RSS

szép címkéhez tartozó bejegyzések

Gyűrű

A gyűrű egy szoros szövetségre, a házasságra emlékeztet férfit és nőt. De létezik égi gyűrű is, felhőkből. Ritkán látni ilyet, ezért most gondoltam megosztom ezt a néhány képet. Tudom, hogy egy blog nem képeskönyv, nem is Instagram, de a gyengélkedő internetkapcsolat és a feladatok által szűkre szabott időm miatt, most csak rövid kommentárral adom közre a hét végén (2014. november 15.) készített fotókat.

A Biblia azt mondja a Prédikátor könyve 11. fejezetének 3. és 4. versében: “Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre… Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.” – Bár mi most a fellegeket nézegetjük, de nem azért, hogy megtántorodjunk, hanem Isten teremtésének csodáit lássuk! Megérkezett az eső is, mert a sűrű felleg megtelt.

A zöld fű láttán senki ne lepődjön meg. Jelenleg – továbbra is – Afrikában lakunk. Itt most a tavasz vége… a nyár közeledik. Bocsánat! Egész évben nyár van, de most a csapadékos évszak, az esős nyár következik. Sőt, viharok képében már néhány hete meg is érkezett. Majd minden nap esik ilyenkor, hetente 2-3-szor pedig komoly trópusi vihar formájában szakad le a csapadék.

A képek Zambia észak-nyugati csücskében, a Sakeji nevű iskola melletti füves repülőgép-leszállópályán készültek (airstrip). Bizony, ahogy tágult a vihargyűrű, szaladnunk kellett, hogy menedéket találjunk.

Az első kép a vihargyűrűt és környezetét mutatja:

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól.

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól. (A képre klikkelve teljes felbontás.)

A második képen magát a vihargyűrűt láthatjuk közelebbről:

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

A harmadik képen azt látjuk, amikor már a gyűrű elkezdett tágulni és bomlani. Ekkor leszakadt az ég, megjött a szél, majd az eső is villámlás kíséretében. Sajnos kárt is tett néhány elektronikai eszközben az egyik villám.

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel fiam mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

Reklámok
 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/11/17 hüvelyk Afrika, Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Márpedig kell egy ilyen…

Hogy stadionból kell-e ennyi és persze azon az áron, ahogyan mostanában kalkulálják (valami 60 milliárd) az kétséges. Magam inkább a zene mellett tenném le a voksomat. Annál is inkább, mert az öreg Puskás óta nem sok híres focistánk volt (előtte sem), zenészből viszont jó néhányan járják a világot elég jelentős sikerekkel.

Ezért gondolom azt, hogy egy ilyen helyre, ilyen színvonalon szükség van. A Zeneakadémia a felújítás után gyönyörű lett. Az index.hu ezen a linken számol be róla, ajánlom elolvasásra. Ha pedig csak a képeket szeretnénk nézegetni, akkor íme az alábbi link (kép alatt):

Ez a terem valami gyönyörű (Fotó: Bődey János; forrás: index.hu)

Ez a terem valami gyönyörű
(Fotó: Bődey János; forrás: index.hu)

http://index.hu/galeria/index/belfold/2013/10/21/liszt_ferenc_zenemuveszeti_egyetem/

Bődey János (fotós) remek képsorozattal mutatja be a helyszínt. Magam egyébként még nem jártam az épületben, de felvételeken láttam. “Irígykedem” is azokra, akik pedig még énekelhettek, zenélhettek is ott: gospel koncert volt 1995-ben, amin a Bolyki fiúkon (értsd: Bolyki Brothers) kívül pl. Madarász Judit (Miskolc, ének) és Seeman László (Budapest, kürt) is szerepelt. Hűűűű, ennek már 18 éve! Hogy repül az idő, ezeket az énekeket mennyit énekeltük (rogyásig) ifjúsági bibliaórákon!

Ajánlom egyébként az egész felvétel-sorozatot a YouTube-on.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/10/24 hüvelyk Zene

 

Címkék: , , , , , , ,

Gyurgyák nem tartotta magában…

Remek összefoglaló könyv

Remek összefoglaló könyv

Bepillantani a kulisszák mögé, nagy kiváltság bármely művészeti ágban. De az igazán nagy élmény az, ha az ember bekukkant, majd saját maga megpróbálja űzni a “mesterséget”. Mégha kicsiben, mégha szerény lehetőségek között is, de valami újat elkezdeni, valami egészen másba fogni, az furcsa bizsergéssel tölti el az alkotó kedvű hétköznapi figurát. Ja, ha meg sokszor próbálkozunk, akkor egy idő után olyanná válik, mint a lélegzetvétel. Biztatok mindenkit, bátran vágjon bele valami újba!

Ilyen élmény (is) számomra foglalkozni: kiadványszerkesztéssel (ezt fontos szolgálatnak tekintettem), tördeléssel (ezt ma is teszem) vagy éppen könyvírással (ezt olvassák el minél többen!).

Mindezek során ismerkedtem meg Gyurgyák János nevével (cikk az origo.hu-n – interjú). Három könyve meghatározó volt számomra, jelentősen befolyásolta a könyvekről alkotott képemet. Aki ezeket a műveket végigolvassa, más szemmel néz egy folyóiratra vagy könyvre.

A Szerzők és szerkesztők kézikönyve igazi átfogó ismertető (előszó pdf-ként itt) arról, hogyan kell egy szöveget könyv formájában a nagyérdemű elé tárni. Időnként – mondjuk ki – gagyi nyomtatványok jelennek meg, amelyek a legalapvetőbb tipográfiai és könyvészeti szabályokat is áthágják, esztétikai értékük alacsony, a szöveget akár .txt-ként is közreadhatták volna (tán egy e-book olvasóban élvezhetőbb lenne). Tehát ez egy alapmű, amit mindenkinek ajánlok.

Jó bekukkantani a kulisszák mögé

Jó bekukkantani a kulisszák mögé

A könyvkiadás mestersége, bár nem Gyurgyák János írása (hanem Bart Istváné), de hasonló fizimiskával és természetesen az Osiris kiadónál jelent meg (alapította GyJ). Íme a fülszöveg:
“Mi a könyvkiadói siker titka? Tehetség és szimat, valamint a szövetséges véletlen? Avagy az üzemszerű szervezettség, szorgalom és rendszer? Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó-e, amely 1911-ben nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy azután egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzői jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmező világsiker lett a műből? Bart István, a könyvkiadás elismert tagja, a szakma talán legtapasztaltabb képviselője ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Régen várt könyvének középpontjában a könyvkiadás eddig titkolt területei állnak: a könyvkiadás mint üzlet és mint befektetés, a könyvkiadás szervezeti kérdései, de mindenekelőtt a könyv és a pénz viszonya.”

Aki kinyitja a "word"-öt, az előbb olvassa el ezt a könyvet

Aki kinyitja a “word”-öt, az előbb olvassa el ezt a könyvet

A harmadik, ebbe a kategóriába tartozó könyv: A tipográfia mestersége számítógéppel (írta Virágvölgyi Péter). Ez a könyv a három közül az, amelyik talán a leghamarabb elavulttá válhat. De mégsem fog megtörténni, mert olyan alapelveket fektet le, ami operációs rendszertől függetlenül, amíg számítógépes szövegszerkesztés lesz, szükség lesz rá (a Commodore Basic-jétől a legújabb Androidig):
“Ez a kis kötet szinte mindenkihez szól, aki szövegek előállításával foglalkozik. (A számítógép jóvoltából minden embernek egy kissé tipográfussá is kell válnia.) E könyvből elsajátíthatóak az alapok – de félreértés ne essék, nem szövegszerkesztő vagy tördelőprogramok leírását tartja kezében a tisztelt olvasó, hanem amit azon kívül tudni kellene mindnyájunknak ahhoz, hogy kulturált tipográfiai formába tudjuk önteni szövegeinket. Ugyanakkor számos olyan ismeretet is szerezhetünk belőle, ami már a tipográfia magasiskolájának nevezhető.”

Szóval, Gyurgyák János nagy kaliberű figurája a könyvkiadás művészetének. Könyvei pedig azt bizonyítják, hogy nem tartja meg tudását magának, másokat is bevezet a kulisszák mögé. Aki erre a területre “téved”, annak mindhárom könyvet jó szívvel ajánlom.

 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,