RSS

halál címkéhez tartozó bejegyzések

Az idén ismét itthagytak…

Mártika Jim és Mary Dryden társaságában

Mártika Jim és Mary Dryden társaságában

…ketten. Újabb két szeretett ember költözött el a Mennyei Hajlékba. Az idős gyógyszerésznő, Fülöp Sándorné, Mártika néni és a demjéni Róza néni (Takács Györgyné). Előbbitől nyáron, a nagy melegben augusztus 8-án búcsúztunk, utóbbitól most pénteken (december 7-én) a nagy hidegben. Mártika 76 éves volt, Róza 63. Akkor tikkasztó hőség, most dermesztő fagy. Hó, hideg, de ragyogó napsütés, ott fenn a demjéni domboldalon.

Mégis sok közös volt az alkalomban. Az igét mindkét esetben Soproni János hirdette (írtam róla itt), a sírnál pedig nekem adatott a feladat, hogy szóljak pár szót. Micsoda? Egy orvos temet? Igen, a közösségben, ahová hívő emberként járok, nincsenek papok. Klérus nélküli egyház vagyunk. Így ha kell, akkor az ilyen búcsúztatókat is mi tartjuk… a ravatalnál és a sírnál is.

Augusztusban a 23. zsoltárt olvastam: “Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.”

Takács Györgyné (1949-2012)

Takács Györgyné (1949-2012)

Füves legelőkön nyugtat engem… vagy más fordítás szerint …megpihentet.

Meg sem fordult a fejemben, hogy most, decemberben ismét ezt olvassuk a sírnál. Aztán Gyuri bácsi (Róza néni férje) mégis ezt kérte. Milyen igaza volt. Amikor a szülőszobán az éppen megszülető gyermek érkezett e világra (még gyermekosztályos munkám során), ugyanazt láttam, mint a beteg vagy idős emberek utolsó perceiben: megpihenésre van szükségük. Az újszülöttnek édesanyja keblén, az életpályát befutónak pedig Krisztus keblén, a Mennyei Honban.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/12/13 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Lehet-e…

Lehet-e katonai bakancsban vizitelni? Lehet. Lehet-e sírni egy orvosnak a viziten? Lehet, de csak titokban.
No comment.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/02 hüvelyk Afrika, Emberek, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Nem látom a jegenyét!

Pénteken (július 15-én) igazi “blogturista” voltam. A következőt olvastam ugyanis Gárdonyi Géza, Mai csodák c. könyvében:

“Én valamennyi fa között mégis a jegenyefát szeretem a legjobban. Sem árnyéka, sem gyümölcse, tudom, de van valami az ő egyedülvalóságában, hajthatatlanságában, fölemelkedettségében, ami tetszik nekem. Ha meghalok, azt szeretném, ha egy jegenyefát ültetnének a siromra. Nekem kedves az a gondolat, hogy egykor jegenyefa leszek és állok, mint éltem: magányosan, hallgató lombokkal, folyton az eget nézve: nappal a felhőket, éjjel a holdat, csillagokat.”

Felkerekedtem hát és elsétáltam az egri várba, megkerestem Gárdonyi sírját. A blog kedvéért meg akartam bizonyosodni az igazságról. Ugyan belépődíjat szednek még a sétáért is, de ezt megúsztam Várbarát igazolványommal. Igen, létezik ilyen, aki tagja a Várbarátok Körének, az egész évben ingyen bemehet a várba. Sőt nagyon sok hasznos programon is részt lehet venni. Szóval felsétáltam a vár dél keleti sarkába és megnéztem, vajon áll-e az a jegenyefa, amit Gárdonyi Géza szeretett volna a sírja fölé. Hát nem áll. Vannak ugyan fák, de az egyiksem jegenye. Mondjuk furcsán is nézne ki, hogy az egri vár egyik bástyájából az égnek mered egy szál jegenye. Táncsak nem hanyagságból maradt el a jegenye ültetés.

Íme a panoráma-fotó, amit készítettem:

Az egri vár észak-keleti csücske Gárdonyi Géza sírjával

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/18 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,