RSS

bor címkéhez tartozó bejegyzések

Tömény történelem…

…kellemesen felhígítva és keverve, nem rázva. Tudjuk, hogy a jó öreg Bond rázva szereti, de a történelem – bármennyire is színes – mégsem egy egyszerű koktél. A téma önmagában megrázó, nem szabad rajta rázni! Még jó, hogy a Historium Kiadó sem rázta, hanem keverte. Méghozzá kellemes koktélt kevert ki 2012. december 8-án Dunaszerdahelyen, a Vermes-villában.

A rendezvény meghívója

A rendezvény meghívója

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is eljutok a Felvidéknek ebbe a kulturális szempontból igen nyüzsgő fellegvárába (hiszen ott a Historium és a Lilium aurum is). Mígnem egy könyv kiadása nyomán kerültem kapcsolatba Bíró Szabolcs író, kiadó vezetővel. Az ő invitálására vettem részt a HistoryCon 2012 rendezvényen.

Tudom, tudom, tavalyi emlék, hol van már. De mégis jó visszaemlékezni rá. Annál is inkább, mert a helyszín, a gyönyörűen felújított, impozáns villa, kiváló alap a kulturális rendezvényekre. A program pedig sűrű volt és változatos.

Igazán klassz volt megismerkedni a kortárs, magyar történelmiregény-írók jelentős részével. Természetesen nem volt ott mindenki, mert kimaradt pl. Trux Béla vagy Zima Szabolcs, de kezet rázhattam a következőkkel (ami rendkívül nagy megtiszteltetés volt számomra):
Bán Mór, aki a Hunyadi sorozatot írta, írja most is – közben kiderült, hogy a Heves Megyei Hírlap kiadó-igazgatója.
Aztán ott volt a mindig mosolygós és igazi úriember Benkő László,
a csendes, gondolkodó és gondolkodtató Benyák Zoltán.
Bíró Szabolcs örökmozgó és -optimistaként szervezte a rendezvényt.
Fábián Jankával, a roppant kedves, fiatal írónővel egy szekcióban beszélgethettem. Romantikus regényei nagy számban kelnek el és igazán kellemes kikapcsolódást jelentenek, amellett, hogy elkalauzolnak az adott történelmi korba.
Fonyódi Tibor internetes megjelenései alapján számítottam a hozzászólásai szófolyam-mennyiségre.
Kovács László és Nagy Attila helytörténész-íróként vettek részt a rendezvényen.
De ott volt Michael Mansfield vagy másnéven Marcellus Mihály vagy másnéven Mészáros Mihály, aki pannon-római regényeket ír.
Urbánszki László pedig középkori, az egyszerű emberek életét bemutató sztorikkal veszi le az olvasót a lábáról. Ő az, aki csak mesél, mesél…

A csapat:

Balról jobbra: Bán Mór, Nagy Attila, Benkő László, Benyák Zoltán, Urbánszki László, előtte Bíró Szabolcs, majd Marcellus Mihály, Fábián Janka, Muhary Zalán, Fonyódi Tibor

Balról jobbra: Bán Mór, Nagy Attila, Benkő László, Benyák Zoltán, Urbánszki László, előtte Bíró Szabolcs, majd Marcellus Mihály, Fábián Janka, Muhary Zalán, Fonyódi Tibor

A rendezvény egy egész délutánt és esetét felölelt. A hangulatot pedig tovább emelte, hogy vásárolhattunk házi készítésű, faragott szappant, mézet, sajtokat és borokat is. A pódiumbeszélgetések között pedig Bíró Szabolcs énekelt egy barátjával (többek között: LGT – Elfelejtett szó). Ne feledkezzünk meg arról, hogy aki kedvet kapott bármely író bármely könyvéhez, az helyben meg is vásárolhatta. Így azok immár nem elfelejtett szavak, hanem a magyar nyelv történelmének részei.

Állítólag lesz HistoryCon 2013 is. Sok sikert hozzá a szervezőknek és ajánlom minden történelmet, irodalmat kedvelő olvasónak!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/11 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

XV. Lajos is tokajit ivott – Balsamo I/2

tokaji

A 3 puttonyos, ami “még” iható, mert a több puttonyos ízvilága már nagyon tömény

“A grófné elvette a pípirust, összegöngyölte, fidibuszformán, s letette a tányérja mellé. A király csak nézte.
– Felség – szólalt meg Chon -, egy kis tokajit.
– Őfelsége, az osztrák császár pincéjéből… – tódította a grófné -; nyugodtan megihatja felséged.
– Ó, a császár pincéjéből… – mondta a király – csak nekem van ilyen borom.
– Én is az ön pincemesterétől szereztem, felség.
– Hogyan! Megszédítette…?
– Nem, ráparancsoltam.
– Helyes a válasz, grófné…”

Vagyis a tokaji bor tényleg híres volt, nem csak anekdota szinten, hanem Dumas is bele foglalta a regényébe, a Joseph Balsamoba. Ráadásul a részletből az is kiderül, hogy az osztrák császár sem vetette meg, tartott belőle a pincéjében. Részben az íze miatt kedvelték, de azt is érdemes megemlíteni, hogy sok hasznos tápanyagot tartalmaznak a jó borok, ami által kis mennyiségben tényleg jó hatású. Nem véletlen, hogy 100 évvel ezelőtt még receptre is írták az orvosok: sőt, az orvosi latin órákon 20 évvel ezelőtt a ragozását is tanították velünk: Vinum Tokajense Passum… (érdekes blogbejegyzés itt – fotóval).

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/17 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Demizson, avagy Johanna asszony

Olasz, műanyag fonatos üvegballonok (jól kezelhetők, fejtésnél látszik a folyadékszint, főleg ha mögé teszünk egy mécsest)

Olasz, műanyag fonatos üvegballonok (jól kezelhetők, fejtésnél látszik a folyadékszint, főleg ha mögé teszünk egy mécsest)

Megforgattam a demizsonokat. Muszáj volt, nem húzhattam tovább, le kellett fejteni a szeptemberi préselésű bort. Nem sok, mindössze néhány üvegballon, igazi háztartási mennyiség.

De mi lehet ez a demizson nevű eszköz a borászatban… vagy inkább a falusi háztartásokban? Mert ugyebár pálinkát is lehet benne tartani, csak az már életveszélyes mennyiség. Mint hepatológus, óva intek mindenkit ekkora pálinka mennyiség fogyasztásától. Magam csak bort tárolok a demizsonban, azt is “kis mennyiségben gyógyszer” mértékben. De mit is jelent és honnan ered a szó?

Demizson: Gyékényfonattal burkolt öblös, (fogantyús) borosüveg. Alakváltozatok: debizson, devizson, demijon. Sok nyelvbe elszármazott szó a francia dame Jeanne (Johanna asszony) nyomán, ez a régi francia tengerésznyelvben keletkezett.”—a mimi.hu meghatározása szerint. Az angoloknál “carboy” vagy “demijohn”.

Mindenre gondoltam volna, de erre nem. Úgy látszik, az általam több, mint 30 éve ismert szóról most kellett megtudnom, hogy egy női névhez köthető. Johanna… vannak néhányan az ismerőseim között (többek között feleségem egyik unokatestvére, csöpp lány). De hirtelen néhány eredeti, francia Jeanne is eszembe jutott: Jeanne d’Arc (Szent Johanna, francia nemzeti hős), Jeanne de la Motte (a 18. századi francia nyakékbotrány egyik szereplője).

Demizson készlet a pincében (a bal szélső kék...

Demizsonok: a bal szélső műanyagfonatos az a bizonyos vizes-demizson – gyermekkorom emléke és öröksége

Miért kerül egy ilyen bejegyzés egy ilyen blogba? Mi köze van a hétköznapokhoz a demizsonnak? Nos, egy falusi gazdálkodó életében a demizson forgatása, használata a hétköznapok fogságát jelenti, sajnos van olyan is, akinek az alkohol rabságát. Annak viszont, aki hobby szinten nyúl az eszközhöz, annak maga a kikapcsolódás, amikor elővéve a gumicsövet, a borként, a bentonitot és a demizsont, pár órát a fejtegetéssel, kezeléssel tölthet. Ráadásul, olyan bor kerülhet az asztalra, amiről pontosan tudjuk, mi van benne… De egyben nosztalgia is számomra, hiszen édesapám gyümölcsösében, szőlőjében számtalan nyáron és ősszel előkerült a demizson. Nem mindig volt benne bor, hanem hűvös víz, hogy a megszomjazó dolgozó felfrissüljön. A szomjúság és éhség oltása bizony egész életére belevési az ember emlékeibe néhány eszköz képét. Ilyen a kék 3 literes (ld. kép).

Miért forgatom a demizsonokat és miért töltögetem, fejtegetem a bort egyikből a másikba? Mert ez hozzá tartozik a bor kezeléséhez, fejlődéséhez. Ahogyan a hordóban a nagy borászoknál, úgy az üvegballonokban (az amatőröknél) is szükség lehet bentonitborkén használatára – előbbi deríti, vagyis leülepíti a zavarosságot, fölösleges szemcséket a borban. A kén pedig, bizonyos reakciókat katalizál, más reakciókat leállít, amire már nincs szükség a bor fejlődéséhez.

Akit bővebben érdekel a téma, annak a Házikerti kézikönyvet ajánlom (már csak antikváriumokból szerezhető be). A legjobb és leginkább használható összefoglaló mű olyan amatőröknek, mint magam is vagyok. Az én példányom már darabjaira hullik lassan, de kincset ér.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/12/23 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Lecsapott a héja a héjára

Bor, kenyér oly áldott jelkép

Bor, kenyér oly áldott jelkép… Gyakran énekeljük ezt az éneket a vasárnap délelőtti istentiszteleten. Azért, mert minden héten van a közösségünkben úrvacsora.

Az év első istentiszteletén én voltam a felelős a kenyértörését, az úrvacsoráért. Ilyenkor, mielőtt vennénk a kenyérből és innánk a borból, minden alkalommal olvasunk a Bibliából és hozzáfűzünk néhány gondolatot is.

Arról beszéltem, hogy milyen jó dolog, hogy Jézus Krisztus ilyen egyszerű dolgot hagyott ránk: egy kis kenyér és bor elfogyasztásával emlékezzünk meg az ő haláláról.

Ahhoz, hogy részt vegyünk ebben a vacsorában, nem szükséges hetekkel előtte már konditeremben gyúrnunk rá, nem szükséges nagy összegeket fizetni a részvételért, nem szükséges hetekig meditálni és koncentrálni. Egyszerűen csak emlékeznünk kell arra, amit ő tett a Golgota hegyén, a kereszten: meghalt értünk.

Az alkalom áldott, nemes egyszerűségét a legkisebb fiam, Lukács illusztrálta. Két és fél éves, már ott sertepertél a sorok között az istentiszteleten is. Ő nem vehet részt az úrvacsorában. Majd ha felnő és hitre jut. Most viszont, amikor a borból vettünk és a maradék kenyeret az alacsony asztalkára letettük, hirtelen odaszaladt és anélkül, hogy elcsíphettük volna, felkapott egy darabot és a szájába tömve elszaladt. Nem volt mit tenni.

Jól mutatta ez számomra, hogy igen, ilyen egyszerű az úrvacsora. De csak azért, mert Jézus már mindent megtett, elvégzett értünk. Így emlékezhetünk szabadon.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/01/05 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,