RSS

evangélium címkéhez tartozó bejegyzések

Masza nem maszai és nem is maszáj

Pedig, mivel legkisebb fiam még most tanulja az “r” betű kimondását (óvodás), ezért ha megkérdezik, hogy hívják, akkor azt válaszolja, hogy “Maszájovics”. Akár így is értelmezhetjük: Maszáj-ovics. Pedig, bevallom semmi rokonság nem köt a maszájokhoz. Mégis írok róluk pár sort, aminek az oka két könyv, melyekben bőven esik szó a maszájokról és mindkét művet szívesen ajánlom mindenkinek a figyelmébe.

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Lóránt Attila könyve Kelet-Afrikáról sok fotóval

Egy karácsonykor kaptuk ajándékba rokonoktól a “kelet-afrika TÖBB MINT SZAFARI” c. képes könyvet. Persze, a becsületes címe: “Kelet-Afrika, több mint szafari”, de modern tipográfiai dizájn miatt megengedték, hogy könyvcímben, borítón csupa kisbetű szerepeljen. Ilyen a divat, nemcsak a ruházatban, de a könyv-ruházatban is. Az Alexandra adta ki igen kiváló minőségben. Íme az ajánlás Kincses Károly fotómuzeológustól: “Jirí Hanzelka és Miroslav Zikmund 1947-ben indultak világkörüli útjukra Prágából egy Tátraplán autóval. A két, fényképezőgépekkel is felszerelt mérnök átszelte Afrikát, megörökítették a változó kontinens ezernyi népét, cseppet sem burkoltan sajnálkozva azon, hogy a hagyományos Afrikának vége. Kittenberger Kálmán szintén arról panaszkodik, hogy mennyit változott a fekete kontinens néhány évtized alatt. Ebből számomra két dolog tűnik biztosnak. A világ, s benne Afrika állandóan változik, valamint ennek a folyamatos változásnak mindig vannak nyertesei és vesztesei. A vesztesek mellé azonban mindig odaállt, odaáll és oda fog állni egy-két tiszta szívű ember, hogy megpróbálja menteni a menthetőt. Miként Hanzelka, Zikmund, Kittenberger és Lóránt Attila is.”

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila könyvének 3. fejezete a maszájokról (több fejezet is szól róluk)

Lóránt Attila híres fotós és valóban remek képeket készít. A könyvben azonban nem csak képek szerepelnek, hanem saját élményeit is leírja. A második és harmadik fejezetben is szerepelnek a maszájok (vagy másképpen írva: maszai). Különleges nép, amit a fotók remekül visszaadnak.

A dzsungeldoktor

A másik könyv viszont egy általam régen ismert írónak: Paul Whitenak a könyve. Róla írtam már a Paul White, a dzsungeldoktor c. bejegyzésben három évvel ezelőtt (mikor? igen, így repül az idő). Most újabb könyve jelent meg magyarul, aminek a címe: Maszáj. Így egyszerűen. A fülszöveg alapján kicsit többet megtudunk:

A borítón a maszáj harcos

A borítón a maszáj harcos

“Dr. Paul White, a jól ismert ausztrál író Tanganyikában dolgozott orvos misszionáriusként. Az itt szerzett élmények alapján írt könyveiben az afrikai életet, annak kihívásait, nehézségeit, izgalmait mutatja be, saját tapasztalatait az olvasóhoz közel hozva. A Maszáj c. könyve John Mpaayei maszáj vezető élete alapján készült. Ez a vad, büszke, harcos nép sok helyen még ma is ragaszkodik hagyományos életmódjához, a nomád marhapásztorkodáshoz, a hosszú lándzsát forgató harcosok neveléséhez, ill. babonás hitvilágához. Ez a magával ragadó történet bemutatja életmódjukat, testi szükségleteiket, melyek a dzsungelkórházba vezetik őket, és lelki szükségleteiket, melyek hatására megnyitják szíveiket Isten előtt. Betekintést nyerhetünk a dzsungeldoktor által működtetett kórház mindennapjaiba és az itt élők életében bekövetkező drámai eseményekbe.”

A történetben szó van prosztata műtétről, pneumococcusokról, antibiotikum rezisztenciáról, terepjáróban, folyóban, bozótban és természetesen egy afrikai kórházban. Izgalmas, de közérthető történet, melegen ajánlom mindenkinek a figyelmébe (P. W. Maszáj). Kapható a kiadó webáruházában ezen a linken.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/13 hüvelyk Afrika, Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Rohacsek József

A Roháček féle bibliafordítás egy mai kiadása (köszönet Dusík István barátomnak a kölcsönzésért)

A Roháček féle bibliafordítás egy mai kiadása (köszönet Dusík István barátomnak a kölcsönzésért)

Így hívják magyarul azt a protestáns tudóst és evangélistát, aki a Bibliát szlovák nyelvre az eredetiből lefordította. 1877-ben született és a XX. század elején egy neukircheni missziónál tanult héberül és görögül is. 1911-ben Nyíregyházán szolgált az ottani szlovákok között, majd Modrán volt lelkész éveken keresztül. Fordítását a Brit és Külföldi Bibliatársulat adta ki 1936-ban.

Ő is része volt annak az evangéliumi ébredésnek, ami az akkor még Magyarország területének számító mai Szlovákiában a szlovákok között terjedt. Többek között kortársa volt Kristína Royovának vagyis Roy Krisztinának, aki testvérével együtt a Kék kereszt missziót elindította Óturán (Stará Turá) és számtalan kisregénye látott napvilágot magyar nyelven is: lista a moly.hu-n itt.

Jozef Roháček fordítása igen elterjedt. Online is olvasható a http://www.biblia.sk/sk/rohacek címen. Egy nyomtatott változatot kaptam kölcsön áttekintésre, bár érteni nem értem, de az világos, hogy ez az 1951-es revideált változat, amit ma is használnak.

Az első zsoltár így hangzik: “Blahoslavený muž, ktorý nechodí podľa rady bezbožných, na ceste hriešnikov nestojí a na stolici posmievačov nesedí. Ale má záľubu v zákone Hospodinovom a o jeho zákone rozmýšľa dňom i nocou. A bude jako strom, zasadený nad potokmi vody, ktorý dáva svoje ovocie vojím časom, ktorého list nevädne, a všetko, čokoľvek bude robiť, podarí sa mu. Nie tak bezbožní, ale tí budú jako plevy, ktoré rozháňa vietor. Preto neobstoja bezbožní na súde ani hriešnici v shromaždení spravedlivých. Lebo Hospodin zná cestu spravedlivých, ale cesta bezbožných zahynie.”

Az első zsoltár nyomtatásban a Rohácsek féle fordításból

Az első zsoltár nyomtatásban a Rohacsek féle fordításból

A bejegyzésre az apropót az adta, hogy fiam volt osztálytársának az édesapját pontosan ugyanígy hívják. Úgy látszik nemcsak Maszárovicsok születnek magyarnak Magyarországon, hanem Rohacsekek is. Ilyen ez a Kárpát-medence! 🙂
 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/08/31 hüvelyk Biblia, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Trilógia

Az 1986-os kiadás (még a kommenizmus alatt)

Az egyik szomszédom nagy sci-fi rajongó volt. Bocsánat, még most is az, bár már nem a szomszédom. Annak idején járt nekik a Galaktika folyóirat és számtalan könyvük volt a műfajban. Emlékszem, egyszer egy Nemere István művet el is olvastam a “könyvtárukból”.

Magam sem gondoltam volna, hogy majd egyszer újra kezembe veszek egy Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent regényt. Mégis bekövetkezett.

Ennek az oka, hogy C. S Lewis művei nagyon érdekeltek, jó volt a reputációja. Tudtam, hogy komoly keresztény irodalmat is alkotott. Megismertem a Narnia sorozatát, benne elolvastam – természetesen – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. történetet (valamikor régen az Evangéliumi Kiadó, később egy katolikus kiadó, majd a Harmat adta ki – borítók itt a moly.hu-n).

Aztán elkezdett érdekelni a háromkötetes trilógia: A csendes bolygó, Perelandra, A rettentő erő. Ekkor tudtam meg, hogy az első könyv még a kommenizmus alatt, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent. Így egy antikváriumból olcsón beszereztem. Igazi kuriózum. Arról nem is beszélve, hogy a történet egyik fontos üzenete az evangélium, mégha árnyaltan és burkolt formában is. A Megváltás és annak szükségessége, elkerülhetetlensége ott lebeg a sorok között.

Egyébként az egész trilógiát ajánlom elolvasásra. Nem mondom, hogy még egyszer előveszem – ezért vásárlás helyett a könyvtár sem rossz opció -, de nem szabadott volna kihagyni az életemből. Aki pedig kedveli a tudományos-fantasztikus írásokat, azoknak a polcáról nem hiányozhat.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/11/08 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Zsidóság és keresztyénség – kimerítő és részletes

Zsidóság és keresztyénség - a könyv borítója

Kovács Géza bácsit lassan húsz éve, hogy hallottam. Akkor a debreceni baptisták között szolgált, mi pedig egyetemistaként a Keresztyén Orvostanhallgatók Konferenciájára hívtuk meg. A szervezők közt volt Zsoldos Enikő Debrecenből (ma ha jól tudom pszichiáter), Kiséry Péter Budapestről (háziorvos), Erdélyi Dániel a feleségével Falus Ágival szintén Budapestről és még sokan mások. Berekfürdőn tartottuk az aktuális találkozót, ott beszélt, az akkor nyugdíj felé közeledő baptista lelkész. Most nyolcvan fölött jár, egészen biztosan. Ez könyvéből is kiderül, amiben saját személyes élményeire is hivatkozik.

Emellett a könyv minden tekintetben kimerítő és részletes, és a legnagyobb előnye, hogy átfogó. Végre olyan címek is egy könyvben találhatók, mint: Áldások Izrael ítéletes korszakában, A Holocaust borzalmai, Isten mérlegén, Néhány elfogult filoszemita álláspont, Izrael jövője a próféciákban vagy éppen A Messiás-hívő zsidók teológiai szemlélete. Gondolom, ez a néhány cím jól illusztrálja az író és a könyv széles látókörét.

Persze neki kell ülni rendesen, mert adatokban is bővelkedik, de megéri. Jó szívvel ajánlom mindenkinek én is!

A könyvben található ajánlást egyébként Lengyel Péter, a Menóra Messiáshívő Közösség tagja írta a könyv elejére. Ezt idézem most:

“A zsidóság és keresztyénség kétezer éves viszonyáról a mai időkben nemhogy beszélni, de írni még nehezebb. A körülöttünk lévő világban az élet nagyon nagy kihívásokat állít minden ember elé, ráadásul rendkívül felerősödött az antiszemitizmus, antijúdaizmus, a rasszizmus, ami mérhetetlen károkat okoz az emberi kapcsolatokban. A zsidóság és keresztyénség párbeszéde az elmúlt évezredekben sohasem volt feszültségmentes. Kovács Géza baptista lelkipásztor a transzformátor szerepét vállalta magára könyve megírásakor. E nagy terjedelmű műben Izrael és a zsidóság sajátságos isteni kiválasztottságát a választott nép történelmén, harcain, örömein, buktatóin, szenvedésein, feszültségekkel teli jelenén keresztül a pozitív jövőjét is bemutatja az Ó- és Újszövetség könyvei alapján. Keresztyén baptista lelkészként vállalja az egyéni hangot, és néhány fejezetben a neuralgikus kérdésekre a válaszadást is. Bár számos kérdésben más véleményen vagyunk, de abban, hogy a zsidóságnak és a keresztyénségnek egy asztalhoz kellene leülni – egyetértünk. Kell hozzá egymás felé való nyitottság, megbocsátás a múlt sebein túllépve, azonos gyökerek megtalálásával a közös jövőt építeni. Ebben segíthet e könyv is. Kovács Géza hídépítésre vállalkozott s egy utazásra invitál. Könyvében útjelzőket rak le, ahol a két fél elindulhat egy új párbeszéd felé.”

A könyv a Menedék Alapítvány és az Evangéliumi Kiadó közös gondozásában jelent meg.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/27 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , ,

Ketten hagytak itt, egyetlen napon

Pintér Ilona életének jelentős részét a hűvösvölgyi evangélikus szeretetotthonban töltötte. Fiatalon derült ki róla, hogy sclerosis multiplexben szenved. Elmondhatta: az ember élete hetven vagy legfeljebb nyolcvan esztendő, nagyobb része szenvedés. Harmincegynéhány éves volt, amikor megbetegedett, most jóval hetven fölött költözött el ebből a világból. Gyakorlatilag negyven év betegágy. Negyven év… mintha egész eddigi életemet fekve, alig mozogva töltöttem volna el. Mégis.

Volt ereje gondolni ránk. Volt kitartása naponta imádkozni az egriekért, a keresztény közösségért és családjainkért. Sőt, személyesen értem is. Csak köszönettel tartozhatom annak, aki a betegágyon, a “hosszú” betegágyon is gondolt azokra, akiket csak irigyelnie kellett volna. Örömmel tette, békességben Istennel és betöltve feladatát azon a néhány tucat négyzetméteren, ahová tolókocsiban kitolták. Messzebb akkor jutott, ha szükség esetén kórházba vitték.

Múlt hét szerda reggelén még együtt olvasták a Bibliát szobatársával, imádkoztak. Aztán a délelőtt során elaludt.

Madarász István másfél évtizeddel volt fiatalabb, egy napon költöztek el. István is ment az Úr Jézushoz! Ezek voltak az utolsó szavai is, amit a családnak mondott: “Megyek az Úr Jézushoz.” Ő is több, mint negyven évet szánt a szent szolgálatra. Világi foglalkozásából hat gyermekét nevelte fel, közben pedig hirdette a Biblia üzenetét széltében-hosszában, nagyobb rendezvényeken és négyszemközti beszélgetésekben. Sokat utazott, Egerben is sokszor megfordult. Részesülhettünk jelenléte áldásaiból.

Legutóbb idén márciusban járt nálunk, akkor már tudva diagnózisát, számlálva napjait a földön. Mégis boldogan számolt be arról, hogy a halál torkában is kíséri valaki olyan, aki már legyőzte a halált: a Megváltó, Jézus Krisztus.

Magam egy boldogkőváraljai táborban ismertem meg közelebbről. A szíriai Naámán történetéről beszélt. Fiatalok voltunk együtt, vagy ötvenen, legalább. Akkor ő volt az “öreg”, 46 évével. Több, mint 15 év telt el azóta és semmit sem változott. Akkor sem, amikor a betegség megtámadta. Értett a fiatalok nyelvén… azaz, mindenki nyelvén. Így tolmácsolta a Biblia üzenetét.

Bizonyára nem véletlen, hogy ez a két ember egy napon költözött el e földi világból. Jól mutatja, hogy a betegágytól, az örökmozgó igehirdetőig, Isten mindent és mindenkit fel tud használni az ő ügyének előre vitelében. Szeretettel gondolok mindkettőjükre: Istvánra és Icuka nénire is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/08/24 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , ,