RSS

május 2014 havi bejegyzések

Rettegés a felhőért – rettegés a felhőtől

Felhő szolgáltatások

Felhő szolgáltatások

Rettegés a felhőért
(Nem azért mert aszály van és kell az eső…)

Akinek szállt már el a merevlemeze (nem egy repülő bakelitre gondolok, hanem amikor adatvesztés következett be), annak felcsillant a szeme a GoogleDrive megjelenésekor, vagy éppen korábban egy megbízható “ftp” szerver láttán. De Apple gépek használatakor az iCloud szolgáltatás bevezetése hasonlóan átütőnek bizonyult.

Igen, a címben emlegetett felhő alatt nem az égen úszó ködre gondolok, hanem arra a szolgáltatásra, amikor valamilyen számítógépes szolgáltató szervereinek tárhelyét használhatjuk dokumentumok tárolására.

Ez a vágy már réges régen minden számítógép használóban benne élt. Úgy tárolni adatokat, hogy bárhonnan elérhető legyen és ha a saját gépembe beleüt a ménkő, akkor egy új készülékkel ugyanúgy elérhetőek maradjanak a dokumentumaink, névjegyzékünk, levelezésünk stb. Bizony, itt tart ma a tudomány. Az egykori álom megvalósulni látszik.

Néhány példa… a Picasa vagy a Flickr irdatlan mennyiségű fényképet képes tárolni (ez utóbbi minden felhasználónak 1 terabyte helyet biztosít); a YouTube-ra sok órányi videófelvételt tehetünk fel, tárolhatunk; a Google Drive össze van kötve a Google postafiókkal, ahol összességében 15 gigabyte-nyi információt, dokumentumokat, fájlokat tárolhatunk. Bevallom őszintén, hogy az utóbbi egy-két évben magam is rászoktam arra, hogyha valahol előadást tartok, akkor a vetítés számítógépes anyagát nemcsak pendrive-on viszem magammal, hanem feltöltöm a Google Drive-ra is. Így ha bármi technikai hiba aggódna, akkor egy internet hozzáféréssel helyben le tudom tölteni ismét az anyagot. Nagy segítség, már volt rá szükség.

Rettegés a felhőtől
(Nem azért mert közeledik a vihar…)

Nos, ha ennyire klassz dolog az online tárhely. Ha ennyire praktikus és hasznos, akkor miért ez a másik alcím. Hogyan lehet “rettegni” a felhőtől? Vagy miért félnek az emberek a felhő szolgáltatásoktól?

Ennek is meglehet az oka. Ha az ember valamit a saját számítógépén, a saját winchesterén tárol és mondjuk a számítógép nincs kitéve vírusoknak vagy éppen be sincs kötve az internetes világhálózatba, akkor bár fizikailag sérülékeny területen tároljuk az adatokat, de más nem férhet hozzá. A kapcsolat hiánya miatt fizikai képtelenség, ha csak valaki el nem jön, el nem viszi a gépüket, adathordozónkat. Ez esetben “saját testünkkel” védelmezhetjük számítógépes adathalmazunkat (kincs, ami nincs).

Amikor viszont valahová feltöltünk fájlokat, akkor tudatában kell lennünk annak, hogy akié a szerver, az gyakorlatilag rálát ezekre az információkra. Sőt, a szerver, szolgáltató cég székhelyétől függően az adott kormány “elhárítása”, “ikszesei”, titkosszolgálatai is minden valószínűség szerint bármikor beletekinthetnek. Így, aki adatokat tölt fel, számíthat rá, hogy átlátható lesz, traszparenssé válik mások számára.

Éppen ezért, amikor a számítógépes adatainkat tárolni akarjuk, akkor el kell döntenünk: attól “rettegünk”, hogy az adataink elvesznek egy géphiba miatt a saját otthonunkban, vagy attól “rettegünk”, hogy mások belepillanthatnak “féltve őrzött” titkainkba, dokumentumainkba. Ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Minden egyes fájlnál mérlegelni szükséges a fentieket.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/05/25 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Igazi zsebkönyvek a fehér köpeny zsebébe

Néhány érdekes kézikönyv 1995-2014

Néhány érdekes kézikönyv 1995-2014

Annak idején, 1993 környékén a kis fekete Memorix (ma már nem fekete és persze drága) meglepően felpörgette az orvostanhallgató fantáziáját. Az irdatlan mennyiségű megtanulni való adat, tünet, laborérték stb. komolyan kétségessé tette, hogy vajon néhány év múlva, gyakorló orvosként mire fogunk emlékezni mindabból, amit a vizsgán kérdeznek. Ebben aztán reményt ébresztett a kis zsebkönyv, amiből akár a betegágy mellett is fellapozható olyan adat, ami már nem fér az ember fejébe.

Aztán néhány éve megjelentek okostelefonokra olyan alkalmazások, amelyek ugyanezt a célt szolgálják: gyors referencia zsebben adatokkal, tünetekkel, laborértékek norm. tartományaival. Talán majd ezekről is születik a jövőben egy bejegyzés.

A sebészet nómenklatúrája, közös nyelve (részlet az OHCM-ből)

A sebészet nómenklatúrája, közös nyelve (részlet az OHCM-ből)

De az okostelefonok okos, orvosi alkalmazásai továbbra sem szorítják ki a papír alapú zsebkönyveket. Erre példa az Oxford University Press kiadó Oxford Handbook sorozata.

A könyvek karrierje legalább 20 éves. Velem 1997-ben, Angliában jött szembe először az egyik példány. Az ottani orvostanhallgatók kezében (zsebében) láttam meg – és szereztem be magamnak is – az alapot, az OH of Clinical Medicine-t. Mára számtalan kiadást ért meg. Roppant praktikus, mert még üres oldalakat is tartalmaz az egyes fejezeteknél, ahová lehet jegyzetelni. Áttekinti az alapszakmák alapvető adatait.

Egyébként a teljes sorozatra jellemző, hogy a hely spórolása miatt nagyon sok rövidítést használ. További tulajdonságuk, hogy masszív kötéssel és olyan műanyag borítóval rendelkeznek, amely jól bírja a strapát, például a medikus zsebében, táskájában való vergődést.

Magam különös hasznát láttam a Clinical Immunology and Allergy kötetnek, hiszen a bonyolult autoimmun markerek értékelésében nagy segítséget jelentenek a kötet referencia táblázatai.

Részlet az Oxford Handbook of Tropical Medicine-ből

Részlet az Oxford Handbook of Tropical Medicine-ből

Ezúton szeretném ajánlani a sorozat egyik legújabb kötetét. Maga a trópusi betegségek zsebkönyv 1999-ben jelent meg először. Majd kiadták módosított változatait 2005-ben és 2008-ban is. Idén pedig már kapható a 2014-es, 4. kiadás.

“Tömör gyönyör”, hiszen 980 oldalával elég zömök, tömzsi kiadvány lett belőle. A nagy oldalszám ellenére roppant didaktikusra sikeredett, hiszen azon kívül, hogy a trópusokon előforduló legfontosabb kórképeket taglalja, induló fejezetként a beteg gyermekkel, mint alapvető problémakörrel foglalkozik. Természetesen külön fejezetet kapott a malária, az AIDS. Nem meglepő a tuberculosis, a hasmenés részletes taglalása. De helyet kapott a “Mental health” is a “Sexually-transmitted infections” mellett. Van benne “Trauma” és “Poisoning and envenoming”. Ez utóbbi a pókcsípéstől egészen a mérges kígyók marásáig, a skorpió csípésén keresztül mindennel foglalkozik. Külön 20 oldal a Health emergencies in humanitarian crises cím alatti fejezet, ami sajnos Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában is előfordulhat (ne feledjük, Európában is).

Végül hadd mutassam be kiterítve is az ajánlott könyvek egy részét:

A szereplők balról jobbra: Clinical Medicine, Clinical Specialties, Clinical Immunolgy and Allergy, Tropical Medicine, Gastroenterology and Hepatology

A szereplők balról jobbra: Clinical Medicine, Clinical Specialties, Clinical Immunolgy and Allergy, Tropical Medicine, Gastroenterology and Hepatology

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/05/20 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , ,