett. Már korábban terveztem, hogy írok róla egy bejegyzést, de aztán láttam, hogy a magyar média elég részletesen beszámol a megbetegedésről, kiváló összefoglaló cikkek találhatók a jelentősebb hírportálokon, így meggondoltam magam.

Az apropót viszont most mégis az adja ennek a bejegyzésnek, hogy két misszionárius kapta el a betegséget. Már hazaszállítják (a doktor már megérkezett) őket az Egyesült Államokba, de a munkájukról mégis szeretnék megemlékezni (abban a reményben, hogy felépülve majd visszatérhetnek a szolgálatba – életre szóló védettséggel az immunrendszerükben).

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – Samaritan’s Purse

Kent Brantly doktor két gyermek apja, mégis vállalta, hogy ilyen veszélyes körülmények között szolgál… Isten nevében, hirdetve munkája által is az Örömhírt, az Evangéliumot. A Szamaritánus Erszénye (Samaritan’s Purse) nevű missziós szervezet (melynél Brantly doktor szolgál) szorosan együtt működik a Médecins Sans Frontieres (Orvosok Határok Nélkül – világi orvosmissziós szervezet) mellett a SIM-mel (Soudan Interior Mission), amely szintén egy keresztyén misszió.

Ez utóbbi szervezet működteti többek között a Mukinge Hospitalt Zambiában, ami az ország észak-nyugati régiójában a Chitokoloki-Kalene-Mukinge kórházak háromszögének egyike és itt a kaonde népcsoportot látják el (Chitokolokiban a luvale népet, Kaleneben a lunda népet – ezen kórházakat a CMML működteti a zambiai állammal együttműködve).

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – SIM

Ennek a SIM-nek munkatársai a Writebol házaspár: David és Nancy. Mivel a feleség szintén az ebolásokat ellátó egyik kórház háttérmunkájában vett részt (Monrovia, Liberia – Nyugat-Afrika), sajnos ő is megkapta a betegséget. Súlyos beteg ő is, de imádkozunk, hogy az Úr mentse meg a halál torkából!

Az országokban (Guinea, Sierra Leone, Libéria, Nigéria stb.) egyébként szigorú szabályok léptek életbe, az Egyesült Államok már nem ajánlja senkinek a beutazást. Mégis számtalan egészségügyi dolgozó vagy más háttérmunkában résztvevő misszionárius dolgozik Nyugat-Afrikában (meg persze a világ többi részén). Isten áldása legyen a szolgálatukon!

Reklámok
 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/08/02 hüvelyk Afrika, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Lunda people – lunda nyelv

Ahogy egy korábbi bejegyzésben írtam róla, a Kalene körüli vidéken a lunda népcsoport él, akiknek a nyelve a lunda. Kb. 450 ezer ember beszéli, három országban élnek, mert az országhatárok szétvágták a nyelvterületet. Sokan vannak Zambián kívül: Angolában és a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban (korábban Zaire). A nyelv nem könnyű, ha valaki meg akarja tanulni, akkor bizony oda kell utaznia és intenzív nyelvtanulásba fognia.

Lunda nyelvköny (1984-es kiadás)

A tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jó könyvek. Az egyik korábbi bejegyzésben emlegetett Dr. Walter Fisher egyik gyermeke, a nyelv mestere lett (köztük élt és nőtt fel) és egy 36 leckéből álló kellően didaktikus nyelvkönyvet állított össze. Kezdetleges formában megjelent 1919-ben, majd bővítették és újra kiadták 1944-ben, 1963-ban, végül 1984-ben. Ez utóbbi ma is kapható (nem az interneten) a missziós könyvesboltokban. A harmadik kiadás előszavában olvashatjuk:

“This present Lunda Grammar by Mrs. M. K. Fisher represents the labour of a lifetime spent among the Lunda people, together with her well-known husband, the late W. Singleton Fisher. Her partnership with him in missionary work required unceasing study of the language, intensified in later years when the translation of the Bible into Lunda demanded the most accurate knowledge possible. This book is the fruit of their combined study and labour.” —T. Rea, CMML

A Biblia lunda fordításának címlapja

Ahogy a fenti szövegből kiderül, még a nyelvkönyv össze sem állt, a Biblia fordítását már elkészítették. Következzen az első néhány sor Mózes első könyvéből:

Hatachi Nzambi walengeli nimawulu nimaseki. Maseki adingi akadi nimwayawu, adingi amukunkulu; hewulu denyingi hadingi mwidima. Spiritu waNzambi wadingi nakuhitahita hewulu damenji. Nzambi wahosheli nindi, kwikali chejeji. Kwikala nichejeji to-o.

(Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lett világosság.)

A teljes Biblia a lunda emberek kezében lehet: az Ószövetség és az Újszövetség könyvei is. Ez igazán nagyszerű dolog, valóban nagy munkát követelt, hogy a fordítás elkészüljön.

Lunda-English : English-Lunda szótár

A hétköznapokat Kaleneben nagyban segíti a szótár. Lunda-Magyar szótár természetesen nem létezik, de van Lunda-Angol – Angol-Lunda kombinált szótár. Ezt is a Fisher család készítette el. Részletes, rengeteg szócikkel. A nyelvtan könyv mellé nagyon fontos kellék ez is.

A kis füzet kórházi, mindennapos használatra

Természetesen munkába, az utcára, a kórházba ezeket a nagyobb méretű könyveket nem vihetjük magunkkal. Ezért nagy segítség lehet egy jól összeszedett kivonat. Ilyen is létezik. 2011-ben a kórházban dolgozott Dr. Christopher Houlden, sebész és a felesége Emma, szülésznőként (blogjuk: lovefromzambia.blogspot.com). Ők állították össze azt a kis füzetet, ami könnyedén elfér az ember zsebében, és a napi rutinhoz tartozó kifejezéseket tartalmazza angolul és lunda nyelven. Befejezésül alább közlöm a bevezetőt és a tartalomjegyzéket, mellette néhány hasznos mondatot:

Chris és Emma kézikönyve - hasznos és működik!

Welcome – Shikenu mwani; I am greeting you – Tunemushi mwani; Good morning – Netemena mwani / menekenu mwani; Are you well? – Mwakola mwani?; I am well –  Nidi chachiwachi; And you? – Ndocheyi?; Not so well – Chanti chanti (literally ‘just a bit’); I don’t know – Etu (pronounced etru) kwiluka nehi mwani; Thank you – Nasakalili mwani; Yes – Eŋa; No – Nehi; My name is… – Ami yami…; What is your name? – Enu ijina denu yeyinyi?; Where are you from? – Wunafumi kudihi?;
Where? – Kudihi?; Far away – Kwakulehi; What is the name of your village? – Ijina da mukala wehi?; Village – Mukala; What is your job? – Wazataŋa mudimuinyi?;
I work (at Kalene) – Na kalakalaŋa (ku Kalene); At the hospital – Mu chipatelu; I am a surgeon – Naladikaŋa
 (literally ‘I do operations!’); I am a doctor – Nidi ndotolu; I am a midwife – Ami nakwashaŋa akwa mavumu; I am a nurse – Ami ni sister.

Akit komolyabban érdekel, annak szívesen megküldöm a kis, kivonatos kézikönyvet .pdf formátumban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/23 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Ndotolu – az orvos

Ndotolu - a könyv, ami a misszió történetéről szól

Walter Fisher 1865-ben született. Nem most volt, hanem lassan 150 éve. Mégis megemlékezem róla. Ennek oka, hogy átrajzolta a világtérképet. Vagyis inkább nem ő, hanem Isten különös kegyelme, aki misszionáriusként elküldte Afrikába, hogy útjára indítson egy ma is működő keresztyén missziót.

A testvérgyülekezeti mozgalom (brethren movement) több száz éve indult útjára. Isten különös kegyelme folytán keresztyének ezrei kezdték el, még odaadóbban olvasni a Bibliát. Teljes átéléssel, várva Isten üzenetét. Ennek következményeként közösségek alakultak világszerte. Walter Fisher szülei a Greenwichi, Gorge Street Hall nevű gyülekezetbe jártak. A családi asztalnál gyakran fordultak meg vendégek: többek között Robert Chapman és Henry Groves is, akik a misszió gondolatát korán elültették a fiatal emberben.

Miután Walter elvégezte az orvosegyetemet, misszionáriusként nekivágott Afrikának. 1888-ban indultak útnak először. Éveken keresztül a mai Angola területén tevékenykedtek, majd néhány otthon töltött év után mélyebben hatoltak be a kontinensre és megalapították a Kalene Missziót, ahol kórházat, iskolát és postahivatalt alakítottak ki.

A "bütyök" Zambia térképének északnyugati csücskén, közepén a misszióval

A Fisher házaspár története nagyon tanulságos. Hosszú lenne részletezni a fenti könyvben leírt eseményeket, egy biztos, sok szenvedésen és megpróbáltatáson mentek keresztül, hogy végre elérjék céljukat. Ajánlom a könyvet azoknak, akiket ez bővebben is érdekel (szívesen kölcsönadom).

A Kalene Mission Hospital főbejárata

Először fent a hegyen (Kalene Hill) építettek fel néhány épületet még 1908-ban. Majd az 1950-es években a hegy aljában egy modernebb kórház alapjait tették le. Itt van jelenleg is a létesítmény, ahol 180 ágyon gyógyítanak betegeket.

A teljes misszió nemcsak a kórházat jelenti, hanem a közelben található egy jól működő iskola: Sakeji School (a Sakeji nevű patak partján). A kórház mellett található egy kisebb “légibázis” (CMML Flight Service). Nem messze Walter Fisher leszármazottai egy farmot üzemeltetnek (Hillwood Farm), ami ellátja az iskolát és a missziót. Ott egy árvaház is működik. A kórház mellett pedig a Zambiai Eü. Minisztériummal együttműködve egy nővér-iskola is üzemel.

Befejezésül néhány fotó:

A kórház és a misszió látképe a levegőből

"Mérföldkő" - a füves kifutópályán

Felirat egy falusi ház oldalán: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte..."

Házak a környékbeli falvakban

Könyvterjesztés (evangéliumi irodalom) a kórház melletti apró épületben (a könyvek több nyelven kaphatók: luvale, lunda, szuahéli, angol, francia, portugál)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/12/21 hüvelyk Afrika, Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Masina, masina, masina, mashina

Ismét néhány egyforma szó. Sőt, az első háromról elmondhatjuk, hogy többjelentésű kifejezésről van szó. Vegyük sorra mindegyiket:

masina: magyarul gépet jelent. Ma már kevésbé használjuk a kifejezést, de amikor valaki kimondja, akkor mindenki tudja, hogy miről van szó.

masina: régen falun a spaheltet, vagyis a sütésre, főzésre és egyben fűtésre is alkalmas, általában a konyhában álló tűzhelyet értették.

masina: “nagy masinának” nevezték Egerben az XVIII. század második felében épült védművet, gátat, ami a város északi részén húzódott és az áradástól volt hivatott megőrizni a várost. Meg is őrizte egészen 1878-ig, amikor csak átszakadt. Persze azárt, mert nem fordították rá figyelmet és hagyták lepusztulni.

mashina: hoppá! Ezt már másképpen írjuk, de ugyanúgy ejtjük. Nem magyarul van, hanem lunda nyelven (írtam róla itt – klikk). Azt jelenti, hogy “genny”. Bizony nem ritka a beteg között az elfertőződött seb, amelyikből dől a genny. A betegek otthon várnak és várnak, aztán elég későn jönnek a kórházba, itt a Kalene Mission Hospitalban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/07 hüvelyk Afrika, Magyar nyelv és irodalom

 

Címkék: , , , , , ,

Lehet-e…

Lehet-e katonai bakancsban vizitelni? Lehet. Lehet-e sírni egy orvosnak a viziten? Lehet, de csak titokban.
No comment.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/02 hüvelyk Afrika, Emberek, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Mini nyelvlecke

A lunda, a kaonde és a luvale egymáshoz közeli nyelvek.

Ezt John Mondongu magyarázta el. Ő mindhármat érti, a lundát pedig, mint anyanyelvét, beszéli is. Nagyon jól képzett ápoló, szakember ő, aki a HIV pozitív betegek követését végzi a Kalene (ejtsd: kaléjní) Missziós Kórházban. Havonta jönnek a betegek (aki messze lakik, az 2-3 vagy éppen 6 havonta) vizsgálatra és megkapják a gyógyszerüket is. ART – antiretrovirális kezelésben (treatment) részesülnek. Többféle gyógyszert kapnak egyszerre, ami visszafogja az AIDS vírusát.

Visszatérve a lundára. Zambia hivatalos nyelve az angol. Ennek az az oka, hogy nem tudnának kiválasztani egyetlen más általános nyelvet sem. Ugyanis 72 féle létezik ma is az országban. Ez nagyon sok. Annak idején ennyi törzs volt, akik elkülönülve, saját kommunikációt folytattak, saját nyelvükön. Ráadásul itt, Zambia észak-nyugati csücskében az országhatárok nem követték a törzsi nyelvet, a lundát beszélők egy része Angolában, másik része a Kongói Demokratikus Köztársaságban lakik. Országhatár van, de határőrök nincsenek. Az emberek jönnek, mennek. Így lehet az, hogy a kalenei kórházban előfordulnak betegek Angolából és Kongóból is.

Nem könnyű nyelv egyébként. Az viszont jó benne, hogy latin betűkkel írják le és hasonlóan a magyarhoz, úgy ejtik ki, ahogy le van írva, az olvasási szabályok pedig állandóak. Pl. a “j” az zs-nek ejtendő mindenütt, vagy a t betűt követő u-t együtt “tru”-nak mondják, bár az r alig hallható.

Ami yami Zoltan. (ejtsd: amijámi Zoltán) – Zoltánnak hívnak.
Nidi ndotolu. (ejtsd: nidi ndotolu) – Orvos vagyok.
Wunamufi kudihi? (ejtsd: vunamufi kudihi) – Hová valósi vagy?

Ezeket a kifejezéseket már élesben ki is próbáltam, persze szótárral a kezemben és tolmáccsal az oldalamon. Nem könnyű. Annak, aki meg akarja tanulni a lundát, az nem ússza meg, hogy el ne jöjjön ide, a világ végére. Az interneten ugyanis nem talál hozzá semmilyen oktatási anyagot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/30 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,