RSS

aláírás címkéhez tartozó bejegyzések

Lízsbóa – 2 – a Tezsó meg Gyurcsány Ferenc

Először földrajzból tanultuk, hogy Portugália fővárosa Lisszabon. Aztán Lőrincz L. László Portugál április c. regénye ragadott magával. Volt egy betegem, egy idős néni, aki hálából, megköszönve, hogy kezelem és gondozom, időnként meglepett egy-egy Lőrincz L. László könyvvel. Így viszonylag rendszeresen olvastam tőle, méghozzá azt, ami aktuálisan megjelent. Mostanában egyáltalán nem. De ennek ellenére nagy tisztelője vagyok az írónak. Félelemetes termékenységgel, nagyon izgalmas sztorikkal mutat be országokat, embereket.

Majd 2006-ban ott tartották a 12-dik ICID-et (a 15. az idén egy hónap múlva lesz Bangkokban). Így rövidítik az International Congress of Infectious Diseases-t, vagyis a Fertőző Betegségek Nemzetközi Kongresszusát. Akkor, 2006-ban hallottam először Nobel-díjas orvoskollégát élő előadásban. Őt Barry Marshallnak hívják, Ausztráliából jött és ő fedezte fel a Helicobacter pylori nevű baktériumot, mint a gyomorfekély, gyomornyálkahártya gyulladás okozóját.

Aztán jött 2007, amikor aláírták a Lisszaboni szerződést.

Most, amikor a Tezsó (portugál nyelven Tejo, spanyolul Tajo) partján felkerestük a Szent Jeromos-kolostort, akkor találtuk meg a márványtáblát az épület előtti téren, a járda szélén, a földön. Kiderült, hogy itt az épületben írták alá a fentebb emlegetett szerződést. Az aláírók szignóit pedig kőbe vésték. Alább a fotók, amiket sebtiben készítettem:

A szerződést aláíró miniszterelnökök szignói

Gyurcsány Ferenc aláírása

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/05/12 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Aláírások – még egyszer

De most egy kicsit más. Néhány XVIII. századi aláírást találtam, érdekes kiegészítésekkel. Nagyon igalmas Marczali Henrik: Magyarország történelme c. könyve. Persze nem regény, hanem történelem könyv vagy inkább tankönyv, de azért jó belelátni azokba a korokba, amelyekről ír. Mivel a könyv eredetileg 1888-ban adatott ki, ezért a nyelvezete kissé régies, de egyébként egészen olvasható (ellentétben a kettővel korábbi bejegyzésben emlegetett könyvel, amit igen nehéz volt olvasni). Persze én egy reprintet olvastam, ami egy filléres utánnyomás. A minősége kifejezetten rossz. Hát lássunk akkor néhány szignót:

A Rákóczi féle szabadságharc elég nagy felfordulással járt az országban, de nagy szükség volt rá, rendezni kellett néhány ügyet. Kár, hogy ez lett a vége, de legalább béke állt be, megnyugodtak a kedélyek.

A Szatmári béke utolsó néhány sora, III. Károly aláírásával

A Szatmári béke záradéka megtekinthető még itt, egy halom magyar aláírással (wiki)

III. Károlynak született ugyan fiúgyermeke, de az fiatalon meghalt. Így aztán meg kellett oldania, hogy valamelyik leánygyermeke kövesse a trónon. Sikerült is: Mária Terézia jó sokáig uralkodott, Magyarország felett is:

Mária Terézia a vőlegényének írt levelét ezzel a szignóval zárja

Természetesen, a Habsburgok után nézzünk meg néhány magyar aláírást. Zichy Károly országbíró volt, akkor, Mária Terézia idejében, aztán II. József alatt is. Sokan bírálták, hogy császárhű volt. Akkor őt is “elmútnyócévezték”:

Comes - főispán - Carolus Zichy

A Pálffy-ak nagy karriert futottak be. Éppen a XVIII. században egy nádorispán is kikerült közülük:

Kicsit mikrográf és zilált

Ha valaki Gödöllőn jár, érdemes bekukkantani a kastélyba. Egyszerűen gyönyörű, igazi remekmű. Mária Terézia egyik bizalmasa: Grassalkovich Antal építtette, “jól fizették” akkoriban a koronaőröket:

Sokat köszönhet ennek az Antalnak Gödöllő városa

De utoljára még térjünk vissza egy aláírás erejéig a Habsburg házhoz. II. József császár türelmi rendelete fontos előrelépés volt Magyarország történelmében:

Szabadság a felekezeteknek és a zsidóknak is, végre...

József császár kissé zilált aláírásával zárjuk. Egyelőre kifogytam az aláírásokból. Ha újakat találok, még jelentkezem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/01/08 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , ,

Aláírások – külföldi kitekintés

Ahogy ígértem, következzen néhány külföldi uralkodó.

Az első legyen minden oroszok cárnője. Elég nagy szentpétervári karriert futott be ahhoz képest, hogy nem is orosz származású.

Velíkaja Jekatyerina - a késő barokk uralkodó, Esterházy Károly kortársa

Bonaparte akkor született, amikor Katalin cárnő a csúcson volt Oroszországban. Jött a forradalom (nem, még nem a nagy októberi) Franciaországban. A karrier beindult:

Az utánozhatatlan, kicsit darabos, vastagon aláhúzva (Napóleon)

I. Erzsébet angol királynő vagy kétszáz évvel megelőzte Katalint és Napóleont. Az 1500-as évek végén járunk. Nemcsoda, hogy szögletesek a betűk és egy kis királyi ciráda is rákerült:

Erzsébet, de nem a Második, hanem az Első

Ezzel zárul a sor. De, ha egy kis távol-keleti kalligráfiára vágyunk, a 20. század kínai uralkodóinak aláírásait megtekintheti a kedves olvasó a Megvan az utód (klikk) című bejegyzésben.

Ne felejtsük el saját aláírásunkat is megnézni! Mindenki a magáét. A sajátomat nem közlöm.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/05 hüvelyk Emberek, Történelem

 

Címkék: , , ,

Aláírások – történelmi kalandozás

Egyik kolléganőm (Pintér Márta közegészségügyi-járványügyi felügyelő) civilben grafológus. Nemcsak látja a különbséget kézírás és kézírás között, hanem érti is. Amikor a témára terelődik a szó, mindig meglep néhány érdekességgel, ami kiolvasható a sorokból (nem a sorok közül!).

Ez csigázta fel érdeklődésemet az aláírások iránt. Már vagy 20 éve történt, hogy meglátva híres emberek aláírásait, megpróbáltam utánozni őket. Első Erzsébet kézjegye már egészen jól ment, de Napóleon utánozhatatlan. Rembrandt könnyű.

Ezért gondoltam, hogy közreadok néhányat a gyűjteményemből. Ez a gyűjtés természetesen nem eredeti kézjegyet jelent, nem is a saját másolataim, hanem digitalizált forma egy lexikonból.

Nézzük nemzetünk nagyjait, például Kossuthot, aki ekkor már 72. évét töltötte be:

Szépen ír, szeretném én is ilyen jól használni a téntát

Széchenyi ekkor már vagy húsz éve nem élt, ezért kicsit vissza kell mennünk az időben:

Széchenyi István, a legnagyobb magyar

Míg Széchenyi 11 évvel volt öregebb Kossuthnál, Deák Ferenc egy évvel fitalabb (1803-ben született), mégis Kossuth élte túl, majdnem húsz évvel (1894-ben halt meg, Deák 1876-ban). Deák aláírása gyönyörű, őszintén elnyerte a tetszésemet. Egyszerű név: “Deák”, mégis szép kézjegy:

Deák Ferenc, a haza bölcse

Akkor következzenek a költők. Időrendben elsőként Csokonai Vitéz Mihály. A barokk korban született, de 32 évesen el is vitte a tüdőlob. Kár érte.

Szép, elegáns, széles tollhegyet használhatott

Még egy Mihály, a Vörömarty (Széchenyi, Kossuth és Deák kortársa). Az alábbi néhány sor a Szózatból származik:

A Szózat utolsó versszaka, aláírás: Vörösmarty

Ha már költők, akkor Petőfit nem hagyhatjuk ki (egy huszassal fiatalabb):

Részlet: természetesen a NEMZETI DALból

Ugorjunk néhány évtizedet. Nézzük meg Ady Endre írását, tegyük a szívünkre a kezünket, legyünk őszinték: “ez a fazon egy kicsit szét van csúszva” – ez a gondolat jut eszembe, ahogy meglátom az írását, pedig milyen sokáig és milyen békésen, de szigorúan tudott nézni az ötszázforintos bankjegyen, aztán lecserélték Rákóczira (remélem nem az írása miatt):

Ady Endre - nagyon laza betűkötések

Azért ne felejtkezzünk meg egyik legnagyobb szépíró-prózaírónkról, Jókai Mórról. Közel egyidőben született Petőfivel, de túlélte rendesen, majdnem nyolcvan évesen halt meg. Regényei fantasztikusak, csak időbe telik, míg az ember elolvassa. Egyik kedvencem a szélsőségesen romantikus Elátkozott család – A barátfalvi lévita páros (emlegettem itt – klikk). Íme Jókai írása:

Hát, külalak hármas, fogalmazás csillagos ötös

“Ülünk a számítógép előtt. Írunk, szerkesztünk, rajzolunk. Egy egérmozdulattal változtathatjuk negatív gondolatainkat pozitívvá, vagy fordítva. Ez a lehetőség már szinte magától értetődő. Igaz, a pénzügyi világban egyre jobban helyet követel magának az elektronikus szignó, de ez vélhetően soha nem fogja pótolni saját kezű aláírásunkat. A grafológia világában neves szakemberek fáradoznak azon, hogy az elektronikus aláírások hitelessége számítógépes grafológiai módszerrel is kétséget kizáróan igazolható legyen. Magán és hivatalos leveleinket abban az esetben is kézírásos aláírásunkkal koronázzuk, ha maga a levél számítógéppel készült. Ezen általánosan elfogadott gesztussal egyrészt hozzáállásunkat fejezzük ki levelünk címezettjéhez, másrészt igazoljuk, hogy a leírtak valóban tőlünk származnak.”
—írja egy grafológus a Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió honlapján (klikk ide).

A poszt hosszú lett, egy következőben folytatom néhány külföldi uralkodóval, holnap.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/04 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,