A joviális, 60-as, elegáns hölgy rendszeresen megfordul a rendelőmben epés panaszok miatt. Ha tünetei hevesek, akkor természetesen ultrahangra is leküldöm. Ott a morcos radiológus doktornő kellően szúrós szemmel fogadta, s rögtön megkérdezte: “Maga miért van itt?” A válasz: “Két villányi uborkasaláta miatt.” A doktornő és az asszisztens bambán nézett és megkérdezték: “Árulja már el, hogy készül az a “villányi” uborkasaláta?” A válasz hidegen és egyszerűen a következő volt: “Ez esetben “a villányi” nem a borvidékre, hanem az evőeszközre vonatkozik.” A rendelő harsány nevetéssel jutalmazta a szójátékot. Talált, süllyedt.
A híres “villányi” uborkasaláta
A hétköznapok fogságában 