Lízsbóa – 2 – a Tezsó meg Gyurcsány Ferenc

Először földrajzból tanultuk, hogy Portugália fővárosa Lisszabon. Aztán Lőrincz L. László Portugál április c. regénye ragadott magával. Volt egy betegem, egy idős néni, aki hálából, megköszönve, hogy kezelem és gondozom, időnként meglepett egy-egy Lőrincz L. László könyvvel. Így viszonylag rendszeresen olvastam tőle, méghozzá azt, ami aktuálisan megjelent. Mostanában egyáltalán nem. De ennek ellenére nagy tisztelője vagyok az … Bővebben: Lízsbóa – 2 – a Tezsó meg Gyurcsány Ferenc

Aláírások – még egyszer

De most egy kicsit más. Néhány XVIII. századi aláírást találtam, érdekes kiegészítésekkel. Nagyon igalmas Marczali Henrik: Magyarország történelme c. könyve. Persze nem regény, hanem történelem könyv vagy inkább tankönyv, de azért jó belelátni azokba a korokba, amelyekről ír. Mivel a könyv eredetileg 1888-ban adatott ki, ezért a nyelvezete kissé régies, de egyébként egészen olvasható (ellentétben … Bővebben: Aláírások – még egyszer

Aláírások – külföldi kitekintés

Ahogy ígértem, következzen néhány külföldi uralkodó. Az első legyen minden oroszok cárnője. Elég nagy szentpétervári karriert futott be ahhoz képest, hogy nem is orosz származású. Bonaparte akkor született, amikor Katalin cárnő a csúcson volt Oroszországban. Jött a forradalom (nem, még nem a nagy októberi) Franciaországban. A karrier beindult: I. Erzsébet angol királynő vagy kétszáz évvel … Bővebben: Aláírások – külföldi kitekintés

Aláírások – történelmi kalandozás

Egyik kolléganőm (Pintér Márta közegészségügyi-járványügyi felügyelő) civilben grafológus. Nemcsak látja a különbséget kézírás és kézírás között, hanem érti is. Amikor a témára terelődik a szó, mindig meglep néhány érdekességgel, ami kiolvasható a sorokból (nem a sorok közül!). Ez csigázta fel érdeklődésemet az aláírások iránt. Már vagy 20 éve történt, hogy meglátva híres emberek aláírásait, megpróbáltam … Bővebben: Aláírások – történelmi kalandozás