RSS

erkölcsrajz címkéhez tartozó bejegyzések

Meghúzni a nadrágszíjat…

…nagyon nehéz. Erre semmilyen korban sem voltak képesek az emberek önszántukból. Mindig kellett valami különös kényszerítő erő. Papp Jenő írása ismét tanulságos, még ha nem is mindenben értek vele egyet. Furcsa olvasni benne olyan gondolatokat, amelyek a mai korral kapcsolatosan elhangzanak a sajtó különböző fórumain, különböző pártok képviselőinek a szájából.

“Ha e tizenöt év alatt belülről átalakítjuk az országot, ha számolunk az új határokkal és azokhoz igazítjuk a földet, a pénzt, az igényeket, a kultúrát és semmi mást nem teszünk, mint azt, hogy a nemzet erőit gyarapítjuk: akkor ma már volna önálló nemzeti akaratunk. Volna saját nemzeti létünk, volna erőtől duzzadó nemzeti légkörünk. Talán csak az angol posztóról kellett volna lemondanunk, vagy talán csak a banánbehozatalról. Ki kellett volna kapcsolódni az európai közösségből, a sziklákon és a forró Alföldön gyakorlatoztatni az ifjúságot, elvetni minden puhaságot és kényelmet, kávét nem inni, ha nincs, tengert nem látni, ha nem a miénk, és karácsonyfát nem állítani, ha nem a mi hegykoszorunkról való: akkor talán kijózanodtunk volna a francia forradalom jelszavaiból, ki a népszövetségi alapokmányból és kiverte volna a szívünkből az érzéseket az a finom erőszak, amellyel a nagyhatalmak betessékeltek bennünket a kastélyból a kétszoba-konyhás lakásba.
Abba a szűk proletárotthonba, amelyikben most lakunk, s amelyik rikító zsúfoltságával ma már idegenforgalmi múzeummá alakul át. Itt látható már csak nálunk a legacélosabb búzatenger, amelyik nem ad olcsó kenyeret a népnek, noha egyenlők vagyunk, szabadok és testvérek. Itt látható még teljes épségében és hatalmában a kartelrendszer, amelyik nem az állam kasszájába fizeti be busás hasznát, mert az erkölcstelen volna, hanem otthagyja a magánzsebekben. Itt látható a többezer holdas nagybirtok, amint egy fillért se jövedelmez annak, akié, hanem a banknak hajtja a hasznot, amelyik kölcsönt folyósított neki. Itt látható a nagytőke, a nehézipar és a többi gazdasági szindikátus, amint éppen kormányozzák a kormányt láthatatlan szálakon át. Van itt négy egyetem, amikor egy is elég volna, vannak nagyszerű, angolul hörgő, németül kiabáló és franciául suttogó magyar filmjeink, vannak virágzó sószállítási panamáink, amikor pedig egy marék sónk se terem. Itt szorongnak az ünnepélyes önkormányzatok, felfűzve a kormány járszalagjára. Az ellenzék olykor előkotorja  a szőnyegek alól a titkos választójogot, mint mentőövet és mint egy fogatlan fenyegetést, amelyet Isten tudja mióta tartogatnak dugaszban. Több mint kétszáz bankot vonszolunk magunkkal. A kamatterhek olyan masszává dagadtak a kisemberek és az adósok gályarabjai mögött, hogy mindannyian az “Ej uchnyem!”-et éneklik. Kép, szobor, könyv és zálogtárgyak legnagyobb vásárlója az állam és a főváros, a színházakban a közönség fele se fizeti meg a belépődíj teljes árát, de a színlap tartja a régi árfrontot, ragaszkodik a magas árakhoz, mint egy fogasba, mert hátha megint jobb idők jönnek és akkor nehéz lenni felemelni az árakat. Félünk az őszinteségtől, félünk eldobni a szabadság, egyenlőség és testvériség kiürített maszkjait és félünk megelégedni kevesebbel, amiből esetleg újjászületnénk.
Az iga megszokása ez, a fönnmaradás téves hite, csökönyös fényimádat, amelyik még akkor is ragyogónak lát mindent maga körül, amikor már homályban botorkál.”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/08/16 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Az ifjúság és a parlament

Papp Jenő: A mai Magyarország erkölcsrajza - Korunk kritikája 1918-1933

Megjelent 1934-ben

Ismét Papp Jenő könyvéből idézek, ahogyan tettem ezt az előző bejegyzésben.

“A strandok szaporodása lépést tart a templomok építésével. A zászlóra az egészség, a napfény és a sport kerültek, ezeknek nem is lehet ellentmondani, ez mind csupa hasznos és modern kultusz s az idősebb korosztályok már tudják, hogy ez a nagy szabadság tulajdonképpen az ifjúság bosszúállása. Bosszút állnak a maguk módján és eszközeivel azért a könyörtelenségért, amellyel elzárják előlük a pályákat. Elégtételt vesznek maguknak a munkanélküliségért… […] Megszépítik saját ifjú éveiket azzal, hogy elrabolják a költők álmát a szerelemről s ahelyett, hogy olvasnának a szerelemről, egyszerűen élik azt. Az íze nagyon tetszik nekik. Etekintetben olyan átütő sikere van a mai fiatalságnak, hogy a szerelemben meg a vénebbek utánozzák őket. Még kritizálják ezért az ifjúságot, de utánacsinálják. Arcfestésben, bubifrizurában és táborozásban egyaránt. És a fiatalság ezen a morális ponton fogja leghamarább romba dönteni a mai társadalmi rendet. Hiába dörögnek a szószékek hangszórói, hiába szigorítják meg a nevelést: vidáman ránevetnek az idősebb baglyokra és haladnak a házasság, a család, az erkölcs és az önző öröm alapos reformja felé. […] Ma már nem állnak szemben szikrázó tekintettel ifjúság és a rideg vénség, az élvezetekben megtalálták egymás kezét s a korhadó világ sejti, hogy az a kéz, amelyik az övével egyszerre nyúl a táncosnő dereka után, hogy az a kéz egyszer őt még a mélységbe fogja taszítani.”

“Az államfőt kérték fel egy szózat megtartására, hogy buzdítsa az ifjúságot: menjen reális pályákra! Menjenek kereskedőnek, gazdásznak, tanuljon nyelveket. Előzetesen azonban sem a szabad pályákat nem tisztították meg az ifjúság előtt, sem a szülők nyugodt megélhetéséről nem gondoskodtak s a fizetéscsökkentések fejszecsapásai alatt a középosztály feje évről évre egyre lejjebb csuklott. Soraik közt lábra kapott az önbiztosításnak egy olyan erős folyamata, amelyik aztán az állás- és jövedelemhalmozáshoz vezetett. Nem azért politizáltak, hogy elvek és eszmék érvényesüljenek, hanem az egyén. A politika révén valamit szerezni, rangot, állást, szállítást, vagy a politikus nyakára tóduló rokonságnak megélhetést: ez diktálta a szűk területen az életösztön. A képviselő közszolga lett. Duzzadó aktatáskát cipel, állandóan sértegeti az összeférhetetlenségi törvényt… […] Ha a közügyekben való élénk részvétel mellett még választóinak, a nyilvánosságnak és a fuldoklóknak is rendelkezésére áll, akkor már alig maradt annyi energiája, hogy privát ügyeit is elintézze, nemhogy még rohamot roham után vezessen a megdermedt konzervatív és kapitalista rend ellen. De ha netalántán ilyen elnyűhetetlen közszolgája is akadt volna ennek a korszakocskának, akkor ez az idealista okvetlenül összezúzódott a parlament taposómalmában. Porrá őrölték a botrányok, a bizottságok, a lassúságok, a panamák, s azok a jégtorlaszok, amelyek közé a közéletbe tévedt érintetlenebb lélek került.”

No comment.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/08/15 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Olympia és Papp Jenő

Kölcsönbe kaptam Papp Jenő (1891-1967), A mai Magyarország erkölcsrajza c. 1934-ben íródott könyvét. Úgy adták ide: “Feltétlenül el kell olvasni, mintha csak a mai időkről írna!” Hát nekikezdtem sebtiben. Valóban sok időszerű gondolata van. A későbbiekben még fogok tőle idézni, de most elöljáróba egy olyan részlet, amin épp ma akadt meg a szemem, hiszen… pólósaink épp kikaptak, de a kézisek tegnap kiválóan játszottak!

Korabeli kép pólósokról (forrás: http://www.agt.bme.hu/volgyesi/vizipolo/historia.htm)

“…sem pedig az olimpiai nagyszerű sikerek nem javítják meg egy-egy nemzet esélyeit a döntő politikai és gazdasági kérdésekben. Játéknak elsőrangú a sport, de a hatalom a világbajnokokat se tartja többre, mint a jó könyvet, vagy a halhatatlan festményt. A nemzeti önérzet ébrentartására kétségtelenül sikerültebb eszköz és hatásosabb is például egy vízipóló-mérkőzés megnyerése Párizsban, mint például egy jó vámszerződés nyélbeütése északi szomszédainkkal, de rá kell jönnünk – mint ahogyan annyi külföldi sportgyőzelmünk után rá is eszméltünk -, hogy az e játékokban kivívott diadalok nemcsak a nagyrabecsülést fokozzák a nemzet iránt, hanem ugyanakkor irígyeit is megmozgatják. Pontokban felküzdhettük magunkat a világ népei közt a hetedik helyre, tehát aránylagosan a sportnagyhatalmak közé kerültünk, mégse tolja arrébb ennek a világsikernek a szele egyetlenegy új cölöpjét se annak a papirosnak, amelyiknek címkéje ezt a szót viseli, hogy Trianon.”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/08/09 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , ,