RSS

Liberia címkéhez tartozó bejegyzések

Betegként bekerülni a szerzők közé? Huh…

A szerzők között ott szerepel a beteg neve... Kent Brantly

A szerzők között ott szerepel a beteg neve… Kent Brantly MD

A New England Journal of Medicine c. orvosi folyóirat olyan az Egyesült Államokban, mint a briteknél a Lancet. Ha az ember feliratkozik a hírlevelükre, akkor rendszeresen kap értesítést a legújabb számok tartalomjegyzékéről. Évekkel ezelőtt magam is feliratkoztam erre, mégha oly kevés időm is van a sűrű zambiai, kórházi élet mellett a szakirodalom követésére.

Így találkoztam azzal a cikkel, ami az Egyesült Államokban meggyógyult két nyugat-afrikai misszionárius esetét dolgozza fel (írtam róluk ebben a bejegyzésben: Igen, ez az a bizonyos vírus…). A szerzők beszámolnak arról, hogyan kezelték őket, hogyan gyógyultak meg (link a cikk összefoglalójához: http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1409838). Az esettanulmányok, mint ez a cikk is, rendszeres az orvosi folyóiratokban. A cikk írói ilyenkor megosztják tapasztalataikat egy-egy beteg kezelése kapcsán az orvostársadalommal a folyóiratok lapjain. Ami viszont ritkaságszámba megy, az az, hogy az egyik szerző éppen az egyik beteg volt. Dr. Kent Brantly-t ugyanis bevették a cikk szerzői közé. Nyilván ő volt az, aki “első kézből” számolhatott be a tünetekről, mint aki át is élte.

On Call - a Samaritan's Purse hírlevele

On Call – a Samaritan’s Purse hírlevele

Egyrészt furcsán hangzik, hogy egy orvos saját magáról ír, másrészt hátborzongató, hogy valaki az ebolát átélve és túlélve mesélhet. Ez egyébként már előfordult az orvostörténelemben. Daniel Carrión perui orvostanhallgató saját magán írta le a verruga peruana, egy Bartonella baktériumok által okozott betegséget. Sajnos ő bele halt a fertőzésbe.

Dr. Kent Brantly viszont túlélte, amiről maga is beszámolt, de nemcsak a New England Journal of Medicine lapjain, hanem egy másik folyóiratban is, aminek a címe: On Call. A lapszám letölthető innen: erről a linkről, természetesen .pdf formátumban.

Amikor 2013. októberében elkezdtek dolgozni Libériában, kétéves szolgálatra megérkezve, még szóba sem került az ebola. Senki nem gondolt rá. Ott érte őket a járvány. Aztán ő is elkapta, de “God saved my life…” – tesz bizonyságot a gyógyulásáról. Csodálatos napnak élte meg, amikor jó állapotban kikerült a kórházból és újra találkozhatott családjával. Tényleg hála ezért Istennek.

 

 
Hozzászólás

Szerző: be 2015/01/02 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Igen, ez az a bizonyos vírus…

Már annak idején (1994-1995), a mikrobiológia tanulásakor bevésődött az orvostanhallgató agytekervényeibe (már akinek volt affinitása a fertőzésekhez), hogy Isten mentsen meg az ebolától és a marburgtól! Két, magas halálozással járó, vírusos betegség, melyek hátterében áll a két kórokozó az Ebola és a Marburg. Így tanultuk őket, együtt. Ez utóbbit manapság ritkán emlegetik, bár elvétve okoz megbetegedést. Például 1967-ben laboratóriumban, a dolgozók között okozott halálos fertőzéseket. Rokona az Ebola vírus most viszont különösen “népszerű” lett. Már korábban terveztem, hogy írok róla egy bejegyzést, de aztán láttam, hogy a magyar média elég részletesen beszámol a megbetegedésről, kiváló összefoglaló cikkek találhatók a jelentősebb hírportálokon, így meggondoltam magam.

Az apropót viszont most mégis az adja ennek a bejegyzésnek, hogy két misszionárius kapta el a betegséget. Már hazaszállítják (a doktor már megérkezett) őket az Egyesült Államokba, de a munkájukról mégis szeretnék megemlékezni (abban a reményben, hogy felépülve majd visszatérhetnek a szolgálatba – életre szóló védettséggel az immunrendszerükben).

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

Kent és Amber Brantly (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – Samaritan’s Purse

Kent Brantly doktor két gyermek apja, mégis vállalta, hogy ilyen veszélyes körülmények között szolgál… Isten nevében, hirdetve munkája által is az Örömhírt, az Evangéliumot. A Szamaritánus Erszénye (Samaritan’s Purse) nevű missziós szervezet (melynél Brantly doktor szolgál) szorosan együtt működik a Médecins Sans Frontieres (Orvosok Határok Nélkül – világi orvosmissziós szervezet) mellett a SIM-mel (Soudan Interior Mission), amely szintén egy keresztyén misszió.

Ez utóbbi szervezet működteti többek között a Mukinge Hospitalt Zambiában, ami az ország észak-nyugati régiójában a Chitokoloki-Kalene-Mukinge kórházak háromszögének egyike és itt a kaonde népcsoportot látják el (Chitokolokiban a luvale népet, Kaleneben a lunda népet – ezen kórházakat a CMML működteti a zambiai állammal együttműködve).

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika)

David és Nancy Writebol (Monrovia, Libéria, Nyugat-Afrika) – SIM

Ennek a SIM-nek munkatársai a Writebol házaspár: David és Nancy. Mivel a feleség szintén az ebolásokat ellátó egyik kórház háttérmunkájában vett részt (Monrovia, Liberia – Nyugat-Afrika), sajnos ő is megkapta a betegséget. Súlyos beteg ő is, de imádkozunk, hogy az Úr mentse meg a halál torkából!

Az országokban (Guinea, Sierra Leone, Libéria, Nigéria stb.) egyébként szigorú szabályok léptek életbe, az Egyesült Államok már nem ajánlja senkinek a beutazást. Mégis számtalan egészségügyi dolgozó vagy más háttérmunkában résztvevő misszionárius dolgozik Nyugat-Afrikában (meg persze a világ többi részén). Isten áldása legyen a szolgálatukon!

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/08/02 hüvelyk Afrika, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,